Előrelépést hozhat a medvepopulációra vonatkozó új szabályozás

amely szerint 7536 és 8093 egyed közé tehető a romániai barnamedve-populáció egyedszáma, szemben a legutóbbi felmérés által mutatott mintegy hatezres példányszámmal.

Ez egyértelműen mutatja a populáció növekedését, illetve tudományos alapot biztosít arra, hogy a 2016 előtti időszakhoz hasonló aktív intézkedéseket hozzanak a medvepopuláció kezelésére, a veszélyeztetett területekre koncentráló megelőzési és beavatkozási kvótákkal.

Ugyanakkor a nagy, kapitális hímmedvék kilövésének a tiltását, szigorú jelentéstevési, illetve genetikai mintavételi kötelezettséget, tehát a 2016 előtti időszakhoz képest világos szabályokat vezet be a környezetvédelmi minisztérium a medvekilövési kvóta kiszámításánál és a kilövésekre is – mondta múlt heti sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.

Tovább csökkenhet a károk és támadások száma

Noha országosan, a medvepopuláció méretéhez képest a 426 egyedes megelőzési medvekilövési kvóta kicsi,

véli Mărmureanu-Bíró Leonárd. A Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász-egyesület igazgatója emlékeztetett: a kvótákat a medvék által okozott károk, illetve medvetámadások száma alapján osztja majd le a szaktárca.

A romániai medvepopuláció egyedszámára vonatkozó szaktanulmány eredményét illetően elmondta,

de elfogadják, hogy a minisztérium által megrendelt és tudományos módszerekkel készült becslés szerint 7500–8000 közé tehető számuk. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor felelevenítette azt, hogy Románia európai uniós csatlakozása idején, azaz 2007-ben is mintegy 6000-re becsülték a medvék számát és 2016-ban, a kilövési kvóták megszüntetésekor is, noha az éves kilövési kvóták és a szaporulat alapján jócskán nőnie kellett volna a medveállománynak abban a közel tízéves időszakban.

Mărmureanu-Bíró Leonárd jónak tartja a nagy, kapitális hímmedvék kilövésének a tiltását is. Ez korábban is így volt, és

– mondta, megjegyezve, hogy az udvarhelyi vadásztársaság területein az elmúlt húsz évben legfeljebb egy-két, 500 pontosnál nagyobb medvét lőttek ki. Számukra is az az optimális, ha a gyérítést a kisebb példányokkal kezdik – ugyanis többnyire azok járnak be a településekre –, így a medvék által okozott problémák száma is csökkenne – fűzte hozzá.

a 426 egyedre kiterjedő megelőzési kvóta által. Az intézkedés közvetett hatása pedig az lenne, hogy a medve újra elkezdene félni az embertől, ezáltal pedig szintén csökkenne a nemkívánt találkozások száma.

A szakember szerint a medvével szemben nem hatásos a villanypásztor

Hétfőn elkezdődött a környezetvédelmi tárca új programja, amelyben villanypásztorok megvásárlására és telepítésére igényelhetnek támogatást természetes és jogi személyek, 15 ezer, illetve 1 millió lejes értékhatárig.

A programot ugyan jó ötletnek tartja Mărmureanu-Bíró Leonárd, mégis úgy véli,

Az eszközt eleve a háziállatok benntartására fejlesztették ki, nem a vadak elleni védekezésre, a medve esetében azonban ez azért sem működik, mert az egy okos, opportunista állat, és addig próbálkozik, amíg átjut rajta – magyarázta a vadásztársaság vezetője.

Példaként a hónap elején, Siménfalva községben történt medvegarázdálkodást hozta fel, hangsúlyozva, hogy ott is villanypásztor védte a gazdaságot, de a medve rádöntötte a vezetékre a kerítést, majd bement és megölt 42 juhot.

Reálisabb az új becslés, de a valóságban több a medve

Az alapján, ami a sajtóban megjelent a környezetvédelmi minisztérium új intézkedési tervezetéről, jónak tűnik a szabályozás, de addig, amíg nem jelenik meg a tervezet írott formában is, korainak tartja a részletesebb véleményezést Benke József, a Zetelaka és Társai Vadásztársaság igazgatója.

Ami a medvepopuláció méretére vonatkozó szaktanulmányt illeti, elmondta, a törvény értelmében ez a feltétele annak, hogy a megelőzési medvekilövési kvótát jóvá lehessen hagyni, tehát enélkül meg sem jelentethetné a szaktárca a kvótát május 15-ig. A 7500–8000-es egyedszám már reálisabb, mint a korábbi becslés eredménye, de ő

– mondta Benke József. „Abból a legtöbb egyed itt van a Keleti-Kárpátokban, tehát ez a leggazdagabb zóna, a legkevesebb pedig a Nyugati-Kárpátokban” – fogalmazott a szakember.