Egészségesek, jókedvűek, élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodtak azok a gyergyóiak, akik részt vettek a Budapest–Bamako ralin. Emléket is hagytak maguk után, a Ráktérítőn kopjafa hirdeti, hogy ott jártak a székelyek, akik tisztelik Afrikát.
2013. február 19., 20:192013. február 19., 20:19
2013. február 19., 21:152013. február 19., 21:15
Mintegy 20 000 kilométert autózott két kontinensen, 11 ország érintésével és hétfőn este hazaérkezett a két székely egység a Budapest–Bamako raliról. Élményekben nincs hiány, amint elmondták, a verseny résztvevőiként sokkal többet láttak Afrikából, mintha egy turistaútra fizettek volna be. Az egyik leghosszabbként és legnehezebbként számon tartott versenyt a 25., illetve 26. helyen fejezték be, de az eredménynél fontosabbnak tartják, hogy belepillanthattak a sivatagi arab országok és a fekete Afrika egy részén élők életébe.
Adakozni nem veszélytelen
A hat gyergyószentmiklósi ralis, azaz Lukács Lehel, Zsigmond Attila, Kastal László, Benedek Tibor, Sándor Pongrác és Páll László közül az első négy kedden sajtótájékoztatón számolt be az élményekről. Kifejtették, a Budapest–Bamako rali fontos célja az adományozás, a szegény afrikai közösségek segítése is. Így mind a 142 induló vitt magával adományokat, köztük természetesen a gyergyóiak is. Az általuk vitt 15 000 lej értékű segélycsomag tartalma a gyógyszerektől a tanszerig terjedt, ezt útközben eldugottabb falvakban osztották szét. Szándékosan inkább kisebb értékű adományokat adtak át egy-egy helyszínen. Ennek jó oka volt.
Mint elmondták, jellemző, hogy a segélyek felét, nagyobb részét a helyi „kiskirályok” sajátjuknak tekintik, a valóban rászorulókhoz nem jut el, az emiatt felháborodó tömeg pedig nekitámad a jó szándékú segélyhozónak. Erre ezúttal is volt példa, egy településről az adományosztásból padlógázzal kellett menekülniük az adakozó ralisoknak, mert bozótvágó késsel, kövekkel támadtak rájuk a helyi lakosok. Nagyobb városokban segélyt osztogatni egyenlő az öngyilkossággal.
Amint a gyergyóiak elmesélték, igazából nem kerültek életveszélyes helyzetbe az afrikai kaland során. Kivétel talán, hogy Bissau városában egy karnevál kellős közepébe „csöppentek”, ahol ezrek foglalták el az utcákat, és ott kellett áthajtaniuk. Amint Lukács Lehel elmondta, akkor tényleg féltek, hogy mi történik, ha nekik támad a tömeg. Végül azonban gond nélkül sikerült kikeveredni ebből.
A korrupció virágzik
Hatalmas különbségek vannak az afrikai országok között a fejlettséget, az életszínvonalat tekintve. Északon Marokkó fejlettségét jelzi, hogy kétezer kilométeren át autópályán jöhettek hazafelé a versenyzők, délebbre azonban egyre kevesebb jelét látni a fejlődésnek.
Mauritániában vagy Guinea Bissauban leírhatatlan állapotok uralkodnak, szemét, döglött állatot tetemei láthatók mindenhol a városokban. A legmélyebb szegénységben élnek az emberek. Ennek ellenére az országok kormányai a biztonságukra nem sajnálják a pénzt, a városok bejáratainál fegyveres ellenőrző pontok vannak, alaposan ellenőriznek minden utast.
Jóindulatukat hasznos megvásárolni, a baksist kérik is. Az egyik országhatáron például a határőr tucatnyi ralist tartóztatott fel, kijelentve, hogy amíg nem kapja meg az általa kért pénzt, addig senki nem megy át a szomszédos országba. Végül több nagykövetség fellépése nyomán nyílt meg a sorompó.
Az emberek életvitelét általában kontrasztok jellemzik, érdekes látvány volt például a sivatagban egy szamáron ülő és mobiltelefonon beszélő arab. Mauritániában azonban a ralisok nem tudtak telefonálni, a helyi hatóság korszerű technikával árnyékolta le a műholdas telefon elöl a térerőt. Erre van pénz a világ egyik legszegényebb országában.
