Balról jobbra Olteán Péter polgármester, Bilibók Ágoston és Gârbea Valéria
Fotó: Turóczi Melinda
Nyugalmazott pedagógus és vasúti tiszt kapta Gyimesbükkben az idei díszpolgári címeket. Gârbea Valéria és Bilibók Ágoston a kontumáci Nagyboldogasszony-napi búcsús szentmise végén vehette át a díjat.
2024. augusztus 16., 10:332024. augusztus 16., 10:33
A gyimesbükki falunapok egyik csúcseseménye volt a kontumáci Nagyboldogasszony-napi búcsús szentmise csütörtökön, amelyet a csíkszentdomokosi születésű György Alfréd kamilliánus (betegápoló) rendi atya mutatott be, az ünnepi beszédet pedig a székelykeresztúri Balázs Barnabás diakónus tartotta.
Nagykorúsítási ünnepség követte a búcsús szentmisét, előtte pedig átadták az idei díszpolgári címeket. Olteán Péter polgármester elmondta, idén második alkalommal adják át ezt a címet. Tavaly Deáky Pupp Lujza orvosnő és Moczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetét főigazgatója, a Gyimesek barátja vehette át a díjat, idén pedig Gârbea Valéria pedagógus és Bilibók Ágoston vasutas.
Gârbea Valéria nyugalmazott biológia szakos tanárnőt, volt iskolaigazgatót a gyimesbükki középiskola létrehozásáért végzett munkájáért,
Bilibók Ágostont pedig a vasúttörténeti gyűjtemény közkincsé tételéért, a magyar vasúti örökség gyarapításért tüntették ki.
Gârbea Valériát a gyimesi román közösség jelölte a díjra. Elhangzott, hogy a falu szülötte az 1970-es évek végen olyan időkben jutott be egyetemre, amikor 31 jelentkező volt egy helyre, ő pedig szintízessel diplomázott és
Több éven át volt iskolaigazgató, és az ő vezetése és erőfeszítései révén vált a bükki iskola szakközépiskolává, nappali és esti tagozatos osztályokkal.
Bilibók Ágoston családja körében
Fotó: Turóczi Melinda
Egyik jelentős látogatási pontja az ezeréves gyimesi határnál található történelmi nevezetességeknek a hajdani Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. Az 1897-ben épült vasút melletti őrházban látogatható a Bilibók Ágoston által létrehozott vasúttörténeti kiállítás. A 90. évében járó vasúti tiszt az 1970-es években kezdte gyűjteni a vasúthoz kötődő relikviákat, amelyek többször és több helyen bemutatott, 1997-ben pedig megnyerte a Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda című vasúttörténeti pályázatot.
Fotó: Turóczi Melinda
Több kiadványban jelentek meg cikkei, ő adta ki A Csíkszereda–Gyimesbükk vasútvonal története című könyvet, amelyben fontos helyet kapnak a történelmi vonatkozású adatok, különösképpen azok, amelyek a történelmi Magyarországot érintették, az első világháborút követő országvesztés, és ennek következményei a vasúti közlekedés és szállítás terén.
– írták a látogatók a kis múzeum emlékkönyvébe.
Gazdag volt az idei, közel kéthetesre nyúló Gyimesbükki falunapok programkínálata. Voltak kulturális rendezvények, főzőverseny és futballbajnokság. Levetítették a Most vagy soha! című legújabb Petőfi-filmet, Nagyboldogasszony napját imakilenced és 72 órás szentségimádás előzte meg.
Nagykorúsítási ünnepségre váró fiatalok
Fotó: Salamon József
Nagy népszerűségnek örvendett, naponta több mint kétszáz gyerek vett részt a római katolikus plébánia által szervezett bejáró tábor programjain, a csütörtök esti záróesemény pedig a csíkszeredai Hargita Székely Néptáncszínház (volt Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes) előadása volt.
Fotó: Salamon József
Fotó: Salamon József
Hogyan hangolódhatunk rá egy szerepre? Hogyan érthetjük meg a figurát? Hogyan lehet gyerekszínészekkel együtt dolgozni? Mátray László személyes tapasztalatairól mesélt a Véletlenül írtam egy könyvet csíkszeredai vetítése után.
Hatvanötezer lej gyűlt össze a Hubertus Vadásztársaság által korábban szervezett jótékonysági vadászaton, amiből számos orvosi eszközt vásárolhattak a székelyudvarhelyi kórház székelykeresztúri kirendeltségének. Ezeket adták át csütörtökön.
Minden valószínű forgatókönyvet számításba véve Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere a „kisebbik rossz” elvét szem előtt tartva vázolta fel, hogy kire lenne jó szavazni az erdélyi magyaroknak a májusi államelnök-választáson.
A kormány egyszer Sepsiszentgyörgynek adta, majd visszavette a Stadion utcai sportbázist. Most ismét reményteljes a város számára a bukaresti felállás, ezért ismét magáénak szeretné tudni a létesítményt.
A tavalyhoz képest idén kisebb összegből gazdálkodhat Kézdivásárhely: a 2024-es 165 millió lejhez képest ezúttal 127,3 millió áll a városvezetés rendelkezésére. Ennek 56 százalékát fejlesztésekre fordítják, a fennmaradó 44 százalékot pedig működtetésre.
Míg Marosvásárhely költségvetése tavaly 625,8 millió lej volt, idén ez kétszáz millióval több lesz: 2025-ben 854 millió lejből gazdálkodik a település. A képviselő-testület csütörtökön délután bólintott rá a költségvetés-tervezetre.
Noha a székelyföldi megyékben nagyobb az adófelajánlási kedv az országos átlagnál, még nagyok a tartalékok – hívja fel a figyelmet Miklós Zoltán gazdasági szakpolitikus. Arra buzdít, éljünk a minket illető jogokkal, hiszen közeleg a határidő.
Rablótámadás megalapozott gyanújával előzetes letartóztatásba helyeztek két férfit Maros megyében.
Mentőhelikopterrel szállítottak kórházba egy sérültet egy Körtvélyfáján történt baleset helyszínéről csütörtökön kora délután.
szóljon hozzá!