
Sok vagy kevés? Érvényben van az a cikkely, amely korlátozza a pásztorkutyák számát
Fotó: Kristó Róbert
Egyre nagyobb gondot okoznak a Gyimesi-hágónál lévő egyik esztena környékén a nyájat őrző pásztorkutyák. Már az országútra is kimerészkednek, és gyakran megtámadják az arra járó gyalogosokat és bicikliseket. Megoldást jelenthet, hogy kétéves huzavona után nemrég érvénybe léptek a juhnyájakat követő kutyák létszámára vonatkozó előírások.
2017. május 20., 22:042017. május 20., 22:04
Falkába verődött, szabadon járó pásztorkutyák keserítik meg a gyalogosok és biciklisek életét a Gyimesi-hágón, a 12A jelzésű országúton. Miklós Leventét a múlt hét végén támadta meg három pásztorkutya az említett helyszínen.
– részletezte.
Az esztena az út közelében van, onnan szaladtak ki a kutyák az útra.
„A baj az, hogy nem csak ugatnak, hanem nekiszöknek a biciklinek és az embernek is. Ezért folyamatosan gázspray-jel járunk arra, de ez nem megoldás. Az a legnagyobb probléma, hogy semmit sem tudunk tenni, mivel egyik hatóság sem segít. A 112-es segélyhívószámot folyamatosan hívjuk, de azt mondják, hogy amíg nincs személyi sérülés, nem tudnak tenni semmit. Nem szeretném, hogy tragédia történjen ahhoz, hogy komolyan vegyék ezt a valós problémát. Nagyon szomorú, hogy most már az aszfaltúton sem lehet biztonságosan közlekedni. Kirándulókként az erdőből már rég kiszorultunk, mert senki sem meri kockáztatni a testi épségét, de most már az úton is megtámadnak” – nehezményezte Miklós.
Múlt héten egyébként mi is szemtanúi voltunk egy hasonló esetnek: a hágón egy nagy testű juhászkutya üldözött egy szaladó férfit, akit végül egy arra autózó mentett ki szorult helyzetéből.
Tavaly a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat és a Hargita megyei hegyi csendőrség közösen ellenőrizte a megye esztenáinak kutyaállományát, és megfigyelték az ebek viselkedését is.
Fekete Örs, a megyei hegyi- és barlangimentő közszolgálat vezetője megkeresésünkre elmondta,
„Eddig felénk nem jeleztek támadást idén, de ettől függetlenül egy előre megtervezett program szerint a hegyi csendőrökkel végigjárjuk az esztenákat. A tavalyi megmozdulásnak is volt haszna, mert a gonoszabb kutyákat megkötötték, de az az igazság, hogy a pásztoroktól nagyon sok függ. Ha olyan, hagy megérti ezt a problémát, és megköti a kutyát, minden rendben van, ám ha nem, kimehetünk akár tízszer is, úgysem változik semmi. Azt javaslom, hogy támadás esetén tegyenek az emberek feljelentést akkor is, ha nem történt személyi sérülés, és akkor mi is lépni tudunk” – hangsúlyozta Fekete.
Fotó: Thomas Campean
A Hargita Megyei Csendőrfelügyelőség szóvivőjétől, Gheorghe Suciutól továbbá megtudtuk, az utóbbi időben hozzájuk sem érkezett bejelentés kutyatámadásokkal kapcsolatosan. Arra hívta fel az érintettek figyelmét, hogy
Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője szerint összetett a törvénykezés ebben a témában. Mint mondta, a veszélyes kutyák – például pitbull, rottweiler – esetében indíthatnak ellenőrzést, de a pásztorkutyafajták közül kevés tartozik ebbe a kategóriába. Ennek ellenére az utak minden esetben szabadak kell legyenek, és az embereknek biztosítani kell a biztonságos közlekedést, ezért minden bejelentést kivizsgálnak. A szóvivő is megerősítette, hogy támadás esetén feljelentést kell tenni, és akkor elindítják a szükséges intézkedéseket, hiszen
Hatályba léptek a juhnyájakat követő kutyák létszámára vonatkozó előírások, amelyek alkalmazását a pásztorok tiltakozása miatt többször is elhalasztották. A 2015 júniusában módosított vadászati jogszabály egyik cikkelye szerint a juhászok nyájanként egy kutyát tarthatnak síkvidéken, kettőt dombvidéken és hármat hegyvidéken. A módosítások miatt 2015 decemberében több ezer juhász tüntetett a parlament előtt, majd a rendfenntartókkal dacolva az épület udvarára is behatoltak a vadászati törvény ellen tiltakozva.
Ezt követően a kormány sürgősségi rendelettel 2016. április 25-éig felfüggesztette a juhnyájat őrző kutyák számának korlátozását kimondó törvénycikkely alkalmazását. Később egy parlamenti döntés értelmében a 2016-ból származó 242-es számú törvény ismét megváltoztatta a vadászati jogszabályt. Ennek értelmében
Minden további legtöbb 100 juh esetében további kutyák tartása megengedett, de ezek száma nem haladhatja meg az ötöt síkvidéken, a hetet dombvidéken és a tízet hegyvidéken.
Tavaly azonban ezt a módosítást is felfüggesztették 2017. április 25-éig, így a pásztorok továbbra is annyi kutyát tarthattak, ahányat akartak.
Idén azonban végre érdembeli változás is történt: Tánczos Barna szenátor érdeklődésünkre elmondta, a felfüggesztést nem hosszabbították meg, így érvénybe léptek az előírások.
– hívta fel a figyelmet a szenátor.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
Elrendelte egy hónapra Matolcsy György letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság pénteken – közölte a bíróság döntése után Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) pénteken közölte, hogy nem támogatja a Bolojan-kormány tervét, amely szerint 2027-től a lakások és lakóházak piaci értéke alapján vetnék ki az ingatlanadót.
A 20. század talán legfontosabb forradalmának nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot Magyar Péter miniszterelnök pénteken Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
szóljon hozzá!