Évente több száz belső fertőzést azonosítanak a Hargita megyei kórházakban

Az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések azért veszélyesek, mert a kórházakban élő kórokozók többnyire ellenállóak az antibiotikumokra •  Fotó: Pixabay

Az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések azért veszélyesek, mert a kórházakban élő kórokozók többnyire ellenállóak az antibiotikumokra

Fotó: Pixabay

A kórházakban felbukkanó fertőzések ügyét minden egyes esetben úgy kellene kivizsgálni, olyan nyomozást kellene végezni, mint egy krimiben, de Romániában sajnos sok esetben a túlterheltség, a sietség vagy a fásultság miatt ezek az esetek csak egyszerű számok maradnak a statisztikában – véli a Hargita megyei egészségügyi szakhatóság vezetője. Tar Gyöngyi szerint ugyanakkor nem hatékony az sem, hogy a kártérítési igény és a praxisjog felülvizsgálatát két különböző bizottság két külön eljárás során vizsgálja.

Széchely István

2022. február 23., 21:572022. február 23., 21:57

Mivel az utóbbi időben a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szemészeti osztályán történt fertőzések és azok következményei nagy figyelmet kaptak, a kórházakban előforduló belső, úgynevezett nozokomiális fertőzésekről szóló beszélgetésnek már az elején kihangsúlyozta Tar Gyöngyi, hogy ez az eset nem sorolandó a belső, kórházi jellegű fertőzések közé. A csíkszeredai kórház szemészeti osztályára minden jel szerint kintről került be a baktérium, erre utal az is, hogy nem volt multirezisztens, azaz nem volt ellenálló különböző antibiotikumokra – mondta a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője.

Úgy kellene vizsgálódni, mint egy krimiben

Időnként előfordulnak belső fertőzések a Hargita megyei kórházakban is, ezeket a kórházak kötelesek jelenteni az egészségügyi szakhatóságnak, sőt,

rendszeresen kell ellenőrzéseket végezzenek – például különböző felületekről történő mintavétellel –, hogy megelőzzék a belső fertőzéseket.

Hargita megye e téren nem áll rosszul országos viszonylatban, de Romániában sem olyan rossz a helyzet, mint amilyennek az ilyen esetekről szóló sajtóhírek alapján tűnhet, tehát nyugaton is történnek belső fertőzések a kórházakban, csak ott másképp kezelik ezeket az eseteket – magyarázta Tar Gyöngyi. Romániában a belső fertőzések felbukkanásának a kivizsgálásában lehetnek hiányosságok.

Idézet
Minden ilyen esetet úgy kellene kivizsgálni és feldolgozni, mint egy krimiben. A kórházon belül – akár külső szakember segítségét kérve – fel kellene dolgozni és meg kellene próbálni kinyomozni, hogy mi volt az oka a fertőzés megjelenésének, mi volt a hiba. Akkor van értelme ezeknek a statisztikáknak, ha elsősorban azok tanulnak belőle, akik benne vannak, tehát ahol keletkezett.

Elsősorban ez hiányzik nálunk. A sietség, a túlterheltség, a fásultság, akár a kiégettség oda vezet, hogy ezek az esetek egyszerű számok maradnak, nem foglalkozik velük senki úgy, ahogy valójában kellene: tehát hogy igenis megvizsgáljuk, hogy hol történt a hiba, mi az oka annak, hogy megjelenhetett, még akkor is, ha nem lett belőle megbetegedés” – fogalmazott a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.

Ez az ok lehet a hosszú köröm, ami alatt kosz lehet, a nem megfelelő kézmosás, az, hogy valaki nem cserél cipőt, amikor átmegy a potenciálisan fertőző környezetből a steril környezetbe, ha akár csak ideiglenesen is a padlóra raknak olyan fogyóeszközöket, amelyeket nem szabadna.

„Vagy nem cserél törlőrongyot a takarítónő. Ez is felháborító, amit látnak azok, akik valaha jártak nyugaton kórházban, ahol színkódos törlőrongyok vannak – tehát még véletlenül sem törölik ugyanazzal a ronggyal a vécékagylót, amivel a kórteremben lévő étkező- vagy gyógyszeres asztalt” – sorolta a rizikótényezőket Tar Gyöngyi.

