Évente több száz belső fertőzést azonosítanak a Hargita megyei kórházakban

Az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések azért veszélyesek, mert a kórházakban élő kórokozók többnyire ellenállóak az antibiotikumokra •  Fotó: Pixabay

Az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések azért veszélyesek, mert a kórházakban élő kórokozók többnyire ellenállóak az antibiotikumokra

Fotó: Pixabay

A kórházakban felbukkanó fertőzések ügyét minden egyes esetben úgy kellene kivizsgálni, olyan nyomozást kellene végezni, mint egy krimiben, de Romániában sajnos sok esetben a túlterheltség, a sietség vagy a fásultság miatt ezek az esetek csak egyszerű számok maradnak a statisztikában – véli a Hargita megyei egészségügyi szakhatóság vezetője. Tar Gyöngyi szerint ugyanakkor nem hatékony az sem, hogy a kártérítési igény és a praxisjog felülvizsgálatát két különböző bizottság két külön eljárás során vizsgálja.

Széchely István

2022. február 23., 21:572022. február 23., 21:57

Mivel az utóbbi időben a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szemészeti osztályán történt fertőzések és azok következményei nagy figyelmet kaptak, a kórházakban előforduló belső, úgynevezett nozokomiális fertőzésekről szóló beszélgetésnek már az elején kihangsúlyozta Tar Gyöngyi, hogy ez az eset nem sorolandó a belső, kórházi jellegű fertőzések közé. A csíkszeredai kórház szemészeti osztályára minden jel szerint kintről került be a baktérium, erre utal az is, hogy nem volt multirezisztens, azaz nem volt ellenálló különböző antibiotikumokra – mondta a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője.

Úgy kellene vizsgálódni, mint egy krimiben

Időnként előfordulnak belső fertőzések a Hargita megyei kórházakban is, ezeket a kórházak kötelesek jelenteni az egészségügyi szakhatóságnak, sőt,

rendszeresen kell ellenőrzéseket végezzenek – például különböző felületekről történő mintavétellel –, hogy megelőzzék a belső fertőzéseket.

Hargita megye e téren nem áll rosszul országos viszonylatban, de Romániában sem olyan rossz a helyzet, mint amilyennek az ilyen esetekről szóló sajtóhírek alapján tűnhet, tehát nyugaton is történnek belső fertőzések a kórházakban, csak ott másképp kezelik ezeket az eseteket – magyarázta Tar Gyöngyi. Romániában a belső fertőzések felbukkanásának a kivizsgálásában lehetnek hiányosságok.

Idézet
Minden ilyen esetet úgy kellene kivizsgálni és feldolgozni, mint egy krimiben. A kórházon belül – akár külső szakember segítségét kérve – fel kellene dolgozni és meg kellene próbálni kinyomozni, hogy mi volt az oka a fertőzés megjelenésének, mi volt a hiba. Akkor van értelme ezeknek a statisztikáknak, ha elsősorban azok tanulnak belőle, akik benne vannak, tehát ahol keletkezett.

Elsősorban ez hiányzik nálunk. A sietség, a túlterheltség, a fásultság, akár a kiégettség oda vezet, hogy ezek az esetek egyszerű számok maradnak, nem foglalkozik velük senki úgy, ahogy valójában kellene: tehát hogy igenis megvizsgáljuk, hogy hol történt a hiba, mi az oka annak, hogy megjelenhetett, még akkor is, ha nem lett belőle megbetegedés” – fogalmazott a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.

Ez az ok lehet a hosszú köröm, ami alatt kosz lehet, a nem megfelelő kézmosás, az, hogy valaki nem cserél cipőt, amikor átmegy a potenciálisan fertőző környezetből a steril környezetbe, ha akár csak ideiglenesen is a padlóra raknak olyan fogyóeszközöket, amelyeket nem szabadna.

„Vagy nem cserél törlőrongyot a takarítónő. Ez is felháborító, amit látnak azok, akik valaha jártak nyugaton kórházban, ahol színkódos törlőrongyok vannak – tehát még véletlenül sem törölik ugyanazzal a ronggyal a vécékagylót, amivel a kórteremben lévő étkező- vagy gyógyszeres asztalt” – sorolta a rizikótényezőket Tar Gyöngyi.

