Hirdetés
Hirdetés

Egyre biztosabb a tanügyi általános sztrájk

A szakszervezet képviselői szerint tizenéve nem volt akkora tiltakozó megmozdulás az ágazatban, mint a héten. A következő lépés az általános sztrájk lehet •  Fotó: FSLI

A szakszervezet képviselői szerint tizenéve nem volt akkora tiltakozó megmozdulás az ágazatban, mint a héten. A következő lépés az általános sztrájk lehet

Fotó: FSLI

Nem oldódtak meg a tanügyi szakszervezetek követelései, ezért egyre biztosabbá válik, hogy a hónap második felében kirobbantja az általános sztrájkot az érdekvédelem, amely szerdán tiltakozó felvonulást tartott Bukarestben. A három székelyföldi megyében a még nem végleges adatok szerint jócskán 50 százalék feletti az általános sztrájk támogatottsága.

Széchely István

2023. május 12., 08:102023. május 12., 08:10

Mintegy 15 ezer szakszervezeti tag vett részt a Bukarestben megtartott szerdai tiltakozó felvonuláson, közülük majdnem kétszázan Hargita, Maros és Kovászna megyei tanügyi alkalmazottak voltak, ugyanis

a három székelyföldi megye tanügyi szakszervezetei is jelen voltak a tervezettnél hamarabb véget ért tiltakozáson.

Eközben a tanintézetek jó részében már befejeződött a tanügyi szakszervezetek által tervezett, munkabeszüntetéssel járó általános sztrájk megindításához szükséges támogató aláírások összegyűjtése. A szakszervezetek megyei vezetőitől kapott információk szerint a három megyében jócskán 50 százalék fölött van az általános sztrájk támogatottsága.

Nagyarányú a sztrájk támogatottsága

„Az általános sztrájk országos támogatottságára vonatkozó adatok még nem ismertek, de amelyik megyék adatairól hallottam, mindenütt ötven százalék fölötti az arány. Maros megyéről elmondhatom, hogy

Idézet
a mi szakszervezetünknél 74 százalékos arányban döntöttek az általános sztrájk mellett a tagok.

2010 tagunk van és ebből 1489-en a sztrájk mellett vannak. A tagoknak csak a 10 százaléka mondott nemet, a hiányzó hányadot pedig azok alkotják, akik nem foglaltak állást” – számolt be az általános sztrájkra vonatkozó aláírásgyűjtés eredményéről Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei vezetője.

Hirdetés

Az országos helyzetet illetően Molnár Zoltán elmondta, az aláírásgyűjtés néhány megyében még nem ért véget, szerdán ki is küldött egy levelet az érdekvédelmi tömörülés vezetősége, amelyben sürgette a felmérés befejezését. Amint az megtörténik, az eredmény alapján meghozza az általános sztrájkra vonatkozó söntést a szakszervezet vezetőtanácsa. Erre napokon belül mindenképpen sor kerül, hiszen

az érdekvédelem május 22-re tervezi a munkabeszüntetéssel járó tiltakozás kirobbantását. Ehhez egyébként országos viszonylatban a szakszervezeti tagok több mint 50 százalékának a támogató aláírására van szükség.

Maros megyéből egyébként negyvenen vettek részt a szerdai bukaresti tiltakozó felvonuláson. „Hatalmas megmozdulás volt, én

Idézet
rég nem láttam ekkora tiltakozó tömeget,

korábban valamikor tizenéve voltak ekkora megmozdulások” – fogalmazott a szakszervezet Maros megyei vezetője.

•  Fotó: FSLI Galéria

Fotó: FSLI

A többség egyetért a munkabeszüntetéssel

Hargita megyéből csak Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Gyergyószentmiklós térségéből 110-en utaztak el a szerdai bukaresti tiltakozásra – tudtuk meg Kocs Ilonától, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Hargita megyei, területi vezetőjétől. Az általános sztrájk támogatottságára vonatkozó kérdésünkre Kocs Ilona elmondta, még nincs meg a végleges eredmény, mert néhány iskolából még nem kapta meg az eredményeket, de a tanintézetek jó részéből már elküldték és azokban

80 százalék fölötti a sztrájk mellett állást foglalók aránya.

