
Pontos mérések készültek a feltárt toronyról
Fotó: Csató Andrea
A várfaltól független, belső őrtornyot tárt fel idén Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzor emeritusa és csapata, akik az Énlaka közelében lévő, a Római Birodalom Dacia provinciájának határvédő (limes) táboránál végeznek ásatásokat. Ő a castrum bemutatását szorgalmazza, hiszen idén az UNESCO világörökség részévé vált ez az épület is.
2024. szeptember 03., 19:002024. szeptember 03., 19:00
Összességében hatodik éve végez kutatásokat az Énlaka határában lévő castrumnál Visy Zsolt és csapata, az eltelt idő alatt pedig számos érdekes leletre bukkantak. Az építményben szolgáló mintegy 500 katona a Római Birodalomhoz tartó Dacia tartományt védte, amely nagyjából 150 évig létezett a 250-es évek végéig. A sereg tagjainak többsége a helyi népekből került ki, hiszen ők 25 évnyi szolgálat fejében váltak teljes jogú római állampolgárrá.
Az elmúlt években sikerült feltárni a vár három kapuját, továbbá utakat, várfalakat, várárkokat, tornyokat, illetve a castrum központi részén elhelyezkedő főépület (principia) egyik szárnyát – emlékeztetett a régészprofesszor. Utóbbi egy kő alapú, ám faszerkezetű épület, amelyet egyebek mellett fegyverraktárként használtak a katonák.
Fotó: Csató Andrea
Idén a táborhely észak-nyugati sarkában lévő tornyot tárták fel a régészek, amelynek különlegessége, hogy a várfal belső részén található, ugyanakkor nincs ráépítve arra.
Fotó: Csató Andrea
Találtak ugyanakkor egy Hadrianus császár (117-138) érmét is. Az uralkodó Traianus császár utódja, aki véglegesen meghatározta a Római Birodalom határait.
Visy felhívta a figyelmünket, hogy néhány hete az UNESCO világörökség részévé vált a Római Birodalom Dacia provinciájának határvonala, amelynek az énlaki castrum is része. Hangsúlyozta, ez számos lehetőséget hordoz magában, hiszen pályázatok fognak megjelenni, amelyek révén finanszírozhatják a határvédő vár bemutatását.
Fotó: Csató Andrea
A castrum többi ismert részét pedig kertészeti módszerekkel lehet bemutatni.
Fotó: Visy Zsolt
A szakember arra is kitért, hogy a pályázás előtt mihamarabb rendezni kell a castrumot is magába foglaló területek jogviszonyát, ezeket pedig fel kellene vásárolja a helyi önkormányzat. Erre egyébként nyitott a község vezetősége – mondta Visy Zsolt. Hozzátette, ő a következő évben is folytatni szeretné a feltárást.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!