Vegyszerezés nélkül is jól teljesítettek a kísérleti céllal elvetett kalászosok
Fotó: Pál Árpád
Látszólag kedvező eredménnyel zárul a Gyulafehérvári Caritas és a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetének gabonahonosítási kísérlete Nyikómalomfalván. A Magyarországról hozott vetőmagok jól bírták a helyi körülményeket. A hozam nagyságának és a termény minőségének vizsgálata még hátravan. A helyi gazdák leginkább a takarmánynövények iránt érdeklődtek.
2017. július 03., 21:582017. július 03., 21:58
Az esős időjárás miatt kissé későn, tavaly október végén sikerült elvetni Malomfalva határában a Karcagról hozott, jó hozamú és alkalmazkodó képességű búza-, árpa-, tritikálé-, illetve takarmányborsómagokat – kezdett a kísérlet bemutatásába Sinka Arnold, a Gyulafehérvári Caritas munkatársa, a projekt helyi koordinátora. Mint mondta, a termőföldet csak egyszer trágyázták meg, és gyomirtóval is csak egy alkalommal kezelték, ezután már nem használtak vegyszereket, hagyták, hogy természetes módon fejlődjenek az elvetett kalászosok.
Fotó: Pál Árpád
Czimbalmos Ágnes, a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézete Növénynemesítési és Fajtafenntartási Osztályának vezetője rámutatott, céljuk, hogy jó ellenálló és alkalmazkodóképességű kalászosokat nemesítsenek, amelyek megbízható megélhetést biztosítanak a gazdáknak. A különböző fajták esetében ugyanakkor fontos a jó hozam és a minőségi termény is. A szakember azt vallja, hogy nem külföldről kell behozni a más vidékeken jól teljesítő gabonafajtákat, hanem olyan fajtákat kell nemesíteni, amelyek az adott tájegységben biztonsággal termeszthetők. Nagyon meglepődött, hogy bár
Noha a hozammal és minőséggel kapcsolatos konkrét vizsgálatok még hátravannak, úgy tűnik, jól teljesítettek a növényfajták – jegyezte meg, majd bemutatta a kísérlet során elvetett kalászosokat.
Fotó: Pál Árpád
A gabonaféléket egyébként Sinka Lajos földjén termesztették, aki nagy megelégedéssel beszélt a kísérletről. „A piacon vásárolt magok mellé vetettem el a magyarországi búzafajtákat, így volt kontrollnövényem is. Szemmel láthatóan jobban teljesítettek a Karcagról hozott fajták – magyarázta.
Czimbalmos Róbert, a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese intézményük bemutatása után kijelentette,
Hozzátette, intézményüktől nemesítési, termesztési vagy akár kereskedelmi céllal is lehet vetőmagokat vásárolni.
Fotó: Pál Árpád
Fontosnak tartotta a kísérletet a bemutatón szintén jelen lévő Székely Csaba malomfalvi agrármérnök is, aki maga is tapasztalta, hogy egyes fajták valóban jobban bírják az itteni körülményeket, mint amiket a helybéli gazdák vetnek. Szerinte ugyanakkor érdemes máshol is elvetni az említett fajtákat, hiszen a falu határában nagyon változó a talaj összetétele. Csak ezután lehet messzemenő következtetéseket levonni a kísérletből – véli.
– fogalmazott Székely.
Fotó: Pál Árpád
Kukoricát termesztenek
Malomfalva környékén főleg a kukoricatermesztésnek van hagyománya – ismertette Hadnagy Árpád helyi gazda. Mint mondta, a búzafajták termesztése jóval költségesebbnek számít, mivel azt vegyszerekkel kell kezelni a jó hozam érdekében, ráadásul az aratásért is fizetni kell. Ugyanakkor az olyan takarmánynövények, mint az árpa, már népszerűbbek, hiszen sokan nevelnek disznót. Ettől függetlenül volt érdeklődés a kísérlet iránt, többen fontolgatták, hogy vásárolnak a bemutatott vetőmagokból.
Tavaly 2,15 millió lej kárt okoztak a védett vadak a Hargita megyei gazdaságokban és a földeken, ám ebből múlt hónapig csak kevesebb mint egymillió lejt térített meg az állam. Aztán szinte egyik pillanatról a másikra rendezte az összes elmaradást.
Robbanás történt a marosvásárhelyi Köztársaság utcában egy elektronikai szaküzletben. A tűzoltók a helyszínre siettek.
Nagyjából két-három hektáros területen ég a száraz növényzet a csíkszeredai Hargita utcában, a tűzoltók már kiszálltak a helyszínre.
Míg szinte minden erdélyi városnak van sétálóutcája, addig Marosvásárhelynek még mindig nincs egy olyan városi tere, amely csak a gyalogosoké. A polgármester tervei szerint májustól már két sétálóutcája is lehet a városnak.
Lakóházra is átterjedhet a meggyulladt háztartási hulladék okozta vasárnapi tűz a marosvásárhelyi Toldi (Băneasa) utcában, az oltás jelenleg zajlik.
A bárányhús nagyon megosztó tud lenni, és nem csak húsvét tájékán: vagy ínyencségnek tartják, vagy viszolyognak tőle, az átmeneti állapot fölöttébb ritka – pedig nem árt tudni, hogy hajdanán a székelység alapeledelének számított a gyapjas jószág.
Teljesen kiégett egy személyautó szombaton az apoldi vártemplom közelében.
Első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal szervezett Tavaszünnepet szombaton a kézdivásárhelyi Waldorf-közösség. A Perkőn megtartott, családias hangulatú eseményen a gyerekek ügyességi játékokon vehettek részt, de volt séta, piknik és magbörze is.
Pincében tárolt szalmabálák kaptak lángra a Zabolához tartozó Páva falurészen szombaton délután. A hivatásos és önkéntes alakulatok jelenleg is dolgoznak az oltáson, személyi sérülés nem történt.
A színház világnapja alkalmából a magyar színjátszás hőskorát megidéző kiállítással tiszteleg a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, együttműködésben a kassai Thália Színházzal és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházzal.
szóljon hozzá!