A szerdai tiltakozásról elmondta, egy órán át a kormány épülete előtt tüntetett a 15 ezres tömeg, majd onnan – a terveknek megfelelően – a parlament épülete felé indultak, de a parlament előtt végül nem tiltakoztak, mert oda az AUR szervezett tüntetést, és a tanügyi érdekvédelem el akarta kerülni, hogy összefolyjon a két tiltakozás.

Bőven meglesz az ötven százalékos arány

A Kovászna megyei tanügyi szakszervezet részéről negyvenen utaztak el szerdán a bukaresti megmozdulásra. „Többségüket a nem didaktikai kisegítő személyzet tette ki” – mondta Nagy Gábor, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Kovászna megyei vezetője. Azért volt nagyobb arányú a kisegítő személyzet a tiltakozáson, mert ezt a személyzeti kategóriát érintik a leghátrányosabban a bérproblémák.

•  Fotó: FSLI Galéria

Fotó: FSLI

„Gyalázatos, ahogy a hatalom ezzel a munkavállalói kategóriával bánik” – fogalmazott a szakszervezet képviselője. Emlékeztetett, hogy a 2017/153-as törvény által előírt béremelésből 12 százalékot még mindig nem kapott meg a kisegítő személyzet, pedig annak már 2020-ban meg kellett volna történnie. A pedagógusok számára ezt 2022 januárjától jóváhagyták, de a kisegítő személyzet azóta sem kapta meg –

készül az új bértörvény, miközben a régit még végre sem hajtották

– nehezményezte Nagy Gábor.

Az érdekvédelmi tömörülés Kovászna megyei vezetője az általános sztrájk támogatottságával kapcsolatban elmondta,

az eddigi beérkezett adatok szerint a Kovászna megyei szakszervezeti tagok 94 százaléka egyetért a munkabeszüntetéssel járó tiltakozás kirobbantásával.

Ez még nem a végeredmény, ugyanis a 2080-ból mindeddig 1400 tag foglalt állás, de mintegy 600-tól még várják a visszajelzést.

Követelések

A három tanügy szakszervezet – a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret, valamint az Alma Mater – azt követeli, hogy

  • az oktatási személyzet bérét az elvégzett munka társadalmi jelentőségének megfelelően növeljék,

  • a kezdő pedagógusok fizetése érje el legalább a bruttó átlagbér értékét,

  • és a didaktikai személyzet fizetését fokozatosan emeljék a végzettség, a beosztás, a munkaviszonyban töltött idő és a tanári fokozat figyelembevételével.

  • Továbbá azt is követelik, hogy a fizetéseket az inflációnak megfelelően évente növelje az állam,

  • a didaktikai és nem didaktikai személyzet túlóráit fizessék ki, akárcsak a munkakörülmények miatti pótlékokat,

  • és biztosítsák számukra a kollektív munkaszerződésekben előírt jogokat (ingázási költségek kifizetése, kiegészítő pihenőszabadság biztosítása, a ki nem vett pihenőszabadságért járó pénzbeli kompenzáció stb.).

  • A szakszervezetek ugyanakkor szeretnék elérni azt is, hogy az állam növelje az oktatási beruházásokra fordított finanszírozást és szüntesse meg az EduSal programot és azt az oktatási tárca egy saját bérszámfejtő programmal helyettesítse.

