Fotó: Pál Árpád
Már nem kötelező az egyetemi oklevél megszerzése az óvodai és az elemi oktatásban tanító pedagógusoknak. Az egyetem elméleti tudást ad, de gyakorlati képzést nem, éppen ezért egyes vélemények szerint felsőfokú diploma nélkül is jó tanító lehet az, aki a középfokú tanítóképzőt elvégezve nagy odaadással oktat.
Nagy kihívás a pedagógusi pálya Geréb Hajnal székelyudvarhelyi tanítónő szerint, ami a felkészültség mellett rugalmasságot és jó alkalmazkodókészséget követel a tanítótól ahhoz, hogy érdekessé téve a tananyagot le tudja kötni a gyerekek figyelmét. Ehhez azonban nem kötelező a felsőfokú végzettség. Azoknak a tanítóképzőt végzetteknek, akik már régóta vannak a pályán, egyetem helyett hasznosabbnak tartaná a továbbképzőket.
– véli a tanítónő, aki a képző után a Babeș–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatán szerzett pedagógusi diplomát, majd a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetemen mesterizett. Elmondása szerint a képzőben szerzett alap nélkül több mindent nem értett volna a főiskolán, túl magas lett volna a szint, ezért meggyőződése, hogy egyik a másik nélkül nem működik jól.
– érvelt.
Mivel tanítás mellett pedagógiai gyakorlatot is vezet, ugyanakkor megyei módszertanos, rálátása van térségünk pedagógusainak felkészültségére. Sok helyen tapasztalta, hogy
Ezt elsősorban annak tudja be, hogy nincs komoly szűrő az egyetemi felvételkor, másodsorban ezekben az oktatás az elméleti képzésre és a vizsgákra épül, na meg fizetős képzés lévén nem érdekük kibuktatni diákjaikat. Azok, akik minden pedagógusi alap nélkül bekerülnek az egyetemre, majd diplomával a zsebükben elkezdenek tanítani, gyakran nem tudják, hogyan tegyék azt, hiszen egy dolog az elmélet, és teljesen más az élethelyzet. „Ezek majd ott derülnek ki, ahol bezárnak egy iskolát amiatt, mert a szülők elhozzák onnan a gyereküket” – summázta.
A fentieket erősíti Bokor Tünde tanítónő véleménye is, akinek meggyőződése, hogy elég a gyakorlati oktatásra alapuló képző elvégzése és az elhivatottság ahhoz, hogy valaki jó pedagógus legyen. Több mint harminc éve tanít, felsőfokú diplomát 2008-ban, kényszerűségből szerzett, mivel a tanügyi leépítések miatt a rendszerváltás előtt végzett tanítók hátrányos helyzetbe kerültek.
Mentoraiként tekint a nyugdíj előtt álló pedagógusokra, akik nem feltétlenül végeztek egyetemet, de erkölcsi értékrendben, szakmai tudásban kimagaslanak.
– jegyezte meg. Hozzátette, hogy az egyetem köszönőviszonyban sincs a szakmával, csupán tűzoltásra jó. Persze vannak kivételek, de azok a fiatal diplomások, akik előzőleg nem jártak képzőbe, többnyire leckeszerűen tanítanak, nem folyamatában látják az oktatást.
„Már az 1997-ben megjelent statútum előírta, hogy a pedagógusoknak nyolc éven belül el kell végezniük a felsőfokú képzést. Meglátásom szerint vannak a diplomások között, akik nagyon jó munkát végeznek, de kiválóan oktatnak azok is, akiknek a középfokú tanítóképzőjük van meg. Az egyetemen több tudást kapnak, de ez nem azt jelenti, hogy anélkül nem állnak helyt” – véli Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő. Ennek ellenére
Egyrészt emiatt, másrészt pedig a szakmai elismerésért maguktól is elmennek tanulni, erre nem kell kötelezni őket. Ezzel szemben a nyugdíj előtt álló tanítóknál már más a helyzet, hiszen mire lediplomáznak, elhagyják a tanügyet. Hozzátette ugyanakkor, hogy aki pedagógus akar lenni, ezen a szakon szerez diplomát, aki mást végez, már nem biztos, hogy az elemi oktatásban vagy egyáltalán a tanügyben marad.
2018-ban járt volna le a határidő
A szenátus hétfőn döntéshozó kamaraként fogadta el az óvodai és elemi iskolai pedagógusoknak egyetemi oklevelet kötelezővé tevő előírás eltörlését, a képviselőház már október közepén rábólintott a javaslatra. A parlament ezzel a 2012/92-es számú sürgősségi kormányrendeletet módosította Liliana Sbîrnea szociáldemokrata (PSD) szenátor javaslatára. A politikus azzal indokolta a módosítás szükségességét, hogy miközben az egyetemi oklevél megszerzésére adott hatéves haladék jövő évben lejár, továbbra is rengeteg olyan középiskolai végzettséggel rendelkező pedagógus van, aki közel áll a nyugdíjazáshoz, és nem látja értelmét az egyetem elvégzésének.
A parlamenti intézkedésnek némileg ellentmond, hogy Liviu Pop oktatási miniszter a napokban épp amiatt panaszkodott, hogy az országban „megengedhetetlenül sok” szakképzetlen pedagógus dolgozik. A tárcavezető szerint Románia az egyetlen EU-s tagállam, ahol egyetemi végzettséggel nem rendelkezők oktatnak.
Nicușor Dan hétfő este meggyőződését fejezte ki, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételei még az idén módosulni fognak, mert a kormánykoalícióban megvan erre a politikai akarat.
A bírák és ügyészek nyugdíjának reformja továbbra is a kormány 'határozott' célkitűzése, amelyet a teljes koalíció felvállalt – közölte hétfőn este Facebook-oldalán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Így indokolta meg hétfő esti közleményében az alkotmánybíróság azt, hogy miért fogadta el aznapi ülésén a legfelsőbb bíróság beadványát.
Székelyudvarhelyen is igényelhetik a fűtéspótlékot az alacsony jövedelemmel rendelkező családok, akik gázzal, villanyárammal vagy fával oldják meg a fűtést, illetve ha a távhőszolgáltatást veszik igénybe – közli a polgármesteri hivatal.
A bírák és ügyészek nyugdíjának reformja továbbra is prioritás – jelentette ki Nicușor Dan államfő hétfőn, miután az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szigorító jogszabályjavaslatot.
Hétfőtől lezárták a 7C jelzésű országút (Transzfogarasi út) Piscu Negru és a Bilea-vízesés, illetve a 67C jelzésű országút (Transzalpina) Rânca és Curpat közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR).
Az Európai Unióban 2024-ben a közúti balesetekben elhunytak száma 2 százalékkal csökkent 2023-hoz képest, a halálozási arány Romániában és Bulgáriában volt a legmagasabb – közölte hétfőn az Európai Bizottság.
Ha én felnőtt volnék címmel szervez rajzpályázatot a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár csapata 6-10 éves gyerekeknek, vasárnapig várják az alkotásokat. A művekből kiállítás nyílik november 13-án a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban.
Több százan öltöttek székely ruhát és vettek részt idén is a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) által másodjára megrendezett Udvarhelyszék népviseletben című eseményen.
Alig három óra alatt több mint 54 ezer lej értékben szabtak ki bírságot a sebességkorlátozás betartását ellenőrző rendőrök vasárnap a 11-es jelzésű országúton – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
szóljon hozzá!