
Pontos mérések készültek a feltárt toronyról
Fotó: Csató Andrea
A várfaltól független, belső őrtornyot tárt fel idén Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzor emeritusa és csapata, akik az Énlaka közelében lévő, a Római Birodalom Dacia provinciájának határvédő (limes) táboránál végeznek ásatásokat. Ő a castrum bemutatását szorgalmazza, hiszen idén az UNESCO világörökség részévé vált ez az épület is.
2024. szeptember 03., 19:002024. szeptember 03., 19:00
Összességében hatodik éve végez kutatásokat az Énlaka határában lévő castrumnál Visy Zsolt és csapata, az eltelt idő alatt pedig számos érdekes leletre bukkantak. Az építményben szolgáló mintegy 500 katona a Római Birodalomhoz tartó Dacia tartományt védte, amely nagyjából 150 évig létezett a 250-es évek végéig. A sereg tagjainak többsége a helyi népekből került ki, hiszen ők 25 évnyi szolgálat fejében váltak teljes jogú római állampolgárrá.
Az elmúlt években sikerült feltárni a vár három kapuját, továbbá utakat, várfalakat, várárkokat, tornyokat, illetve a castrum központi részén elhelyezkedő főépület (principia) egyik szárnyát – emlékeztetett a régészprofesszor. Utóbbi egy kő alapú, ám faszerkezetű épület, amelyet egyebek mellett fegyverraktárként használtak a katonák.
Fotó: Csató Andrea
Idén a táborhely észak-nyugati sarkában lévő tornyot tárták fel a régészek, amelynek különlegessége, hogy a várfal belső részén található, ugyanakkor nincs ráépítve arra.
Fotó: Csató Andrea
Találtak ugyanakkor egy Hadrianus császár (117-138) érmét is. Az uralkodó Traianus császár utódja, aki véglegesen meghatározta a Római Birodalom határait.
Visy felhívta a figyelmünket, hogy néhány hete az UNESCO világörökség részévé vált a Római Birodalom Dacia provinciájának határvonala, amelynek az énlaki castrum is része. Hangsúlyozta, ez számos lehetőséget hordoz magában, hiszen pályázatok fognak megjelenni, amelyek révén finanszírozhatják a határvédő vár bemutatását.
Fotó: Csató Andrea
A castrum többi ismert részét pedig kertészeti módszerekkel lehet bemutatni.
Fotó: Visy Zsolt
A szakember arra is kitért, hogy a pályázás előtt mihamarabb rendezni kell a castrumot is magába foglaló területek jogviszonyát, ezeket pedig fel kellene vásárolja a helyi önkormányzat. Erre egyébként nyitott a község vezetősége – mondta Visy Zsolt. Hozzátette, ő a következő évben is folytatni szeretné a feltárást.
Az Európai Unióban a 16–24 évesek csaknem háromnegyede rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, Románia azonban továbbra is az utolsók között szerepel: csak Bulgáriát előzi meg az Eurostat friss felmérése szerint.
Július 20-ától jelentkezhetnek a magánszemélyek a 2026-os roncsautóprogramra, amelynek keretében állami támogatással vásárolhatnak új gépkocsit. A program idei költségvetése 300 millió lej.
Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.
Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.
2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Súlyos informatikai hiba miatt kedd óta nem működnek az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) informatikai rendszerei. Emiatt az e-Terra telekkönyvi alkalmazás sem érhető el, és várhatóan a hét végéig nem is lesz használható.
1957-ből származik a korábbi csíkszeredai melegrekord, ezt írta felül az elmúlt hónap harmincadik napja. Marosvásárhelyen pedig olyan meleg volt, mint az Osztrák–Magyar Monarchia idején.
szóljon hozzá!