A Héjja-házban őrzik a falu múltját
Fotó: Tuchiluș Alex
Ünnepi műsorral nyitották meg a gelencei emlékházat szombaton. A faluközösség apraját-nagyját megmozgató rendezvényen történelmi visszatekintéssel, néptáncelőadással és gyermekfoglalkozásokkal avatták fel az újonnan berendezett Héjja-házat és udvarát, ahol a jövőben skanzent alakítanak ki.
2024. május 11., 18:192024. május 11., 18:19
A megnyitón Dimény-Haszmann Orsolya, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum muzeológusa a hagyományőrzés fontosságáról beszélt, arról biztosítva a községházát, hogy
Dimény-Haszmann Orsolya muzeológus köszöntötte a résztvevőket
Fotó: Tuchiluș Alex
Héjja István házáról, az udvaron még fennálló épületekről ugyanis határozott terve van a falu önkormányzatának:
Héjja István unokája nagyapja örökségéről emlékezett meg, aki két évszázaddal ezelőtt, 1878-ban született Székelypetőfalván. Jegyzői vizsgáját 1901-ben kitüntetéssel szerezte meg, 1904-től Gelence rendszeresített segédjegyzője volt. Később
Népviseletben tisztelegtek a falu asszonyai
Fotó: Tuchiluș Alex
Héjja István 1969 júniusában hunyt el, emlékét családja őrzi, házával azonban a fiatalabb generációk is megismerhetik a jegyző, de a falu múltját is.
– fogalmazott a nyitóünnepségen Héjja Gyula, István unokája.
A néhai jegyző bútoraival rendezték be a szobákat
Fotó: Tuchiluș Alex
A házat eredeti bútorzattal rendezték be, fényképekkel és iratokkal, Héjja István életét bemutató és családfáját megrajzoló táblákkal, egy termet pedig kifejezetten a falu jeles szülöttjeinek áldoztak.
„Az, amit itt most elkezdtünk, csak egy kis része az egésznek. Szeretnénk létrehozni egy találkozóteret, a telek végén a Nemere gattert (keretfűrészt) állítanánk ki, és bízunk benne, hogy ezt működőképes állapotba is hozzuk.
– vázolta fel az élő falumúzeum terveit Ilyés Botond polgármester.
A régmúltat idézi a beltér
Fotó: Tuchiluș Alex
A községvezető még tavaly jelentette be, hogy sikerült megegyezni Héjja István örököseivel, az önkormányzat így megvásárolta a telket a rajta levő épületekkel együtt. Már akkor jelezte, hogy skanzent létesítenének a területen, ahol Gelence hagyományos szakmáit, főképpen a fafeldolgozást mutatnák be.
Hogyan hangolódhatunk rá egy szerepre? Hogyan érthetjük meg a figurát? Hogyan lehet gyerekszínészekkel együtt dolgozni? Mátray László személyes tapasztalatairól mesélt a Véletlenül írtam egy könyvet csíkszeredai vetítése után.
Hatvanötezer lej gyűlt össze a Hubertus Vadásztársaság által korábban szervezett jótékonysági vadászaton, amiből számos orvosi eszközt vásárolhattak a székelyudvarhelyi kórház székelykeresztúri kirendeltségének. Ezeket adták át csütörtökön.
Minden valószínű forgatókönyvet számításba véve Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere a „kisebbik rossz” elvét szem előtt tartva vázolta fel, hogy kire lenne jó szavazni az erdélyi magyaroknak a májusi államelnök-választáson.
A kormány egyszer Sepsiszentgyörgynek adta, majd visszavette a Stadion utcai sportbázist. Most ismét reményteljes a város számára a bukaresti felállás, ezért ismét magáénak szeretné tudni a létesítményt.
A tavalyhoz képest idén kisebb összegből gazdálkodhat Kézdivásárhely: a 2024-es 165 millió lejhez képest ezúttal 127,3 millió áll a városvezetés rendelkezésére. Ennek 56 százalékát fejlesztésekre fordítják, a fennmaradó 44 százalékot pedig működtetésre.
Míg Marosvásárhely költségvetése tavaly 625,8 millió lej volt, idén ez kétszáz millióval több lesz: 2025-ben 854 millió lejből gazdálkodik a település. A képviselő-testület csütörtökön délután bólintott rá a költségvetés-tervezetre.
Noha a székelyföldi megyékben nagyobb az adófelajánlási kedv az országos átlagnál, még nagyok a tartalékok – hívja fel a figyelmet Miklós Zoltán gazdasági szakpolitikus. Arra buzdít, éljünk a minket illető jogokkal, hiszen közeleg a határidő.
Rablótámadás megalapozott gyanújával előzetes letartóztatásba helyeztek két férfit Maros megyében.
Mentőhelikopterrel szállítottak kórházba egy sérültet egy Körtvélyfáján történt baleset helyszínéről csütörtökön kora délután.
szóljon hozzá!