Periodikus vizsgálatok

A belső fertőzések felderítését önálló részlegek végzik a kórházakban, ezeknek az a feladata, hogy periodikus vizsgálatokat végezzenek.

Idézet
Tudjuk, hogy melyek a rizikós osztályok, ahol bonyolult beavatkozásokat végeznek. Ilyen például az intenzív terápia, ahol hosszasabb bennfekvések, súlyos állapotú betegek vannak, de ilyen a sebészet is. Ezek azok a helyek, ahol inkább előfordulnak. Ott gyakrabban, de más osztályokon is periodikusan kötelesek ellenőrizni a belső fertőzésekkel foglalkozó osztályok a felületeket, a személyzetet, a személyzet ruházatát, fertőtlenítéseket végezzenek és különböző programokat végezzenek, amelyek arra hivatottak, hogy megelőzzék a belső fertőzéseket vagy csökkentsék az előfordulásuk kockázatát

– mondta Tar Gyöngyi.

Hargita megyei adatok

A megyében működő kórházak által az egészségügyi szakhatóságnak küldött jelentések szerint

évente általában 200–300 belső fertőzésre derül fény Hargita megyében.

Ezek azonban többségükben a kórokozók megtalálására vonatkoznak, nem a betegek megfertőződésére, tehát nagyobbrészt olyan esetek, amikor különböző felületekről vett mintákban észlelik a kórokozókat.

Az elmúlt öt évben közel 1300 ilyen eset volt a megyében: tavaly 292, 2020-ban 170, 2019-ben 372, 2018-ban 225, 2017-ben pedig 221.

Az adatok a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház, a Székelyudvarhelyi Városi Kórház, a Gyergyószentmiklósi Városi Kórház, a Maroshévízi Városi Kórház és a Tölgyesi Pszichiátriai Kórház jelentéseinek összesítéséből származnak.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A leggyakoribb fertőzés

Az elmúlt két évben főként a koronavírussal összefüggő kórházi fertőzések történtek a megyében, tehát

többnyire a koronavírus terjedt belső fertőzésként, de ez a betegeket inkább csak a kezdeti időszakban érintette, később jellemzően a személyzet egymást fertőzte meg azokban a pihenőhelyiségekben, ahol nem kellett viseljék a maszkot.

Az általánosabb, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések közül a Clostridium perfringens fordul elő leggyakrabban a kórházakban, ami hasmenéssel, kiszáradással járó tipikus kórházi fertőzés, amit egy multirezistens, kórházakban élő baktérium okoz, ami a legyengült immunrendszerű betegek szervezetét támadja meg és elég nehéz őket kikezelni belőle, mert általában sok, széles spektrumú antibiotikumra ellenálló.

A szakirodalom szerint akár halálos kimenetellel is járhat a fertőzés, történt is ilyen, de nem a megyében

– mondta Tar Gyöngyi, megjegyezve, ilyen esetben általában nem a fertőzés az egyedülálló oka a halálnak.

A Clostridium-fertőzés leggyakrabban más kórházakból kerül be a megyébe, legtöbbször Marosvásárhelyen kezelt betegek hozzák magukkal, amikor visszakerülnek valamelyik Hargita megyei kórházba. „Minél nagyobb egy kórház és minél bonyolultabb technikával végez beavatkozásokat, annál valószínűbb a megjelenése.

Idézet
Szinte minden, gasztroenterológiára átutalt beteg hoz Clostridiumot Marosvásárhelyről, amikor visszakerül a székelyudvarhelyi vagy a csíkszeredai kórházba

– közölte a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.

Évente általában 200-300 belső fertőzésre derül fény Hargita megyében •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Évente általában 200-300 belső fertőzésre derül fény Hargita megyében

Fotó: Veres Nándor

A szemészeten történtek nem példa nélküliek

A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szemészeti osztályán történt fertőzéseket illetően a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője elmondta,

szemműtétek közben máshol is viszonylag gyakran előfordulnak fertőzések – leggyakrabban éppen a szürkehályog-műtétek közben –, és a szem e tekintetben azért is kényes pontja a testnek, mert nincs saját immunrendszere, így fokozottan kitett a fertőzésveszélynek.