Periodikus vizsgálatok

A belső fertőzések felderítését önálló részlegek végzik a kórházakban, ezeknek az a feladata, hogy periodikus vizsgálatokat végezzenek.

Idézet
Tudjuk, hogy melyek a rizikós osztályok, ahol bonyolult beavatkozásokat végeznek. Ilyen például az intenzív terápia, ahol hosszasabb bennfekvések, súlyos állapotú betegek vannak, de ilyen a sebészet is. Ezek azok a helyek, ahol inkább előfordulnak. Ott gyakrabban, de más osztályokon is periodikusan kötelesek ellenőrizni a belső fertőzésekkel foglalkozó osztályok a felületeket, a személyzetet, a személyzet ruházatát, fertőtlenítéseket végezzenek és különböző programokat végezzenek, amelyek arra hivatottak, hogy megelőzzék a belső fertőzéseket vagy csökkentsék az előfordulásuk kockázatát

– mondta Tar Gyöngyi.

Hargita megyei adatok

A megyében működő kórházak által az egészségügyi szakhatóságnak küldött jelentések szerint

évente általában 200–300 belső fertőzésre derül fény Hargita megyében.

Ezek azonban többségükben a kórokozók megtalálására vonatkoznak, nem a betegek megfertőződésére, tehát nagyobbrészt olyan esetek, amikor különböző felületekről vett mintákban észlelik a kórokozókat.

Az elmúlt öt évben közel 1300 ilyen eset volt a megyében: tavaly 292, 2020-ban 170, 2019-ben 372, 2018-ban 225, 2017-ben pedig 221.

Az adatok a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház, a Székelyudvarhelyi Városi Kórház, a Gyergyószentmiklósi Városi Kórház, a Maroshévízi Városi Kórház és a Tölgyesi Pszichiátriai Kórház jelentéseinek összesítéséből származnak.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A leggyakoribb fertőzés

Az elmúlt két évben főként a koronavírussal összefüggő kórházi fertőzések történtek a megyében, tehát

többnyire a koronavírus terjedt belső fertőzésként, de ez a betegeket inkább csak a kezdeti időszakban érintette, később jellemzően a személyzet egymást fertőzte meg azokban a pihenőhelyiségekben, ahol nem kellett viseljék a maszkot.

Az általánosabb, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések közül a Clostridium perfringens fordul elő leggyakrabban a kórházakban, ami hasmenéssel, kiszáradással járó tipikus kórházi fertőzés, amit egy multirezistens, kórházakban élő baktérium okoz, ami a legyengült immunrendszerű betegek szervezetét támadja meg és elég nehéz őket kikezelni belőle, mert általában sok, széles spektrumú antibiotikumra ellenálló.

A szakirodalom szerint akár halálos kimenetellel is járhat a fertőzés, történt is ilyen, de nem a megyében

– mondta Tar Gyöngyi, megjegyezve, ilyen esetben általában nem a fertőzés az egyedülálló oka a halálnak.

A Clostridium-fertőzés leggyakrabban más kórházakból kerül be a megyébe, legtöbbször Marosvásárhelyen kezelt betegek hozzák magukkal, amikor visszakerülnek valamelyik Hargita megyei kórházba. „Minél nagyobb egy kórház és minél bonyolultabb technikával végez beavatkozásokat, annál valószínűbb a megjelenése.

Idézet
Szinte minden, gasztroenterológiára átutalt beteg hoz Clostridiumot Marosvásárhelyről, amikor visszakerül a székelyudvarhelyi vagy a csíkszeredai kórházba

– közölte a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.

Évente általában 200-300 belső fertőzésre derül fény Hargita megyében •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Évente általában 200-300 belső fertőzésre derül fény Hargita megyében

Fotó: Veres Nándor

A szemészeten történtek nem példa nélküliek

A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szemészeti osztályán történt fertőzéseket illetően a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője elmondta,

szemműtétek közben máshol is viszonylag gyakran előfordulnak fertőzések – leggyakrabban éppen a szürkehályog-műtétek közben –, és a szem e tekintetben azért is kényes pontja a testnek, mert nincs saját immunrendszere, így fokozottan kitett a fertőzésveszélynek.

