Dél-Tirol, a követendő példa

Péntek délután dél-tiroli szakemberek osztották meg tapasztalataikat az olaszországi autonóm tartománnyal kapcsolatosan a csíkszeredai megyeháza márványtermében.

Létai Tibor

Iochom Zsolt

2011. szeptember 16., 18:062011. szeptember 16., 18:06

2011. szeptember 18., 11:482011. szeptember 18., 11:48

A szimpózium előadói

Az olaszországi Alto-Adige – Südtirol autonóm tartomány útja, az egykori problémás térségtől a mai többnyelvű, sikeres európai régióig című szimpóziumon Christoph Pan, a bozeni Dél-tiroli Népcsoportok Intézet vezetője, Davide Zaffi, a trentói Deutsch–Italienisches Geschichtsinstitut kutatója, valamint Lucio Giudiceandrea újságíró, az olasz rádió-televíziós csatorna (RAI) bozeni közszolgálati rádióadójának munkatársa tartott előadást.

Borboly Csaba megyeitanács-elnök köszöntötte a dél-tiroli vendégeket

Házigazdaként elsőként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke köszöntötte a dél-tiroli vendégeket és a megjelent nagyszámú magyar, illetve román érdeklődőt. „Az olaszországi Dél-Tirol tartomány az Európában működő autonóm régiók közül a lehető legjobb példa Székelyföld számára mind kulturális sajátosságait, mind földrajzi adottságait, mind gazdasági versenyképességét tekintve. A Székelyföld régió nem valósulhat meg a helyi román nyelvű lakosok megkérdezése, támogatása nélkül. Ápolnunk kell a székelyföldi román közösséggel a jó kapcsolatot, még szorosabb együttműködés szükséges. Bízom  benne, hogy a mai tanácskozás újabb lépés lehet ennek elérésében” – mondta a tanácselnök.

Komlóssy József autonómiaszakértő töltötte be a moderátor szerepét

A szimpózium moderátora Komlóssy József autonómiaszakértő volt, aki kifejtette: „a szimpózium elsődleges célja, hogy Romániában a hallgatóság számára bemutassa a többnyelvű autonóm régió politikai, gazdasági és jogtörténetét. Bemutassa azokat a nemzetközi, bilaterális és helyi jogi folyamatokat, amelyek az évek során hozzájárultak ahhoz, hogy a politikai feszültségekkel súlyosan terhelt térséget Európa mintaszerűen sikeres régiójává tegyék.”

Christoph Pan kisebbségszakértő, a bozeni Dél-tiroli Népcsoportok Intézet vezetője

Dél-Tirol autonóm tartományt az I. világháború után, 1919-ben csatolták Olaszországhoz. Az egykoron a Habsburg Birodalomhoz tartozó Tirol déli részében túlnyomóan német anyanyelvű közösség élt, a ladin anyanyelvűek aránya 4%, az olaszoké 3% volt. A fasiszta uralom megpróbálta elolaszosítani és elűzni, illetve áttelepíteni a Német Birodalomba az itt élőket. Dél-Tirol először a II. világháború után, 1948-ban vált autonóm régióvá, amely azonban nem nyújtott elegendő védelmet a két kisebbségben élő népcsoport számára. Így Dél-Tirol esete, mely Ausztria és Olaszország között állandó jogvita forrásává vált, 1960-ban az ENSZ közgyűlése elé került. Hosszas tárgyalások után 1971-ben jött létre a második dél-tiroli autonómia, ami ma többszörösen példaértékű Európában – derült ki Cristoph Pan bevezető előadásából.

A szimpózium magyar és román nyelvű szinkrontolmácsolással zajlott

„A magas munkanélküliséggel és elvándorlással sújtott vidékből az évek alatt egy gazdag, teljes foglalkoztatással és az olasz átlagot messze meghaladó GDP-vel bíró régió lett. Dél-Tirol évi félmilliárd euróval járul hozzá az olasz állami költségvetéshez” – fejtette ki előadásában Cristoph Pan, aki mint kisebbségszakértő számos európai országban tartott előadást, illetve tanácsadói tevékenységet folytatott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ), az Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben.

Davide Zaffi professzor

A dél-tiroli autonómiát a kormányzat szempontjából Davide Zaffi professzor ismertette a hallgatóságnak. „A II. világháború után, a fasizmus reakciójaként, melynek tanai az egység és központosítás dogmáját a végletekig követték, öt autonóm régiót hoztak létre. Ekkor merült fel a dél-tiroli autonómia ötlete is. Elsőként azonban meg kellett határozni ennek kereteit és az aktuális helyzethez igazítani. Később elfogadták a demokrácia azon alapelvét, hogy az autonómiát az érintett népességgel közösen kell létrehozni. Hosszas tárgyalások után találtak egy megoldást, amely mindkét félnek, az érintett területnek és magának az államnak is elfogadhatónak bizonyult. Ennek következtében Dél-Tirolban a korábbi nagy feszültségek csökkentek, a nemzetközi kapcsolatok javultak, valamint Olaszország e régiójában anyagi jólét alakult ki” – fejtette ki az autonóm régió nemzetközi kapcsolatokért felelős tanácsosa, aki számos tanulmányt írt az európai kisebbségi kérdésekről.

Lucio Giudiceandrea újságíró

Harmadikként Lucio Giudiceandrea újságíró tartotta meg előadását, aki a dél-tiroli olaszok szempontjából vizsgálta az autonómiát, rámutatva arra, hogy a kezdeti elutasítástól hogyan jutottak el Dél-Tirol elfogadásáig.