„Ez a tanév a jövő hónapban véget érhet!” – ezzel a címmel adott ki közös közleményt múlt hónapban a három nagy tanügyi szakszervezet, amelyben bejelentették, hogy megkezdik a támogató aláírások gyűjtését az általános sztrájk megszervezése érdekében. A címmel arra is utaltak, hogy a május 22-től tervezett, munkabeszüntetéssel járó általános sztrájk érintené a tanév végi vizsgákat is.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 04., szerda

Lakóház tetőzete gyúlt ki egy Maros megyei településen

A Mezőméhes községhez tartozó Mezővelkére vonultak a nagysármási tűzoltók szerda este, ahol egy lakóház tetőzete gyúlt ki.

Lakóház tetőzete gyúlt ki egy Maros megyei településen
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Van néhány hónapos üzemanyagkészlet, de... – fájó elismerés a miniszterelnöktől

A Perzsa-öböl térségében zajló háború és a Hormuzi-szoros forgalmának részleges lezárása az üzemanyagárak emelkedéséhez vezetett – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.

Van néhány hónapos üzemanyagkészlet, de... – fájó elismerés a miniszterelnöktől
2026. március 04., szerda

Nagyböjti koncert a csíkdelnei Úr-kápolnában

Lélekemelő nagyböjti koncertre kerül sor a csíkdelnei Úr-kápolnában, a március 8-án 11 órától kezdődő szentmise után.

Nagyböjti koncert a csíkdelnei Úr-kápolnában
2026. március 04., szerda

Két kényszersorozott magyar hadifoglyot hozhat Magyarországra Moszkvából Szijjártó Péter

Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta két kárpátaljai magyar hadifogoly elengedését a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán szerdán Moszkvában.

Két kényszersorozott magyar hadifoglyot hozhat Magyarországra Moszkvából Szijjártó Péter
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Először szólalt meg Sepsiszentgyörgyön Bogányi Gergely csodazongorája

Lenyűgöző hangszerrel egészült ki a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Bartók Béla-terem új ékszerét Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere adta át, a zongorát pedig maga az alkotó szólaltatta meg először.

Először szólalt meg Sepsiszentgyörgyön Bogányi Gergely csodazongorája
2026. március 04., szerda

Kárp György 80 – ünnepi előadás Szovátán

Kárp György 80 címmel különleges, zenés-vidám estére várják az érdeklődőket március 5-én, csütörtökön 18 órától a Szovátai Városháza dísztermében

Kárp György 80 – ünnepi előadás Szovátán
2026. március 04., szerda

A romániai lakások háromnegyede nincs biztosítva természeti katasztrófák ellen

A romániai lakások háromnegyede nincs pénzügyileg védve a természeti katasztrófák ellen, mivel a közel 10 millió lakóingatlan közül mindössze mintegy 2,4 millió rendelkezik kötelező biztosítással – jelentette ki a PAID vezérigazgatója.

A romániai lakások háromnegyede nincs biztosítva természeti katasztrófák ellen
Hirdetés
2026. március 04., szerda

RMDSZ: elsőbbséget kapnak a magyar nyelven írt tankönyvek

Az oktatási minisztérium a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére új módszertant fogadott el a kisebbségi tankönyvek beszerzésére – számol be az RMDSZ sajtóosztálya.

RMDSZ: elsőbbséget kapnak a magyar nyelven írt tankönyvek
2026. március 04., szerda

Alapfokon négy év letöldendőt kapott az AFIR elnöke, volt mezőgazdasági miniszter

Hivatali visszaélés miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte szerdán a legfelsőbb bíróság Adrian Chesnoiu volt mezőgazdasági minisztert egy elcsalt versenyvizsgákkal kapcsolatos ügyben. Az ítélet nem jogerős.

Alapfokon négy év letöldendőt kapott az AFIR elnöke, volt mezőgazdasági miniszter
2026. március 04., szerda

Hét év alatt több mint felére csökkent a közúti balesetek száma Romániában

Romániában 60 százalékkal csökkent a súlyos közúti balesetek száma 2019-hez képest, a halálos áldozatok száma pedig 30 százalékkal mérséklődött – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője.

Hét év alatt több mint felére csökkent a közúti balesetek száma Romániában
Hirdetés