
Csak akkor hatásos, ha helyesen viseljük, akárcsak a képen látható hölgyek
Fotó: Haáz Vince
Korábban is sokan tiltakoztak a maszkviselés ellen, de amióta mindenhol kötelezővé vált a járványhelyzet súlyosbodása miatt, még tovább fokozódott a lakossági ellenállás. A kényelmetlenségén túl sokan kétségbe vonják a hatékonyságát is, pedig Fejér Szilárd kémikus kutató szerint ha mindenki maszkot visel, az olyan hatásos tud lenni, mint egy vakcina. Ehhez azonban az szükséges, hogy megfelelően, az orrot és a szájat is takarva hordjuk.
2020. november 14., 20:422020. november 14., 20:42
Sokan egyszerűen kényelmetlennek tartják, mások fölöslegesnek, egyesek úgy érzik, nem kapnak benne levegőt, de olyanok is akadnak, akik egészségkárosító hatásaitól tartanak – a maszkviselés igencsak megosztó, és többen vannak azok, akik csupán szükséges nyűgként tekintenek rá. Ezt támasztja alá az is, hogy noha a védőfelszerelés használatának kötelezővé tétele óta ugyan mindenkin ott van a maszk, de sokan helytelenül, az orruk alá húzva viselik. Pedig
– hívta fel a figyelmet Fejér Szilárd vegyész, kémikus kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetője, akinek segítségével ezúttal a maszkviseléssel kapcsolatos tudnivalókat jártuk körbe.
Mint a szakember már beszélgetésünk elején leszögezte:
„Ennek oka, hogy a vírus nem magától száll a levegőben, hanem például a beszéd vagy tüsszentés által kibocsájtott apró nyálcseppekben többedmagával utazik. Ha van, ami felfogja ezeket a nyálcseppeket, nem tud messzire jutni, azaz nem tud fertőzni. A maszkoknak pontosan ez a szerepe, és emiatt
Ezért kellene a társadalom nagy része maszkot hordjon, hogy a vírus ne tudjon kikerülni a környezetbe” – húzta alá Fejér Szilárd. Hozzátette, az is kiemelten fontos lenne, hogy ne csak a büntetés elkerülése végett tegyék fel helytelenül, az orruk alá húzva a maszkot. A beszéd közben távozó vírusoktól ugyan így is megvédi az illető a környezetét, de kilégzéskor vagy tüsszentéskor ugyanúgy távozhatnak az orron át, ha azt nem takarja a maszk. Arra is kitért ugyanakkor, hogy
Egy új elmélet szerint ugyanis ha kisebb mennyiségű vírussal találkozunk, a betegségen enyhe tünetekkel, vagy tünetmentesen esünk át, és minél nagyobb dózist kap az ember, annál valószínűbb, hogy súlyos lefolyású lesz a fertőzés. Ennek értelmében
„Ha a társadalom nagy része helyesen maszkot hord, a fertőzés nem tud olyan nagy számban terjedni. A maszkhasználat tulajdonképpen a megfertőződés esélyét csökkenti, de nem zárja ki teljesen” – mutatott rá.
A szakember cáfolta ugyanakkor azokat a maszkhasználat ellen gyakran hangoztatott kijelentéseket, miszerint nem lehet bennük levegőt kapni, vagy nem jut elég oxigén az agyba. „Ez pszichés tünet. Pontosan úgy lehet maszkban levegőt kapni, mint nélküle. Kilégzéskor alapból nem ürítjük meg teljesen a tüdőnket, hanem a kilélegzett levegő nagy része bennmarad a légutainkban, amit ezáltal újból belélegzünk. Az, hogy van előttünk maszk vagy sem, semmit sem számít. Persze kicsit kényelmetlen, ezért nem tetszik az embereknek, sokszor pánikolnak, illetve az is lehet, hogy mivel van valami az arcukon, ritkábban vesznek levegőt, és emiatt fulladnak ki. A helyes maszkhasználatot azonban meg lehet tanulni. Meg kell érteni, hogy ez
– hangsúlyozta a kutató. Arról is beszélt továbbá, hogy az egyéb gondok elkerülése érdekében mindenképp tisztán kell tartani a maszkokat, a textilből készülteket rendszeresen mosni, az orvosi maszkokat pedig cserélni szükséges.
„Még mindig jobb többször ugyanazt a maszkot viselni, mint egyáltalán nem használni, ha nincs más opció, de ideális esetben cserélni, tisztítani kell. Ha olyan maszkot viselünk, amelyen megtelepedtek különböző baktériumok, amit esetleg mi fújtunk ki a levegőbe, és azok elkezdenek ott szaporodni, esetleg visszakaphatjuk nagyobb dózisban. Ha napokig használunk egy maszkot, és megtelepedik a nedves felületen valamilyen gomba, elképzelhető, hogy ha belélegezzük, valamilyen fertőzésünk lesz. Ezek azonban szélsőséges esetek, és helyes maszkhasználat mellett nem történhet hasonló.
– szögezte le, illetve azt is elismerte, hogy ha huzamosabb ideig viseli valaki a maszkot, valóban irritálja a bőrt, lehetnek bórgyógyászati problémák, de meglátása szerint ez még mindig jobb, mint a fertőzés miatt kórházba kerülni.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
3 hozzászólás