
Pontos mérések készültek a feltárt toronyról
Fotó: Csató Andrea
A várfaltól független, belső őrtornyot tárt fel idén Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzor emeritusa és csapata, akik az Énlaka közelében lévő, a Római Birodalom Dacia provinciájának határvédő (limes) táboránál végeznek ásatásokat. Ő a castrum bemutatását szorgalmazza, hiszen idén az UNESCO világörökség részévé vált ez az épület is.
2024. szeptember 03., 19:002024. szeptember 03., 19:00
Összességében hatodik éve végez kutatásokat az Énlaka határában lévő castrumnál Visy Zsolt és csapata, az eltelt idő alatt pedig számos érdekes leletre bukkantak. Az építményben szolgáló mintegy 500 katona a Római Birodalomhoz tartó Dacia tartományt védte, amely nagyjából 150 évig létezett a 250-es évek végéig. A sereg tagjainak többsége a helyi népekből került ki, hiszen ők 25 évnyi szolgálat fejében váltak teljes jogú római állampolgárrá.
Az elmúlt években sikerült feltárni a vár három kapuját, továbbá utakat, várfalakat, várárkokat, tornyokat, illetve a castrum központi részén elhelyezkedő főépület (principia) egyik szárnyát – emlékeztetett a régészprofesszor. Utóbbi egy kő alapú, ám faszerkezetű épület, amelyet egyebek mellett fegyverraktárként használtak a katonák.
Fotó: Csató Andrea
Idén a táborhely észak-nyugati sarkában lévő tornyot tárták fel a régészek, amelynek különlegessége, hogy a várfal belső részén található, ugyanakkor nincs ráépítve arra.
Fotó: Csató Andrea
Találtak ugyanakkor egy Hadrianus császár (117-138) érmét is. Az uralkodó Traianus császár utódja, aki véglegesen meghatározta a Római Birodalom határait.
Visy felhívta a figyelmünket, hogy néhány hete az UNESCO világörökség részévé vált a Római Birodalom Dacia provinciájának határvonala, amelynek az énlaki castrum is része. Hangsúlyozta, ez számos lehetőséget hordoz magában, hiszen pályázatok fognak megjelenni, amelyek révén finanszírozhatják a határvédő vár bemutatását.
Fotó: Csató Andrea
A castrum többi ismert részét pedig kertészeti módszerekkel lehet bemutatni.
Fotó: Visy Zsolt
A szakember arra is kitért, hogy a pályázás előtt mihamarabb rendezni kell a castrumot is magába foglaló területek jogviszonyát, ezeket pedig fel kellene vásárolja a helyi önkormányzat. Erre egyébként nyitott a község vezetősége – mondta Visy Zsolt. Hozzátette, ő a következő évben is folytatni szeretné a feltárást.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
szóljon hozzá!