
Háziorvostól függ, hogy aláírja-e vagy sem a biztosítási pénztárral a keretszerződés meghosszabbítását
Fotó: Sándor Csilla
Egyes háziorvosok már meghosszabbították az év végén lejárt keretszerződésüket a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral, mások azonban egyelőre felfüggesztik az ingyenes szolgáltatásaikat a biztosított páciensek számára – legalábbis ez derült ki, amikor a megyei egészségbiztosítási pénztár és a háziorvosi szövetség elnökétől érdeklődtünk. A felek nyilatkozatai alapján azonban nem teljesen egyértelmű, hogy most mi is történik az egészségügyi alapellátásban.
2018. január 03., 11:212018. január 03., 11:21
2018. január 03., 15:052018. január 03., 15:05
Napok óta attól hangos a sajtó, hogy a háziorvosok meghosszabbítják-e vagy sem a napokban lejárt egészségügyi keretszerződésüket az egészségbiztosítási pénztárral. Mint ismeretes, az alapellátásban dolgozókat képviselő országos szervezet, valamint a munkáltatói szövetség decemberben közleményben jelentette be, hogy
Duda Tihamértől, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától pénteken érdeklődtünk. Elmondta, a jelenleg érvényben lévő egészségügyi keretszerződést december 31-én járt le, így a hivatalos rendelkezések értelmében januártól három hónapra hosszabbítják azt meg. Áprilistól lép érvénybe az új, két évre szóló egészségügyi keretszerződés. Duda rámutatott, az egészségügyi szolgáltatóknak – köztük a háziorvosoknak is – elküldték a jelenlegi keretszerződés meghosszabbítására szolgáló mellékleteket még csütörtökön, azzal a kitétel, hogy péntek délig jelezzék, amennyiben nem kívánják aláírni a dokumentumot. Duda szerint
Illetve, több háziorvos is értesítette őket, hogy hamarosan, január első napjaiban aláírja meghosszabbításról szóló szerződést – tette hozzá Duda Tihamér, aki szerint mivel
Az előbbivel szemben Soós-Szabó Klára, a háziorvosokat tömörítő egyesület Hargita megyei elnöke másképp látja a helyzetet.
– nyomatékosított. Megjegyzésünkre, hogy tudomásunk szerint már több Hargita megyei háziorvos is aláírta a szerződést a pénztárral, úgy fogalmazott, nem állnak rendelkezésére pontos adatok e téren, viszont úgy tudja, a legtöbb háziorvos elutasítja a szerződés meghosszabbítását a jelenlegi körülmények között. „Akikkel beszéltem, azt mondták, nem írják alá. Viszont
– vélekedett. A háziorvos úgy tudja, mostantól több Hargita megyei kollégája is egy ideig bezárja a rendelőjét, többen is pihenőszabadságot vesznek ki, hiszen az utóbbi években nem igen volt lehetőségük erre. Lesz olyan háziorvos is, aki dolgozik, de a biztosított pácienseket is csak fizetés ellenében látja el.
Fotó: Veres Nándor
„Mindenki eldönti, hogy mit csinál. Magánvállalkozók vagyunk, nem alkalmazottak. Országosan is hasonló a helyzet, a legtöbb kolléga nem kíván részt venni ebben.
– mondta. Szerinte elfogadhatatlan, amit az utóbbi években az egészségügyi alapellátással tettek az illetékes szervek, fokozatosan elsorvasztva, tönkretéve azt. Anyagilag és szakmailag is ellehetetlenítették a háziorvosokat. Példaként felhozta, hogy
„Kérdés, hogy a lakosság mit tart fontosabbnak: azt, hogy egészségbiztosítási pénztár vagy az alapellátás létezzen” – tette fel a kérdést Soós-Szabó Klára. Zárásként azt is megjegyezte, hogy a döntéshozók az adminisztratív szabályozókkal, a rendszer alulfinanszírozásával addig sorvasztják az alapellátást, amíg a „klinikaláncok aprópénzért felvásárolják azt, ugyanis erre megy ki a játék”.
Sztojka Tamás kászonaltízi háziorvost is megkerestük a téma kapcsán. A szakember még nem írta alá a szerződést a biztosítási pénztárral, viszont a napokban megteszi ezt. Mint mondta, szolidáris a háziorvosok tiltakozásával, egyet is ért velük, viszont az ő helyzetében nem teheti meg azt, hogy nem írja alá a szerződést.
– húzta alá Sztojka.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
1 hozzászólás