
A számítógépes elosztást július 24-én tartják, és a bejutottak listáit az iskolák hirdetőtábláin is közzéteszik
Fotó: Gecse Noémi
Az elmúlt pénteken kezdődött és csütörtökig tart a nyolcadik osztályt végzett diákok középiskolai iratkozási szakasza. A lehetőségek kiválasztásának első lépése az iskola, a profil és a kívánt szakirány meghatározása. A középiskolába való beiratkozás felvételivizsga nélkül, nyolcvan százalékban az országos felmérővizsga átlaga alapján történik, illetve húsz százalékot „nyom a latban” az öt-nyolc osztályos átlag.
2021. július 19., 08:502021. július 19., 08:50
2021. július 19., 09:302021. július 19., 09:30
Az oktatási minisztérium által közzétett, a 2020–2021-es tanévre vonatkozó középiskolai felvételi naptár szerint a számítógépes elosztási űrlapok kitöltésére július 16–22. között kerül sor, az esetleges hibák ellenőrzésének és javításának határideje pedig július 23-a. A számítógépes elosztás július 24-én lesz, és a bejutottak listáit az iskolák hirdetőtábláin is közzéteszik. A középiskolákba való jelentkezéshez az országos értékelő vizsga átlaga 80 százalékban számít. A felvételi általános kiszámításánál az 5–8. osztály átlagát is figyelembe veszik – ez utóbbit húsz százalékban számítják bele a végleges jegybe.
Az elosztási algoritmust a program fejlesztői részletesen ismertették. „Első lépésként a felvételi szoftver sorra veszi az egyes diákokat, kezdve a legmagasabb átlaggal, és csökkenő sorrendben folytatja. Második lépésként minden tanuló esetében először a lapon szereplő első lehetőséget vizsgáljuk meg. Maradtak még helyek? Ha igen, akkor a tanulót az elsőként feltüntetett szakterületre osztják be, és továbbhaladnak a következő tanulóhoz. Ha nem maradtak helyek a tanuló által elsőként feltüntetett szakon, akkor a tanuló űrlapján szereplő második lehetőségre, majd szükség esetén a harmadikra lépnek, és így tovább, amíg nem találnak olyan szakirányt, ahol van szabad hely, vagy amíg a lehetőségek ki nem merülnek. Ha az űrlapon szereplő összes lehetőség kimerül, de egyikben sincs több szabad hely, a tanuló nem kerül be egyik szakra sem” – összegzik a program fejlesztői az elosztás lépéseit.
Ha két jelentkezőnek azonos a felvételi átlaga, akkor a következő szempontok alapján osztják el a helyeket: figyelembe veszik az országos felmérővizsgán elért átlagot, az 5-8. osztály átlagát, a román nyelv és irodalom vizsgán elért eredményt, a matematika vizsgán, illetve a magyar nyelv és irodalom vizsgán elért eredményt, amennyiben a diák magyar tagozatra kíván bejutni. A fejlesztők megjegyzik,
Azt tanácsolják a jelentkezőknek, hogy töltsenek ki minél több lehetőséget a megfelelő sorrendben, azaz a számukra legvonzóbb szaktól a legkevésbé kívánatosig. A kellemetlen helyzetek elkerülése érdekében a diákok győződjenek meg arról, hogy a jelentkezési lapon szereplő összes adatuk helyes. Mint írják, a gimnáziumi helyek száma elegendő ahhoz, hogy minden jelentkezőt el lehessen osztani, ha elegendő és reális választást jelölnek meg az űrlapon.
Maros megyében nem változott a magyar tannyelvű kilencedik osztályok száma, ugyanannyi indul el idén is mint tavaly, nem is indulhat el több, hiszen a gyereklétszám is jóval kevesebb a tavalyhoz képest – tájékoztatott korábban Illés Ildikó, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese. Az elmúlt évben 1600 nyolcadikos volt megyeszinten, idén pedig 1300 iratkozott be az országos próbavizsgára, és végül ezer tanuló volt jelen. Hargita megyében jóváhagyták idén az összes betervezett nappali kilencedik osztályt, viszont esti- és posztlíceumi képzések esetében egy-egy osztállyal kevesebbet hagyott jóvá a minisztérium. Kovászna megyében esti tagozatról vágtak ki néhányat a kért osztályok közül, de itt is az összes betervezett nappali tagozatos kilencedik osztályt elindíthatják.
A múlt évben történt vadkároknak valamivel több, mint a hatvan százaléka esetében kaptak kártérítést a Hargita megyei károsultak, a közeljövőben viszont várhatóan a fennmaradó hányaduk is pénzéhez jut. Ők többnyire terméskárok megtérítésére várnak.
Csütörtök este megjelent a Hivatalos Közlönyben az alkotmánybíróság február 18-i határozatának indoklása, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földrengés történt csütörtökön 19 óra 21 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt a következő napokban kihirdeti az államfő, így Romániának esélye van megkapni a visszatartott uniós helyreállítási források nagy részét.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtöki orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tisztázta csütörtökön a G4mediának adott interjújában tett nyilatkozatait, hangsúlyozva, hogy félreértették.
Szigorították a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők csütörtökön a tulajdonosi társulások adminisztrátorainak alkalmazását, remélve, hogy így ki tudják szűrni a törvényszegőket.
A drasztikus áremelkedések miatt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kénytelen volt felbontani a szerződéseket két utcafelújítási projektnél, illetve aktualizálni a költségbecslést. Ez azt jelenti, hogy új közbeszerzést kell kiírni a munkálatokra.
Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.
Az alkotmánybíróság csütörtökön közzétette február 18-i határozatának indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
szóljon hozzá!