Falomlás és porfelhő – az udvarhelyi mentés első pillanatai

A helyi rendőrség első egysége gyakorlatilag a tragédia után mindössze három perccel már a helyszínre ért – elsőként a hatóságok közül –, és azonnal jelentette, hogy sérültek is vannak, hiszen hangok hallatszanak a romok közül – folytatta a történtek felelevenítését László Szabolcs, aki telefonon keresztül azonnal parancsot adott a helyszínen tartózkodó munkatársainak, hogy zárják le a helyszínt, és kezdjék el a mentést, illetve a sérültek beazonosítását. Közben pedig vigyázzanak a saját, illetve a körülöttük lévők testi épségére.

Ekkor még azt sem tudták, hányan szorulhattak a romok közé, ráadásul a környéken összegyűlt emberek miatt keletkező zaj sem könnyített a helyzeten.

„Óriási segítséget jelentett a civilekkel való összefogás, nagy elismerést érdemelnek, hiszen a veszélyekkel nem törődve láttak munkához csapatunkkal közösen. Egyszerűen nem lehetett ott csak úgy állni, főleg az áldozatok hangjait hallva. Menteni akartuk a menthetőt” – emlékezett vissza László Szabolcs.

Időközben rendre a helyszínre értek a hivatásos tűzoltók, az állami rendőrség, a csendőrség, a mentőszolgálat alkalmazottai, a mentőkutyás szakemberek, illetve a hegyimentők munkatársai is, akárcsak a környékbeli önkéntes tűzoltóegységek, valamint civil szervezetek. A hatóságok hamar át is vették a mentés irányítását – az összefogásnak köszönhetően ekkor már valamivel egyszerűbben hatolhattak be az épületbe.

A nevelőnő is sokat segített

Nagyjából 30–40 perc múlva találtak rá az első lányra a mentőcsapatok, rövid idő múlva pedig újabb sérültet sikerült kiemelni a romok közül. Tőlük tudták meg, hogy egy másik lány is tartózkodott a kollégiumi szobájukban.

Az elkövetkezőkben sikerült megtalálni az elhunyt áldozatot is. A biztonság kedvéért este kilenc óráig folytatódott még a keresés, illetve a helyszín biztosítása, hiszen még véletlenül sem szerették volna, hogy esetleg valaki a romok között maradjon.

Szigorúbban kell fellépniük

László Szabolcs hangsúlyozta, a mai napig döbbenten áll a történtek előtt, ugyanakkor részvétét fejezi ki az elhunyt diák családjának, továbbá a sérültek felépülésében bízik. Rámutatott, a történtek bebizonyították, hogy bár sok esetben a szigorú szabályok betartatása elégedetlenségeket szül a lakók körében, mégis elkerülhetetlen ezek alkalmazása.

Ezt követően a mérnökellenőr feladata volt a munkálatok felügyelete. Ők rendszerint csak az építkezés végeztével kell újabb ellenőrzést végezzenek.

így a problémák észlelésére is nehéz lett volna, főleg ha nem egy szakember veszi észre. „Egységünknek nem kötelessége, hogy napi szinten kövesse a történteket, de ez lehetetlen is lenne, hiszen jelenleg is mintegy kétszáz kisebb-nagyobb építkezés zajlik Székelyudvarhelyen” – tette hozzá az igazgató.

Mindent megtettek

„Senki nem tudott felkészülni arra, hogy egy ilyen mentésben kell részt vegyen, hiszen az elmúlt évtizedek során szerencsére nem történt hasonló tragédia. Ennek ellenére meg vagyok győződve arról, hogy mindenki megtett mindent, a legjobb tudása szerint” – szögezte le László. Hangsúlyozta, egy ilyen helyzetből nem lehet győztesen kijönni, de mindent megtettek, hogy a lehető legkevesebb áldozat legyen. Úgy gondolja, hogy a továbbiakban a hatóságok és az intézmények is mindent meg fognak tenni egy hasonló tragédia elkerülése érdekében.