Évente több száz belső fertőzést azonosítanak a Hargita megyei kórházakban

Hargita megye e téren nem áll rosszul országos viszonylatban, de Romániában sem olyan rossz a helyzet, mint amilyennek az ilyen esetekről szóló sajtóhírek alapján tűnhet, tehát nyugaton is történnek belső fertőzések a kórházakban, csak ott másképp kezelik ezeket az eseteket – magyarázta Tar Gyöngyi. Romániában a belső fertőzések felbukkanásának a kivizsgálásában lehetnek hiányosságok.

Elsősorban ez hiányzik nálunk. A sietség, a túlterheltség, a fásultság, akár a kiégettség oda vezet, hogy ezek az esetek egyszerű számok maradnak, nem foglalkozik velük senki úgy, ahogy valójában kellene: tehát hogy igenis megvizsgáljuk, hogy hol történt a hiba, mi az oka annak, hogy megjelenhetett, még akkor is, ha nem lett belőle megbetegedés” – fogalmazott a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.

„Vagy nem cserél törlőrongyot a takarítónő. Ez is felháborító, amit látnak azok, akik valaha jártak nyugaton kórházban, ahol színkódos törlőrongyok vannak – tehát még véletlenül sem törölik ugyanazzal a ronggyal a vécékagylót, amivel a kórteremben lévő étkező- vagy gyógyszeres asztalt” – sorolta a rizikótényezőket Tar Gyöngyi.

Periodikus vizsgálatok

A belső fertőzések felderítését önálló részlegek végzik a kórházakban, ezeknek az a feladata, hogy periodikus vizsgálatokat végezzenek.

– mondta Tar Gyöngyi.

Hargita megyei adatok

A megyében működő kórházak által az egészségügyi szakhatóságnak küldött jelentések szerint

Ezek azonban többségükben a kórokozók megtalálására vonatkoznak, nem a betegek megfertőződésére, tehát nagyobbrészt olyan esetek, amikor különböző felületekről vett mintákban észlelik a kórokozókat.

Az adatok a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház, a Székelyudvarhelyi Városi Kórház, a Gyergyószentmiklósi Városi Kórház, a Maroshévízi Városi Kórház és a Tölgyesi Pszichiátriai Kórház jelentéseinek összesítéséből származnak.

Az általánosabb, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések közül a Clostridium perfringens fordul elő leggyakrabban a kórházakban, ami hasmenéssel, kiszáradással járó tipikus kórházi fertőzés, amit egy multirezistens, kórházakban élő baktérium okoz, ami a legyengült immunrendszerű betegek szervezetét támadja meg és elég nehéz őket kikezelni belőle, mert általában sok, széles spektrumú antibiotikumra ellenálló.

– mondta Tar Gyöngyi, megjegyezve, ilyen esetben általában nem a fertőzés az egyedülálló oka a halálnak.

A Clostridium-fertőzés leggyakrabban más kórházakból kerül be a megyébe, legtöbbször Marosvásárhelyen kezelt betegek hozzák magukkal, amikor visszakerülnek valamelyik Hargita megyei kórházba. „Minél nagyobb egy kórház és minél bonyolultabb technikával végez beavatkozásokat, annál valószínűbb a megjelenése.

– közölte a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.

Hasonló eset egyébként pár évvel ezelőtt történt már a megyében, akkor egy másik kórházban fertőződött meg több beteg, és volt olyan, aki emiatt elveszítette a szemét.

Később azonban elálltak ettől, vélhetően az eljáráson kívüli megegyezés miatt.

Kármegállapítás, praxisjogvizsgálat – két külön eljárás

Ilyen esetben – ha a betegnek kártérítési igénye van – két párhuzamos eljárás indul.

Ez inkább egy kármegállapítási bizottság. Műhiba esetén a praxisjogot viszont az orvoskollégium vizsgálja felül a jogi szimmetria elve alapján, hiszen a kollégium adja meg a jogot, így indokolt esetben az is vonhatja vissza. Sok érintett páciens nem is tud róla, hogy mindkét eljárást külön kell kezdeményezni – magyarázta Tar Gyöngyi, aki helyteleníti az eljárások szétválasztását.

– vélekedett a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője. Egyébként, mivel mindkét eljárást külön kell kezdeményezni és erről általában nem tudnak a páciensek,

„A műtét rendben lezajlott, két nap múlva haza is engedtek, ám folyamatosan levertnek, fáradtnak éreztem magam. Ráadásul nagyon komoly és folytonos hasmenésem volt” – meséli a neve elhallgatást kérő hölgy, aki mindössze két hét leforgása alatt nagyon rossz állapotba került.

„Magánemberként felkerestem a fertőzőosztály szakorvosát, aki a tüneteim alapján azonnal befektetett a somlyói részlegre, majd a vizsgálatai viszonylag hamar kimutatták a Clostridium difficile nevű baktériumot a szervezetemben.

– emlékezett vissza. Érdeklődésünkre jelezte, tudomása szerint nem csak őt fertőzte meg ez a baktérium, ám arról nincs tudomása, hogy a kórház tett volna valamit azért, hogy a fertőzést felszámolja.

Egyébként az említett Clostridium difficile nevű baktériummal való találkozás különösen kórházi körülmények között valóban nagyon veszélyes. A hazipatika.com szakportál szerint a rizikó akkor magasabb, ha az érintettnek sérült a normál bélflórája vagy gyenge az immunreakciója.

Az amerikai adatok szerint a kórházi Clostridium difficile-fertőzések akár 15 százaléka is a beteg halálával végződhet.