
Autonómiaigény Székelyföldön. Nem csak fellángolás. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közvitára bocsátotta azt az állásfoglalását, amelyben az autonómiatervezete parlamenti elutasítása során felhozott érvekre válaszol.
2018. szeptember 07., 11:432018. szeptember 07., 11:43
2018. szeptember 07., 11:442018. szeptember 07., 11:44
A bukaresti Törvényhozási Tanács által megfogalmazott érveken alapulnak az SZNT szerint a parlamentben tavaly decemberben benyújtott székelyföldi autonómiastatútum-tervezetét elutasító határozatok. A szervezet szerint ez az álláspont számos tévedést, valótlan állítást és az európai értékrendtől idegen értelmezést tartalmaz, amelyek cáfolatának joga a székely közösséget illeti meg. Ezért bocsátotta közvitára a törvényszövegek jogharmonizációját vizsgáló parlamenti szerv érveinek tételes cáfolatát.
Az SZNT valótlan állításnak nevezi, hogy az autonómiastatútum törvénytervezete „egy különálló állami entitás létrehozását célozza, amely az egységes román nemzetállammal párhuzamosan működne”. Közölte, valójában
Hozzátette, Európában jelenleg is működnek területi autonómiák olyan országokban, amelyek szintén egységes és oszthatatlan nemzetállamoknak tekintik magukat. Az SZNT idézte ugyanakkor Románia 1954-es alkotmányát, amely „egységes, szuverén és független államként” határozta meg az országot, de a „magyar népesség közigazgatási-területi autonómiáját” is szavatolta.
Az SZNT szerint a román állam elutasító álláspontját megfogalmazó törvényhozási tanács úgy hivatkozik az Európa Tanács dokumentumaira, mintha az ET elutasítaná a területi autonómia gyakorlatát. „Paradox módon még az (ET) 2003/1334-es számú határozatát is így értelmezi, amely a valóságban éppen a területi autonómiát ajánlja mint a konfliktusok megelőzésének hosszú távú biztosítékát” – áll az MTI által idézett dokumentumban.
Az SZNT emlékeztet, hogy Románia az ET-hez történő csatlakozásakor egyoldalú kötelezettséget vállalt az 1993/1201-es ajánlás teljesítésére, amely részévé vált az 1996-ban megkötött román–magyar alapszerződésnek is, és ezáltal törvényerőre emelkedett Romániában. Az SZNT arra kéri a székelyeket, az erdélyi magyarokat,
és ha észrevételeik vannak, ezeket továbbítsák az SZNT címére (szntiroda@gmail.com). A szervezet a véglegesített álláspontot a támogató aláírásokkal együtt fogja továbbítani Románia kormányának és parlamentjének.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!