Időben jöttek az enyhítő intézkedések, igazolja a kutatás: három hónapnál többet nem élnének túl a helyi vállalkozások
Fotó: Bálint Előd Erdély
Majd minden székelyudvarhelyi vállalkozást negatívan érintett a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság, így időben jöttek a gazdaságot is felszabadító enyhítések, derült ki egy, a helyi polgármesteri hivatal által megrendelt kutatásból.
2020. június 22., 22:032020. június 22., 22:03
Székelyudvarhely egyik erőssége az aktív gazdasági szféra, ezért Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala fontosnak tartotta megismerni a vállalkozások helyzetét: lehetőségeikhez mérten segítő intézkedéseket hoznának, ehhez viszont pontosan kellett tudniuk, hogy milyen hatással volt a járvány az udvarhelyi vállalkozásokra, hogyan vészelték át az elmúlt három hónapot, illetve hogy milyen segítséget várnak a helyi hatóságtól, magyarázta Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere.
A városvezetés felkérésére az online felmérést a Rega Régiókutató Egyesület végezte, szakmai partner volt az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (UKKSZ) és a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SzMVSz) és a Hargita Business Center. Az eredmények ismertetésekor a városvezető kiemelte: a felmérésben részt vevők többsége elégedett volt a városvezetés eddig járványvédelmi intézkedéseivel, de az is nyilvánvaló, hogy további lépéseket várnak a hivataltól és az önkormányzattól.
A kutatást vezető dr. Geréb László fontosnak tartotta elmondani: a kezdeményezés Szilágyi István, a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatójának ötlete nyomán született. A 43 kérdésből álló ívet összesen 188 vállalkozó töltötte ki. „A válaszadók összetételét vizsgálva kiderül, hogy nem reprezentatív mintáról van szó, hiszen többségében kisvállalkozók töltötték ki a kérdőívet. Ennek ellenére úgy érezzük, a kapott válaszok nagy mértékben jellemzik a székelyudvarhelyi vállalkozói életet, hangulatot” – fejtette ki a szakember.
A kutatásba bekerült vállalkozások 83 százaléka udvarhelyi bejegyzésű, 17 százalékuk udvarhelyszéki (de ez utóbbiaknak munkapontjuk vagy kirendeltségük van a városban). Amint a felmérésből kiderült: a vírusjárvány okozta válságban a legtöbb udvarhelyi vállalkozásnak csökkentenie kellett a termelési kapacitását, melynek jórészt a vásárlások csökkenése volt az oka.
Leginkább a vendéglátóhelyeket, sporttermeket, szépségiparban dolgozókat, fogorvosokat és a személyszállítással foglalkozókat sújtotta eddig a válság. A megkérdezett vállalkozások árbevétele áprilisban esett a legnagyobb mértékben, 56 százalékkal, ezt követi május majd június. Sőt, áprilisban a vállalkozások közül egyharmadnak a teljes havi bevétele kiesett.
„Azt olvastuk ki a kérdőívekből, hogy az udvarhelyszéki vállalkozások kiálltak az alkalmazottaik mellett, döntő többségük, 86 százalékuk egyáltalán nem csökkentette a béreket. A megkérdezettek többségének továbbá nem okozott gondot az adók és illetékek határidőre való befizetése, a fizetési problémákat a bérleti díjak kifizetése és a hiteltörlesztések okoztak” – sorolta tovább Geréb László.
Fotó: Bálint Előd Erdély
Kevésbé örvendetes azonban, hogy
„Azt szoktuk mondani, hogy az a vállalkozó készült fel kellően egy válságra, annak magasabbak a túlélési esélyei, akinek hat hónapra elegendő tartaléka van” – magyarázta a kutatást vezető szakember. Ugyancsak „szomorú”, jegyezte meg Geréb László, hogy a kutatásban részt vevő vállalkozások több mint fele nem tudná átültetni az online térbe a vállalkozását, ugyanígy a vállalkozások több mint fele számára az otthoni munka sem megoldható.
– summázott a szakember. Egyébként a felmérésből az is kiderül, hogy a gazdaságfejlesztési programok közül az adókedvezményt vették igénybe a legtöbben, több mint negyven százalékuk pedig az ún. technikai munkanélküliség lehetőségével élt. A megkérdezettek továbbá konkrét segítséget is várnak a helyi polgármesteri hivataltól és az önkormányzattól a helyi adók mértékének csökkentésével, az elektronikus ügyintézés szélesebb körű bevezetésével, vagy a hivatali megrendelések növelésével.
A vállalkozókat tömörítő szakmai szervezetek képviselői és a vállalkozói inkubátorház vezetője is részt vett az eseményen: az illetékesek véleménye szerint a helyzet „nem rózsás”, hiszen a válsággörbe szerint a kritikus állapot még kitart. Ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy az elbocsátások terén a kutatás azért mutat ennyire pozitív eredményt, mert a nagyvállalkozások nem vettek részt a felmérésben: a székelyudvarhelyi könnyűipar ugyanis jelentős érvágást szenvedett az elmúlt hetekben, várhatóan több száz székelyudvarhelyinek mondanak majd fel a készruhagyárakban.
Elrendelte a legfőbb ügyészség Horațiu Potra vagyonának a zár alá vételét. A zsoldosvezért folytatólagosan elkövetett adócsalással, sikkasztással és pénzmosással gyanúsítják ebben az ügyben.
Narancssárga és sárga kódú árvízriasztást adott ki szerdán az Országos Hidrológiai Intézet, az érintett Hargita megyei területeken árhullámokra, heves vízlefolyásra és vízszintemelkedésre kell számítani.
Az elmúlt 24 órában a Maros megyei hivatásos tűzoltóknak összesen 106 sürgősségi bevetésen kellett helytállniuk. Közúti balesetekhez, tizenegy tűzesethez, kidőlt fák eltávolításához riasztották őket.
Súlyos károkat okozott a kedd esti vihar Tusnádfürdőn: hatalmas széllel és esővel csapott le a fürdővárosra alig néhány perccel azután, hogy a Ro-Alert rendszeren keresztül riasztás érkezett.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga kódú figyelmeztetést adott ki július 9-ére, 12 és 22 óra között. A viharos időjárás az ország számos megyéje között Hargita és Kovászna megyét is érinti, Maros megyére az enyhébb, sárga kód érvényes.
Egy aktuális tragédiát lovagolt meg egy újrahasznosított videóval a Medveles Erdélyben-Gyergyószentmiklóson Facebook-oldal, amelyről mi is hírt adtunk.
Tizenkilenc megye összesen 81 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt szerda reggel 7 óra 38 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
Jelentős, legalább 12 százalékos áremelkedés várható az új építésű ingatlanok piacán, mivel az eddigi 9 százalékos áfa helyett 21 százalékot kell fizetniük a vásárlóknak augusztustól a 120 ezer eurós értékhatár alatti lakásokért is.
szóljon hozzá!