
A robotizált hegesztés bevezetése az olyan területeken, ahol nagy mennyiségű, repetitív hegesztést kell végezni, felszabadítja a szakembereket az unalmas rutinmunka alól
Fotó: Multitech
A ChatGPT megjelenése óta felerősödtek a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetséges veszélyeiről szóló diskurzusok. Ennek nyomán van, aki úgy gondolja, hogy míg az AI a menedzserek és döntéshozók pozíciójára tör, az ipari robotok a munkásemberek munkáját veszik el. A valóság ezzel szemben teljesen más. Vannak az automatizálásnak olyan területei, ahol az ember és a robot még gondolatkísérlet szintjén sem állítható egymással szembe. Ahol az együttműködésük kerül előtérbe, és ahol mindig az ember marad a főnök.
2023. szeptember 27., 09:012023. szeptember 27., 09:01
Az akut romániai munkaerőhiányt számos, nagy arányban szakképzetleneket foglalkoztató területen – mint amilyen az építőipar vagy a logisztika – több cég külföldi vendégmunkások alkalmazásával próbálja enyhíteni. A hosszú távú stratégiai gondolkodás jegyében ugyanakkor egyre több gyártó és cég folyamodik az automatizálás és robotizálás nyújtotta, vitathatatlan és megtérülő előnyökhöz.
Igen: például a hegesztőé. A hegesztő szakemberek iránti kereslet annyira megnőtt, hogy az ezen a területen dolgozókat valósággal egymással versengve próbálják alkalmazni (vagy egymástól elcsábítani) belföldi és külföldi cégek egyaránt.
A BestJobs állásközvetítő portál adatai szerint
Így is súlyos munkaerőhiány van ezen a területen (is), egyrészt azért, mivel külföldön egy hegesztéshez értő vendégmunkás még ennél is több fizetést kaphat, akár 5000 eurót egy hónapban. A középgenerációs szakemberek egy része tehát inkább Németországban, Hollandiában, Belgiumban vállal jól fizetett munkát.
A munkaerőhiány másik oka, hogy az idős, nyugdíjba ment vagy már nyugdíj határán álló régi szakikat a friss, iskolapadból épphogy kikerült újoncok nem, vagy csak részben tudják pótolni.
Erre a kialakult helyzetre is hosszú távon a robotizálás jelent megoldást. Miért is? És kell-e tartani attól, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját?
Nem véletlen, hogy a kollaboratív robotok gyártásában egyik világelső Universal Robots dániai gyártó egyik jelmondata: „Empowering People”.
Például a robotizált hegesztés bevezetése az olyan területeken, ahol nagy mennyiségű, repetitív, tehát könnyedén automatizálható hegesztést kell végezni, felszabadítja a szakembereket az unalmas rutinmunka alól. Továbbra is szükség van ugyanakkor rájuk is: egyrészt a robotizált hegesztés folyamatának megtervezésében, felügyelésében, ellenőrzésében, másrészt a „kézműves” hegesztési munkák elvégzésében, például egyedi vagy kisebb volumenben gyártott termékek gyártásakor, amelyekre nem érdemes és/vagy nem is lehetne külön gyártósort tervezni.
A jövő hegesztői számára természetes lesz az ember-robot együttműködésen alapuló csapatmunka, a technológiák alapos ismerete, valamint a folyamatos fejlesztés és optimalizálás. A termelés középpontjában pedig nem a robot, hanem az ember áll továbbra is, aki programozza, irányítja a kobotokat, és szükség esetén áttervezi a feladatleosztást.
A kézműves hegesztés fontossága továbbra is megmarad. Ugyanakkor a hegesztő szakemberek új generációi már elkerülhetetlenül és egyre nagyobb mértékben találkoznak robotokkal munkájuk során, ezért képzésüknek a robotizált hegesztés alapjait, eszközeinek megismerését is tartalmazniuk kell, hogy sikeresek és versenyképesek legyenek a következő évtizedek munkaerőpiacán.
A logisztikai cégek és raktárak Romániában és globálisan is munkaerőhiánnyal küzdenek, ráadásul az árumozgatás, csomagolás, szállításra való előkészítés, az áruk raklapokra való pakolása végképp nem az a kreatív szakma, ami vonzaná a fiatalokat. Szakképzetlen, nehéz fizikai munka, amely nem is fizet jól. Itt jönnek képbe azok a kobotok, amelyek ezeket a monoton munkákat végzik.
Az árumozgatás, csomagolás, szállításra való előkészítés, az áruk raklapokra való pakolása végképp nem az a kreatív szakma, ami vonzaná a fiatalokat
Fotó: Multitech
Persze az emberi ellenőrzésre, jelenlétre továbbra is szükség van: a felszabadult targoncakezelő, csomagoló, árumozgató továbbképezheti magát a kobotokkal történő együttműködés területein, új, magasabbrendű feladatot kap, amelynek keretében az emberi kreativitás és intelligencia, problémamegoldás és analitikai gondolkodás képességei kerülnek előtérbe a lélektelen rutinmunka helyett.
Szakértők szerint Romániában is növekedés várható elsősorban a kollaboratív robotok piacán. A jó hír, hogy a kobotok megvásárlása, beprogramozása, üzembe helyezése Romániában is hozzáférhető a Multitech cégnek köszönhetően. Az országban több telephellyel is rendelkező, négyfalusi cég a nemzetközi élvonalba tartozó gyártók termékeit forgalmazza, helyezi üzembe és szervizeli. Ezeket a kobotokat a kliens igényeitől, a termelés specifikumaitól, a gyártás méreteitől függően személyre szabva tudják kiszállítani és beüzemelni.
Ezért arra bátorítanék minden olyan, gyártással és/vagy logisztikával is foglalkozó céget, hogy ha kételyei is vannak a hasznosság, alkalmazhatóság vagy rentabilitás kapcsán, lépjen kapcsolatba velünk, és gondolkodjunk közösen: először is azonosítsuk be a problémákat, azt, hogy mit kellene elsősorban optimalizálni, és tárgyaljunk a lehetséges megoldásokról. Ha most hirtelen nem is fog egyből belevágni, ez mindenképp egy első lépés a jövő és saját versenyképességének megőrzése felé” – nyilatkozta Ronyecz Róbert, a Multitech ügyvezető igazgatója.
A Multitech két különálló robottípust kínál romániai ügyfeleinek, az UR (Universal Robots) és a MiR (Mobile Industrial Robots) típusúakat. A Multitech szakemberei felkészült, alapos, az ügyfél igényeire maximálisan fókuszáló felmérést és egyeztetést követően Románia egész területén telepítenek ilyen robotikai rendszereket. Nemzetközi partnereikkel való, biztos alapukon nyugvó együttműködésük révén a leggyorsabb időn belül tudják szállítani a személyre szabott rendszert, és mobilis csapatuk mérnökök vezetésével telepíti azokat a kívánt helyszíneken. Részletekért forduljon a Multitech képviselőihez.
(X – Fizetett hirdetés)
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.