
Pontos mérések készültek a feltárt toronyról
Fotó: Csató Andrea
A várfaltól független, belső őrtornyot tárt fel idén Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzor emeritusa és csapata, akik az Énlaka közelében lévő, a Római Birodalom Dacia provinciájának határvédő (limes) táboránál végeznek ásatásokat. Ő a castrum bemutatását szorgalmazza, hiszen idén az UNESCO világörökség részévé vált ez az épület is.
2024. szeptember 03., 19:002024. szeptember 03., 19:00
Összességében hatodik éve végez kutatásokat az Énlaka határában lévő castrumnál Visy Zsolt és csapata, az eltelt idő alatt pedig számos érdekes leletre bukkantak. Az építményben szolgáló mintegy 500 katona a Római Birodalomhoz tartó Dacia tartományt védte, amely nagyjából 150 évig létezett a 250-es évek végéig. A sereg tagjainak többsége a helyi népekből került ki, hiszen ők 25 évnyi szolgálat fejében váltak teljes jogú római állampolgárrá.
Az elmúlt években sikerült feltárni a vár három kapuját, továbbá utakat, várfalakat, várárkokat, tornyokat, illetve a castrum központi részén elhelyezkedő főépület (principia) egyik szárnyát – emlékeztetett a régészprofesszor. Utóbbi egy kő alapú, ám faszerkezetű épület, amelyet egyebek mellett fegyverraktárként használtak a katonák.
Fotó: Csató Andrea
Idén a táborhely észak-nyugati sarkában lévő tornyot tárták fel a régészek, amelynek különlegessége, hogy a várfal belső részén található, ugyanakkor nincs ráépítve arra.
Fotó: Csató Andrea
Találtak ugyanakkor egy Hadrianus császár (117-138) érmét is. Az uralkodó Traianus császár utódja, aki véglegesen meghatározta a Római Birodalom határait.
Visy felhívta a figyelmünket, hogy néhány hete az UNESCO világörökség részévé vált a Római Birodalom Dacia provinciájának határvonala, amelynek az énlaki castrum is része. Hangsúlyozta, ez számos lehetőséget hordoz magában, hiszen pályázatok fognak megjelenni, amelyek révén finanszírozhatják a határvédő vár bemutatását.
Fotó: Csató Andrea
A castrum többi ismert részét pedig kertészeti módszerekkel lehet bemutatni.
Fotó: Visy Zsolt
A szakember arra is kitért, hogy a pályázás előtt mihamarabb rendezni kell a castrumot is magába foglaló területek jogviszonyát, ezeket pedig fel kellene vásárolja a helyi önkormányzat. Erre egyébként nyitott a község vezetősége – mondta Visy Zsolt. Hozzátette, ő a következő évben is folytatni szeretné a feltárást.
Két, folyóba esett ember mentésére riasztották szombat délután a segesvári tűzoltókat.
Mintegy 1500 utast érintenek a közel-keleti helyzet miatti járattörlések – tájékoztatott szombaton a bukaresti repülőtereket üzemeltető vállalt (CNAB) szóvivője.
Március első tíz napján nagyon kevés csapadék várható, túlnyomóan napos időre és az ilyenkor szokásosnál magasabb hőmérsékletekre lehet számítani, a nappali csúcsértékek többnyire 10 és 17 Celsius-fok között alakulnak.
A külügyminisztérium szombaton a közel-keleti biztonsági helyzet romlására hivatkozva a 8-as szintre emelte az Izraelre vonatkozó utazási figyelmeztetést a kilencfokozatú skálán, és arra szólította fel a román állampolgárokat, hogy ne utazzanak Izraelbe.
Országszerte fagyosan indult a naptári tél utolsó napja, de a legalacsonyabb értékeket – egy kivétellel – székelyföldi településeken mérték.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
szóljon hozzá!