Érdekli a gyergyóremeteieket, mi történik a községben

Az egybegyűltek köszöntését követően Laczkó-Albert Elemér polgármester arra kérte a remeteieket, hogy amit hallanak a számadáson, adják tovább, hogy mindenki értesüljön az elmúlt évben történtekről. A bő háromórás beszámoló is bizonyítja, a tavalyi év nem volt eseménytelen Gyergyóremetén.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint is történésekben gazdag év volt a tavalyi. Többek között kitért a nemrégiben felavatott székgyárra, melytől az első 125 széket a megyei tanács rendelte meg, ígéretét betartva. Ahogy a sikerekről, úgy a kudarcról is szó esett. A tejporgyár ügye nem halad előre, az önkormányzat eszköztelen. Amint Barti Tihamér megyei önkormányzati alelnök fogalmazott,

reméli, találnak befektetőket, akik nem darabolják szét a gyárat.

A szemétlerakó kapcsán elhangzott, 14 megyében csődöt mondott az ország e kérdéskörben, de várhatóan tavasszal kiírják a közbeszerzést. Bende Sándor parlamenti képviselő kifejtette, noha a remetei fürdő vagy a tejporgyár ügye nem prioritás a kormánynak, munkájukkal segíteni próbálnak abban, hogy egy közbeszerzés ne húzódjon el egy-két évig. Portik Edit remetei megyei tanácsos azt fogalmazta meg beszédében, hogy jó remeteinek lenni, hiszen folyamatosan fejlődik, gyarapodik a község. Mindehhez a képviselő-testület munkája elengedhetetlen. A beszámolóból kiderült, tavaly összesen 18 alkalommal hívták össze a testületet, és soha senki nem hiányzott igazolatlanul az RMDSZ-es tanácsosok közül. 2017-ben összesen 102 határozatot fogadtak el.

Pál Gizella községi jegyző számszerűsítve sorolta fel, mi mindennel dolgozott az általa vezetett iroda, többek között 16 új vállalkozás létesítését is összesítették. 184 panaszlevélről is említést tett, amelyek nyomán nem minden esetben lehetett a felek közötti megegyezésről beszélni. A polgármester hozzátette, amennyiben egy mód van rá, mindenki igyekezzen a családban megoldani a konfliktusokat, ha nem sikerül, akkor személyesen menjenek be, és

mondják el a panaszukat magyarul, fölösleges pénzért ügyintézőt felfogadni, vagy románra fordítani a benyújtandó levelet.

Továbbra is nyitva áll az ajtó, igyekeznek mindent megoldani, ám van, ami a bíróság hatáskörébe tartozik. Még egy dologra felhívták a jelenlévők figyelmét: ha ügyintézni indulnak, előre gondolják át, milyen iratokra lehet szükség, és vigyék magukkal a hivatalba.

52 anyuka van gyereknevelési szabadságon, 82 személy dolgozik külföldön, a bejelentések szerint, 208-an kapnak fűtéstámogatást, 115-en családi pótlékot – ezek a szociális iroda által közölt fontosabb adatok. A polgármester változásról is beszámolt, éspedig, hogy a egészségbiztosítási pénztár, illetve a szociális iroda munkatársai közösen a caritasosokkal környezettanulmányt végeznek azok esetében, akik igénylik a caritas szolgáltatásait. Összesen 34 rászorulónak tudnak ártámogatott segítséget nyújtani, erre van pénzügyi keret.

A mezőgazdasági iroda is beszámolt, kérve a lakosokat, amennyiben változás történt a gazdaságban, családösszetételben, február 28-ig jelezzék. A termelői könyvekre térve elhangzott, idéntől újakat kell kiadni, nemsokára minden érintett megkapja.

A tulajdonrendezés kapcsán 2012-ben indult Cesar-programról elmondták, hogy várhatóan idén lezárul. Tavaly számos megbeszélést folytattak a kivitelezővel és a kataszteri hivatallal, így a program utolsó lépéseinek egyikeként már jövő héten elkezdődik a házalás, hogy az ingatlanok adatlapjait elkészítsék. Ez a cég adatbázisába kerül, amit leadnak a kataszteri hivatalhoz, ott ellenőrzik, majd kifüggesztik 60 napig, hogy ha valami hibádzik, kijavítsák, a megszületendő telekkönyvekben helyesen kerüljön be minden adat.