Beszámolójából kiderült: az olaszok és a kisebbségek viszonya viharos múltra tekint vissza. Giudiceandrea szerint kezdetben az olasz lakosság nem fogadta kitörő örömmel a kétnyelvűség kezdeményezését, hiszen a hivatalos nyelvet beszélő német ajkú lakossággal szemben kevés olasz beszélte a helyi többség anyanyelvét. Az olaszok rettegéssel nézték az autonómiát. A közigazgatásban az arányosság elve működik, a hivatalnokok kötelező módon kell ismerjék mindkét nyelvet. A tulajdonképpeni áttörés a 90-es években vált tetten érhetővé, amikor a dél-tiroli olaszok is megértették, hogy a költségesebb és nehézkesebb többnyelvűség a régió hasznára lesz. A gazdasági fellendüléssel párhuzamosan paradigmaváltás is zajlott: mára mindhárom nemzetiség szívesen sajátítja el a többiek nyelvét. Az iskolai oktatás is ezt bizonyítja: az olasz nyelvű iskolában németet, a német nyelvű iskolában olaszt, a ladin intézményekben pedig németet, vagy olaszt tanulnak. A kétnyelvűség sokkal több előnyt, mint hátrányt hozott – zárta gondolatait Giudiceandrea.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 27., csütörtök

Villámcsapás okozhatta a tüzet a Kászonokban

Tűz ütött ki csütörtökön egy gazdasági melléképületben Kászonaltízen. A Hargita megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint a tüzet feltehetően villámcsapás okozta.

Villámcsapás okozhatta a tüzet a Kászonokban
Villámcsapás okozhatta a tüzet a Kászonokban
2026. augusztus 27., csütörtök

Villámcsapás okozhatta a tüzet a Kászonokban

Hirdetés
2026. augusztus 27., csütörtök

Hetedik alkalommal dübörög a Csíkszentkirályi Roncsderbi

Hetedik kiadásához érkezik a Csíkszentkirályi Roncsderbi, amely idén is látványos futamokkal, izgalmas döntőkkel és a közönség egyik nagy kedvencével, a rodeóval várja az érdeklődőket hétvégén.

Hetedik alkalommal dübörög a Csíkszentkirályi Roncsderbi
2026. augusztus 27., csütörtök

Lesz támogatás, de hitelfelvétel is az utcák felújítására

Európai uniós, a Központi Régió Program biztosította támogatással végzik el Csíkszeredában a városszéli Hajnal, Akác és Gyár utcák felújítását. Mivel a várható finanszírozások mellé nem kis önrésszel kell társulni, hitelfelvételre lesz szükség.

Lesz támogatás, de hitelfelvétel is az utcák felújítására
2026. augusztus 26., szerda

Szeptember közepén áll helyre a vonatközlekedés, elkészül a híd

Noha a csatószegi új vasúti híd már a helyére került, az Újtusnád és Csíkszentsimon közötti vasútvonalon a vágányzár az eredeti határidőig, szeptember 16-ig biztosan tart. Addig továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat Csíkszereda és Újtusnád között.

Szeptember közepén áll helyre a vonatközlekedés, elkészül a híd
Hirdetés
2026. augusztus 26., szerda

Elhunyt Major Ágoston, csíkszeredai labdarúgók generációinak nevelője

Életének 77. évében elhunyt Major Ágoston, Guszti bácsi, a csíkszeredai sportélet meghatározó alakja. A labdarúgóedző 38 éven át foglalkozott gyerekekkel, több száz csíki fiatal labdarúgó nevelésében vett részt.

Elhunyt Major Ágoston, csíkszeredai labdarúgók generációinak nevelője
2026. augusztus 26., szerda

Megemlékezést tartanak az úzvölgyi katonai temetőben

Megemlékezést tartanak szerdán, augusztus 26-án az úzvölgyi katonai temetőben – tájékoztatott Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala.

Megemlékezést tartanak az úzvölgyi katonai temetőben
2026. augusztus 26., szerda

A guberálók miatt nem vált be az okosnak tervezett kukák okosítása

Közel két éve működnek Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtőpontok. Noha a szelektív hulladékgyűjtés terén vannak kedvező tapasztalatok, a rendszer működésével továbbra sem elégedett a városvezetés, és a rongálások is aggasztók.

A guberálók miatt nem vált be az okosnak tervezett kukák okosítása
Hirdetés
2026. augusztus 25., kedd

Robotizált rehabilitációval újul meg a csíkszentmártoni központ

Elkezdődhet jövő héten a csíkszentmártoni korai fejlesztő és rehabilitációs központ teljes felújítása. A 60,7 millió lejes beruházás során nemcsak az épületegyüttest korszerűsítik, hanem új rehabilitációs szolgáltatásokat is kialakítanak.

Robotizált rehabilitációval újul meg a csíkszentmártoni központ
2026. augusztus 25., kedd

Vízszünet várható több csíkszeredai utcában

Átmeneti vagy időszakos vízellátási szünetre kell számítani Csíkszeredában több utcában is kedden, javítási munkálatok miatt.

Vízszünet várható több csíkszeredai utcában
2026. augusztus 23., vasárnap

Két önkormányzat, egy hegy, sok terv – de ki mozdítja előre Hargitafürdőt?

Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.

Két önkormányzat, egy hegy, sok terv – de ki mozdítja előre Hargitafürdőt?
Hirdetés