Hasonló eset egyébként pár évvel ezelőtt történt már a megyében, akkor egy másik kórházban fertőződött meg több beteg, és volt olyan, aki emiatt elveszítette a szemét.

Az érintett kórház nem is jelentette az esetet, a megyei egészségügyi szakhatóságnál csak akkor értesültek a fertőzésekről – hónapokkal a történtek után –, amikor a betegek műhibaeljárást kezdeményeztek.

Később azonban elálltak ettől, vélhetően az eljáráson kívüli megegyezés miatt.

Kármegállapítás, praxisjogvizsgálat – két külön eljárás

Ilyen esetben – ha a betegnek kártérítési igénye van – két párhuzamos eljárás indul.

Az egyik bizottság, amely az egészségügyi igazgatóság, az egészségbiztosítási pénztár, az orvoskollégium és az asszisztensek rendjének a képviselőiből áll, azt vizsgálja, hogy terhel-e valakit anyagi felelősség műhiba miatt.

Ez inkább egy kármegállapítási bizottság. Műhiba esetén a praxisjogot viszont az orvoskollégium vizsgálja felül a jogi szimmetria elve alapján, hiszen a kollégium adja meg a jogot, így indokolt esetben az is vonhatja vissza. Sok érintett páciens nem is tud róla, hogy mindkét eljárást külön kell kezdeményezni – magyarázta Tar Gyöngyi, aki helyteleníti az eljárások szétválasztását.

Idézet
Többször megfogalmaztuk az egészségügyi minisztérium irányába, hogy fölösleges két párhuzamos vizsgálatot nagyjából ugyanazokkal az adatokkal lefolytatni. Sok időbe telik és nagyon nehéz ehhez szakértőket találni, mert nem szívesen végez senki ilyen jellegű pluszmunkát, még akkor sem, ha megfizetik. Nem két párhuzamos vizsgálatot kellene lefolytatni, hanem egyesíteni kellene a bizottságokat egy egységes vizsgálóbizottsággá

– vélekedett a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője. Egyébként, mivel mindkét eljárást külön kell kezdeményezni és erről általában nem tudnak a páciensek,

rendszerint a második, azaz a praxisjogra vonatkozó eljárás kezdeményezéséig el sem jutnak az ilyen ügyek.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Olvasói tapasztalat

Az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzés – éppen az említett Clostridium baktériumtörzsbe tartozó kórokozó által okozott megbetegedés – megtapasztalására vonatkozóan olvasói panaszt is kapott lapunk.

A műtét sikerült, a beteg azonban majdnem belehalt – valahogy így lehetne összefoglalni egy csíki középkorú hölgy esetét, akin néhány évvel ezelőtt a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház nőgyógyászati osztályán rutinműtétet (mióma eltávolítását) hajtottak végre.

„A műtét rendben lezajlott, két nap múlva haza is engedtek, ám folyamatosan levertnek, fáradtnak éreztem magam. Ráadásul nagyon komoly és folytonos hasmenésem volt” – meséli a neve elhallgatást kérő hölgy, aki mindössze két hét leforgása alatt nagyon rossz állapotba került.

„Magánemberként felkerestem a fertőzőosztály szakorvosát, aki a tüneteim alapján azonnal befektetett a somlyói részlegre, majd a vizsgálatai viszonylag hamar kimutatták a Clostridium difficile nevű baktériumot a szervezetemben.

Idézet
Mint kiderült, kórházi fertőzésről volt szó, ám szerencsémre még időben léptem, hiszen mint utólag összeállt a kép számomra, akár bele is halhattam volna a fertőzésbe

– emlékezett vissza. Érdeklődésünkre jelezte, tudomása szerint nem csak őt fertőzte meg ez a baktérium, ám arról nincs tudomása, hogy a kórház tett volna valamit azért, hogy a fertőzést felszámolja.

Egyébként az említett Clostridium difficile nevű baktériummal való találkozás különösen kórházi körülmények között valóban nagyon veszélyes. A hazipatika.com szakportál szerint a rizikó akkor magasabb, ha az érintettnek sérült a normál bélflórája vagy gyenge az immunreakciója.