Belterületen nem kell hagyatékot járatni tehát, nem az örökhagyó nevére kerül az ingatlan, hanem annak vagy azok nevére, akik használják

– hangzott el, amit tapssal üdvözöltek a remeteiek. A polgármester felhívta a figyelmet, hogy ehhez a családban rend kell legyen, ez nem a törvénytelenséget segíti, könnyebbséget jelent, és ha van megegyezés testvérek között, csak akkor lehet haladni. Azt is kiemelte, hogy

nincs olyan a rokonságban, ha örökségről van szó, hogy a többség dönt.

Arra is kitért a községvezető, hogy a külterületeken lévő földeket csak akkor tudják azonosítani, ha a tulajdonosok megmutatják, van térkép vagy bármilyen adat. Továbbá buzdította a remeteieket, hogy a szomszédos településekhez tartozó részeken lévő földterületeikről ne mondjanak le.

Építkezési, bontási engedélyek kiváltásának fontosságát hangsúlyozta az urbanisztikai osztály képviselője, hivatkozva a törvény szigorításaira is. Tavaly a polgárvédelem több tűzesetet, három kéménytüzet, egy balesetet és egy tarlótüzet jegyzett, kiemelve, hogy ahol szükség volt, az önkéntes tűzoltók valahányszor derekasan helytálltak. Arról is szólt a beszámoló, hogy egy esetben patakvíz-elvezető csövet gyújtott meg valaki, és a helyreállítás nem kis pénzbe került. Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy a kéményeket rendben kell tartani.

15,6 millió lej bevétele volt tavaly Remetének, 13,2 millió lej volt a kiadás, és 2,3 millió lej maradt a korábbi évből. 1,4 millió lej helyi adókból és illetékekből, 7,5 millió lej a visszaosztásból, 2,8 millió lej gazdálkodásból és 3,7 millió lej pályázatokból folyt be a község pénztárába. 7 millió lejt adminisztrációs költségekre és közszolgáltatásra, 2,4 milliót gazdálkodásra, 3,4 millió lejt beruházásra fizettek ki.

Korszerűsítették a művelődési házat, bölcsődét létesítettek, hamarosan befejeződik a felszerelése is, az ivóvíz- és csatornahálózat korszerűsítéséhez laborfelszerelést vásároltak.

Szintén tavaly terveket készítettek 240 ezer lej értékben, többek között területvásárlásra 79 ezer lejt költöttek, illetve egy erőgépet vásároltak 440 ezer lejért. Számvevőszéki ellenőrzés nyomán adókülönbözeti kifizetést kellett eszközöljenek az érintettek. A különbözetből vásárolta az erőgépet a hivatal, amely több feladat elvégzésére alkalmas, és a helyiek bérbe vehetik.

Induló beruházásokról is szóltak, ilyen a piac építése – amely esetében kifizettek 40 ezer lejt, és amelyhez 210 ezer lejjel a megyei tanács is hozzájárul –, továbbá erdei és eszenyői út korszerűsítése. Remete díszpolgára, Komlóssy József tavaly 40 ezer euróval támogatta közvetve az iskolát, oly módon, hogy ebből az összegből területeket vásárolnak, majd a bérleti díjakat az iskolára fordítják. A művelődési ház tavaly összesen 76 kulturális eseménynek adott otthont, tánctanfolyamokról, táborokról is szólt a számadás.

Szabó Csaba alpolgármester a tanulás éveként jellemezte a 2017-es évet, hiszen tavaly vállalta el e tisztséget, amint elmondta, többek között tizenegy községi út, hat mezei út és egy erdei út javítása valósult meg. Szemétgyűjtési akciót is szerveztek, mely során 800 zsáknyi hulladéktól szabadították meg a környéket, beszámolt három medvetámadásról, melyek esetében a kártérítési igénylést továbbították. Kitért arra, hogy folytatódik a Maros szabályozása idén is. A polgármester bejelentette,

szelektív hulladékgyűjtés kezdődik februártól a községben, külön zsákokba gyűjthetik a különböző újrahasznosítható hulladékokat a helyiek.

A hivatal alintézményei is számadást tartottak, a Redisza Rt. is újdonságokkal szolgált: nemsokára Salamás is csatlakozik, tehát Remete, Ditró és Szárhegy mellett ott is szolgáltatnak, kilenc személyt alkalmazva. Továbbá kiemelték, további háztartások csatlakozhatnak a szennyvízhálózatra.

Az iskolaigazgató beszámolójában kiemelte a tavalyi kezdeményezés sikerességét, a Kreatív partnerség programot, mely keretében 90 perces foglalkozásokat tartanak egy művész és egy pedagógus irányításával. És amint elhangzott, tovább próbálkoznak a délutáni oktatás elindításával.