
Barabási Attila, a Maros Megyei Táncegyüttes igazgatója
Fotó: Haáz Vince
Az rövid sívakció utánra időzítette a Maros Művészegyüttes a Mátyás király álruhái című mesejáték bemutatóját, részben így készülve a népmesékből is ismert király trónra lépésének 563. évfordulójára, de azért is, hogy tanulságos mesejátékkal indulhassanak vissza az iskolapadokba a gyerekek. A bemutató március 4-én, hétfőn 19 órától lesz.
2024. március 01., 20:002024. március 01., 20:00
2024. március 01., 20:072024. március 01., 20:07
A Mátyás király álruhái című előadást a Maros Művészegyüttes 2007-ben mutatta be először, nagy sikernek örvendett akkor és éppen azért is újították fel és tűztek újra műsorra.
Barabási Attilától, a művészegyüttes igazgatójától megtudtuk, hogy A kolozsvári bíró, Egyszer volt Budán kutyavásár valamint az Igazmondó juhász című történeteket foglalja egy keretbe a mesejáték, amelyet gyerekeknek és felnőtteknek is ajánlanak. Bár
Azt tapasztalták, hogy a délutáni, esti előadásokon, akkor is, ha inkább gyerekeknek szól nagyon, sok felnőtt is szívesen részt vesz, egy-egy előadáson a nézőtér hatvan-hetven százalékát felnőttek töltik meg. A most felújított Mátyás király álruhái is egy olyan eladás, amelynek mondanivalója van felnőttnek és gyermekeknek, hiszen a színpadról visszaköszön a mai világra is oly jellemző pénzsóvárgás, de az a fontos tanulság is, hogy az igazság mindig utat talál magának és mindig a felszínre kerül.
Fotó: Maros Művészegyüttes
Az igazgató arról is mesélt, hogy hétfői bemutató után március közepétől Magyarországon fognak turnézni a Mátyás király álruhái című mesejátékkal, de aztán újra látható lesz Marosvásárhelyen és nemcsak. Megtudtuk, hogy
Ugyanakkor készülnek egy kalotaszegi táncokat bemutató előadással, amelyen olyan ritka táncokat is előadnak, amelyek kevésbé ismertek.
Fotó: Maros Művészegyüttes
Az igazgató büszkén mesélte, hogy
A repertoárjukban van folklórműsor, amelyben egy-egy tájegység népzenéjét, néptáncát és népdalait ismertetik meg a nézőkkel. De vannak táncszínházi produkcióik is és mesejátékaik is. Színes a felhozatal, mert azt tapasztalták, hogy a közönség ezt igényli és a teltház előtt játszott előadások azt igazolják, hogy meg tudnak felelni az elvárásoknak.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!