Hasonló eset egyébként pár évvel ezelőtt történt már a megyében, akkor egy másik kórházban fertőződött meg több beteg, és volt olyan, aki emiatt elveszítette a szemét.

Az érintett kórház nem is jelentette az esetet, a megyei egészségügyi szakhatóságnál csak akkor értesültek a fertőzésekről – hónapokkal a történtek után –, amikor a betegek műhibaeljárást kezdeményeztek.

Később azonban elálltak ettől, vélhetően az eljáráson kívüli megegyezés miatt.

Kármegállapítás, praxisjogvizsgálat – két külön eljárás

Ilyen esetben – ha a betegnek kártérítési igénye van – két párhuzamos eljárás indul.

Az egyik bizottság, amely az egészségügyi igazgatóság, az egészségbiztosítási pénztár, az orvoskollégium és az asszisztensek rendjének a képviselőiből áll, azt vizsgálja, hogy terhel-e valakit anyagi felelősség műhiba miatt.

Ez inkább egy kármegállapítási bizottság. Műhiba esetén a praxisjogot viszont az orvoskollégium vizsgálja felül a jogi szimmetria elve alapján, hiszen a kollégium adja meg a jogot, így indokolt esetben az is vonhatja vissza. Sok érintett páciens nem is tud róla, hogy mindkét eljárást külön kell kezdeményezni – magyarázta Tar Gyöngyi, aki helyteleníti az eljárások szétválasztását.

Idézet
Többször megfogalmaztuk az egészségügyi minisztérium irányába, hogy fölösleges két párhuzamos vizsgálatot nagyjából ugyanazokkal az adatokkal lefolytatni. Sok időbe telik és nagyon nehéz ehhez szakértőket találni, mert nem szívesen végez senki ilyen jellegű pluszmunkát, még akkor sem, ha megfizetik. Nem két párhuzamos vizsgálatot kellene lefolytatni, hanem egyesíteni kellene a bizottságokat egy egységes vizsgálóbizottsággá

– vélekedett a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője. Egyébként, mivel mindkét eljárást külön kell kezdeményezni és erről általában nem tudnak a páciensek,

rendszerint a második, azaz a praxisjogra vonatkozó eljárás kezdeményezéséig el sem jutnak az ilyen ügyek.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Olvasói tapasztalat

Az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzés – éppen az említett Clostridium baktériumtörzsbe tartozó kórokozó által okozott megbetegedés – megtapasztalására vonatkozóan olvasói panaszt is kapott lapunk.

A műtét sikerült, a beteg azonban majdnem belehalt – valahogy így lehetne összefoglalni egy csíki középkorú hölgy esetét, akin néhány évvel ezelőtt a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház nőgyógyászati osztályán rutinműtétet (mióma eltávolítását) hajtottak végre.

„A műtét rendben lezajlott, két nap múlva haza is engedtek, ám folyamatosan levertnek, fáradtnak éreztem magam. Ráadásul nagyon komoly és folytonos hasmenésem volt” – meséli a neve elhallgatást kérő hölgy, aki mindössze két hét leforgása alatt nagyon rossz állapotba került.

„Magánemberként felkerestem a fertőzőosztály szakorvosát, aki a tüneteim alapján azonnal befektetett a somlyói részlegre, majd a vizsgálatai viszonylag hamar kimutatták a Clostridium difficile nevű baktériumot a szervezetemben.

Idézet
Mint kiderült, kórházi fertőzésről volt szó, ám szerencsémre még időben léptem, hiszen mint utólag összeállt a kép számomra, akár bele is halhattam volna a fertőzésbe

– emlékezett vissza. Érdeklődésünkre jelezte, tudomása szerint nem csak őt fertőzte meg ez a baktérium, ám arról nincs tudomása, hogy a kórház tett volna valamit azért, hogy a fertőzést felszámolja.

Egyébként az említett Clostridium difficile nevű baktériummal való találkozás különösen kórházi körülmények között valóban nagyon veszélyes. A hazipatika.com szakportál szerint a rizikó akkor magasabb, ha az érintettnek sérült a normál bélflórája vagy gyenge az immunreakciója.