Kopjafa és székely zászló Afrikában
A gyergyói versenyzők célja volt, hogy emléket is hagyjanak maguk után. Két kopjafát vittek magukkal, az egyiket a Ráktérítő vonalán állították fel a turisták által kedvelt helyen, hogy minél többen láthassák, és hogy az emlék is hirdesse, a székelyek barátian tekintenek Afrika népeire. A másik kopjafát Bissauban szerették volna felállítani, de erre esély sem volt. A tömeg segélyekre számítva valószínűleg darabokra szedte volna a teherautót, amellyel szállították, ha köztéren kinyitották volna. Így azt egy helyi szervezetre bízták rá, annak tagjai vállalták, hogy utóbb felállítják a székelyek kopjafáját.
A székely zászló azonban végig ott lobogott a két gyergyói terepjárón Csíksomlyótól Bissauig és haza Gyergyószentmiklósig. A zászló senkit nem zavart egész úton, mindössze egy marokkói határőr kérdezett rá, hogy mi is az. A mieink előbb megpróbálták elmagyarázni, hogy kik is a székelyek, akik Romániában élnek, de nem románok. Ennek a megértetése nehéznek bizonyult, így rövidre zárták a magyarázkodást, azzal, hogy ez egy futballklub zászlaja. Ezzel mehettek is tovább.
Útifilm készül a nagy kalandról
Az egyórás beszámolóba természetesen nem férhetett bele minden élmény az egy hónapos túráról. Röviden megemlítették a természeti látványosságokat, a sivatagot, a szavannát, a látott állatfajtákat, a különböző törzsekkel való találkozásokat.
Mindenesetre leszögezték, többet láttak Afrikából, mintha egy turistaútra fizettek volna be, hiszen számos, európaiak által ritkán látogatott helyen is jártak. Az út során Zsigmond Attila több mint tízórányi anyagot forgatott, interjúk készültek. Ebből egyórás film készül hamarosan, amely által részletesebben is megismerhető minden látvány és élmény az afrikai kalandból.
Megsérült egy ember közúti balesetben Gyergyótölgyes település közelében csütörtök reggel. A helyszínen ellátták, majd kórházba szállították.
1944 őszén Gyergyószentmiklós mellett 159 magyar honvédet mészároltak le, a város felszegi részén pedig harminc civil halt meg a harcokban. A gyergyóiak minden évben fejet hajtanak a katonák és ártatlan áldozatok emléke előtt.
A közbiztonság megőrzése, fenntartása érdekében szerveztek átfogó ellenőrzést a Hargita megyei rendőrök Maroshévízen, amelynek során jelentős pénzbírságot róttak ki.
Első alkalommal szervez történelmi, népi és huszárprogramokat Gyergyószék legmagasabb pontján, az 1544 méteres Pricske-tetőn a Földváry Károly Hagyományőrző Huszáregyesület.
Idén a gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekvédelmi Otthon udvarán tartják meg a hagyományos tatárdombi megemlékezést és az ahhoz kapcsolódó kulturális eseményeket szombaton. A szentmise után néptánc produkciók és színdarab is várja az érdeklődőket.
Javítási munkálatok miatt szünetelni fog az ivóvízszolgáltatás több gyergyószentmiklósi utcában szeptember 5-én, pénteken.
Motorkerékpár és autó ütközött szeptember 3-án délután Gyergyószentmiklós és Gyilkos–tó között.
Tizenötödik alkalommal szervezik meg Gyergyószentmiklóson az Örmény Művészeti Fesztivált, amely szeptember 5–7. között kínál gazdag programot a közönségnek. A kulturális értékek megmutatása és a gasztronómia is jelentős hangsúlyt kap.
Sikerült átütemezni a korábban felvett húszmillió lejes hitel visszafizetését, nyugtázták Csergő Ottó lemondását, és újra közbeszerzést írnak ki a szemét elszállítására. Ezek voltak a gyergyószentmiklósi képviselő-testület hétfői ülésének témái.
Árokba csúszott egy busz Borzonton hétfő reggel. Felnőttek és gyerekek is a járműben ragadtak a mentőegységek érkezéséig.
szóljon hozzá!