A kórokozó olyan álhártyás vastagbélgyulladást (álhártyás colitist) okoz, amely komoly hasmenéssel jár; beteg és gyenge emberekre nézve különösen nagy veszélye van.

Az amerikai adatok szerint a kórházi Clostridium difficile-fertőzések akár 15 százaléka is a beteg halálával végződhet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 16., kedd

Marosvásárhelyi színész nyerte a Színkritikusok díját

László Csaba, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának munkatársa nyerte el a színházi kritikusok díját – olvasható a színház bejegyzésében.

Marosvásárhelyi színész nyerte a Színkritikusok díját
2025. szeptember 16., kedd

Határidőt adtak a nyári energiautalványok igénylésére

Szeptember 27-e a határidő a júliusi és augusztusi villanyszámlák kifizetésére használható energiautalványok igénylésére – hívta fel a figyelmet kedden az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS).

Határidőt adtak a nyári energiautalványok igénylésére
2025. szeptember 16., kedd

Kétezer gazdánál bejelzett a mesterséges intelligencia

Kétezer Hargita megyei gazda földjét ellenőrzik le az APIA munkatársai, mert a műholdképeket elemző rendszer bizonytalan abban, hogy a támogatási kérelemben megjelölt növényfajtákat termesztik-e azokon. Egy hónap múlva kezdődik az előlegek utalása.

Kétezer gazdánál bejelzett a mesterséges intelligencia
2025. szeptember 16., kedd

Vádat emeltek Călin Georgescu ellen

Az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekményekben való bűnrészesség miatt vádat emelt a legfőbb ügyészség Călin Georgescu volt államfőjelölt ellen.

Vádat emeltek Călin Georgescu ellen
Vádat emeltek Călin Georgescu ellen
2025. szeptember 16., kedd

Vádat emeltek Călin Georgescu ellen

2025. szeptember 16., kedd

Változni fog a másodikosok, negyedikesek és hatodikosok képességfelmérő vizsgája

Változik a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgája – jelentette ki egy keddi szakkonferencián Daniel David oktatási miniszter.

Változni fog a másodikosok, negyedikesek és hatodikosok képességfelmérő vizsgája
2025. szeptember 16., kedd

Hidegebben indult a reggel Csíkszeredában, mint bárhol máshol az országban

Fagypont közeli érték volt a legalacsonyabb hőmérsékleti érték keddre virradóra Csíkszeredában. Még az Omu-csúcson sem volt ennyire hideg: ott 1,7 Celsius-fokot mértek a Csíkszeredai 0,5-höz képest.

Hidegebben indult a reggel Csíkszeredában, mint bárhol máshol az országban
2025. szeptember 16., kedd

Kilőtték azt a medvét, amelyik szombaton emberre támadt Maros megyében

Kilőtték keddre virradóra azt a medvét, amelyik szombaton emberre támadt a Maros megyei Görgényhodák községben.

Kilőtték azt a medvét, amelyik szombaton emberre támadt Maros megyében
2025. szeptember 16., kedd

Újabb őrület: most ezt gyűjtik a sepsiszentgyörgyi fiatalok!

Vannak, akik fesztivál karszalagokat, mások focis kártyákat gyűjtenek. De egy igazi sepsiszentgyörgyi Hammer? Na, ő jelenleg QR-kódokat gyűjt! Légy részese te is a Hamm legújabb játékának, hiszen itt mindenki nyer!

Újabb őrület: most ezt gyűjtik a sepsiszentgyörgyi fiatalok!
2025. szeptember 16., kedd

Nicușor Dan: törvényes lett volna a Románia légterét megsértő orosz drón lelövése

Orosz volt a román légteret szombaton megsértő drón, és a hatályos jogszabályok lehetővé tették volna a lelövését – jelentette ki hétfő este Nicușor Dan államfő.

Nicușor Dan: törvényes lett volna a Románia légterét megsértő orosz drón lelövése
2025. szeptember 15., hétfő

Nem sok jóval biztatja Bolojan a közigazgatásban dolgozókat

Ilie Bolojan hétfőn a Victoria-palotában a közigazgatás reformjáról és követeléseikről tárgyalt a közigazgatási szakszervezetek képviselőivel.

Nem sok jóval biztatja Bolojan a közigazgatásban dolgozókat