A kórokozó olyan álhártyás vastagbélgyulladást (álhártyás colitist) okoz, amely komoly hasmenéssel jár; beteg és gyenge emberekre nézve különösen nagy veszélye van.

Az amerikai adatok szerint a kórházi Clostridium difficile-fertőzések akár 15 százaléka is a beteg halálával végződhet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 15., csütörtök

Már most lehet böngészni az ajánlatokat, de állásbörze is lesz

A legfrissebb adatok szerint Maros megyében 681 betöltetlen állás van, a munkaerő-elhelyező ügynökségnél ezekre lehet jelentkezni. Hamarosan a megye több településén is állásbörzét szerveznek, ahol személyesen lehet találkozni a munkaadókkal.

Már most lehet böngészni az ajánlatokat, de állásbörze is lesz
2025. május 15., csütörtök

Ezeket érdemes tudni a vasárnapi választásokról

Közel 18 millió román állampolgárt várnak vasárnap az urnákhoz, hogy a második fordulóba jutott két jelölt közül megválasszák Románia új elnökét.

Ezeket érdemes tudni a vasárnapi választásokról
2025. május 15., csütörtök

Ma is a nyakunkba szakadhat az ég

Fokozódik a légköri instabilitás, kiadós záporok és zivatarok várhatók csütörtökön Erdély nagy részén – beleértve Maros és Hargita megyét –, valamint a hegyekben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) sárga jelzésű figyelmeztetéséből.

Ma is a nyakunkba szakadhat az ég
Ma is a nyakunkba szakadhat az ég
2025. május 15., csütörtök

Ma is a nyakunkba szakadhat az ég

2025. május 15., csütörtök

Kibővített programmal készülnek a szentegyházi Nárciszfesztiválra

Idén új köntösben tér vissza a közösség egyik legkedveltebb ünnepe, a Nárciszfesztivál Szentegyházára. A hagyományos népzenei és néptáncos programokat esti koncertek és különleges műsorok egészítik ki.

Kibővített programmal készülnek a szentegyházi Nárciszfesztiválra
2025. május 14., szerda

Veréb a fecskefészekben – hiánypótló dokumentumfilm Úzvölgyéről

Veréb a fecskefészekben (Úzvölgye 1916–2022) címmel készült dokumentumfilm az úzvölgyi katonatemetőnél történt rég- és közelmúltbeli eseményekről. Novák Lajos és Szabó Imre alkotását most a Médiatáron lehet megnézni.

Veréb a fecskefészekben – hiánypótló dokumentumfilm Úzvölgyéről
2025. május 14., szerda

Nyáron indíthatják el a felújított brassói telekabint – videóval

A brassói Cenk-felvonó és Panoráma étterem felújítási, átépítési munkálatai a végéhez közelednek, várhatóan a nyár folyamán nyitják meg a turisták előtt.

Nyáron indíthatják el a felújított brassói telekabint – videóval
2025. május 14., szerda

Teherautókat és autóbuszokat ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök

Számos kihágást tapasztaltak a Hargita megyei közlekedési rendőrök a Truck & Bus elnevezésű közúti ellenőrzési akció során május 5. és 11. között.

Teherautókat és autóbuszokat ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök
2025. május 14., szerda

Zacher Gábor: a herbál nem bio, hanem halálos

Zacher Gábor toxikológus szerint a dizájnerdrogok, különösen a „herbálként” ismert szintetikus marihuánaszármazékok rendkívül veszélyesek – hatásuk kiszámíthatatlan, és a kábítószeres halálozások feléért felelősek.

Zacher Gábor: a herbál nem bio, hanem halálos
2025. május 14., szerda

Még nem sikerült térfigyelő kamerát felszerelni az úzvölgyi katonatemetőnél, ami a rongálók azonosításában segítene

Leverték és összetörték az úzvölgyi katonatemető külső falára rögzített egyik tájékoztató táblát, ennek darabjait kedden találták meg. A Hargita megyei tanács és Csíkszentmárton önkormányzata a rongálás miatt büntetőfeljelentést tettek a rendőrségen.

Még nem sikerült térfigyelő kamerát felszerelni az úzvölgyi katonatemetőnél, ami a rongálók azonosításában segítene