
A számítógépes elosztást július 24-én tartják, és a bejutottak listáit az iskolák hirdetőtábláin is közzéteszik
Fotó: Gecse Noémi
Az elmúlt pénteken kezdődött és csütörtökig tart a nyolcadik osztályt végzett diákok középiskolai iratkozási szakasza. A lehetőségek kiválasztásának első lépése az iskola, a profil és a kívánt szakirány meghatározása. A középiskolába való beiratkozás felvételivizsga nélkül, nyolcvan százalékban az országos felmérővizsga átlaga alapján történik, illetve húsz százalékot „nyom a latban” az öt-nyolc osztályos átlag.
2021. július 19., 08:502021. július 19., 08:50
2021. július 19., 09:302021. július 19., 09:30
Az oktatási minisztérium által közzétett, a 2020–2021-es tanévre vonatkozó középiskolai felvételi naptár szerint a számítógépes elosztási űrlapok kitöltésére július 16–22. között kerül sor, az esetleges hibák ellenőrzésének és javításának határideje pedig július 23-a. A számítógépes elosztás július 24-én lesz, és a bejutottak listáit az iskolák hirdetőtábláin is közzéteszik. A középiskolákba való jelentkezéshez az országos értékelő vizsga átlaga 80 százalékban számít. A felvételi általános kiszámításánál az 5–8. osztály átlagát is figyelembe veszik – ez utóbbit húsz százalékban számítják bele a végleges jegybe.
Az elosztási algoritmust a program fejlesztői részletesen ismertették. „Első lépésként a felvételi szoftver sorra veszi az egyes diákokat, kezdve a legmagasabb átlaggal, és csökkenő sorrendben folytatja. Második lépésként minden tanuló esetében először a lapon szereplő első lehetőséget vizsgáljuk meg. Maradtak még helyek? Ha igen, akkor a tanulót az elsőként feltüntetett szakterületre osztják be, és továbbhaladnak a következő tanulóhoz. Ha nem maradtak helyek a tanuló által elsőként feltüntetett szakon, akkor a tanuló űrlapján szereplő második lehetőségre, majd szükség esetén a harmadikra lépnek, és így tovább, amíg nem találnak olyan szakirányt, ahol van szabad hely, vagy amíg a lehetőségek ki nem merülnek. Ha az űrlapon szereplő összes lehetőség kimerül, de egyikben sincs több szabad hely, a tanuló nem kerül be egyik szakra sem” – összegzik a program fejlesztői az elosztás lépéseit.
Ha két jelentkezőnek azonos a felvételi átlaga, akkor a következő szempontok alapján osztják el a helyeket: figyelembe veszik az országos felmérővizsgán elért átlagot, az 5-8. osztály átlagát, a román nyelv és irodalom vizsgán elért eredményt, a matematika vizsgán, illetve a magyar nyelv és irodalom vizsgán elért eredményt, amennyiben a diák magyar tagozatra kíván bejutni. A fejlesztők megjegyzik,
Azt tanácsolják a jelentkezőknek, hogy töltsenek ki minél több lehetőséget a megfelelő sorrendben, azaz a számukra legvonzóbb szaktól a legkevésbé kívánatosig. A kellemetlen helyzetek elkerülése érdekében a diákok győződjenek meg arról, hogy a jelentkezési lapon szereplő összes adatuk helyes. Mint írják, a gimnáziumi helyek száma elegendő ahhoz, hogy minden jelentkezőt el lehessen osztani, ha elegendő és reális választást jelölnek meg az űrlapon.
Maros megyében nem változott a magyar tannyelvű kilencedik osztályok száma, ugyanannyi indul el idén is mint tavaly, nem is indulhat el több, hiszen a gyereklétszám is jóval kevesebb a tavalyhoz képest – tájékoztatott korábban Illés Ildikó, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese. Az elmúlt évben 1600 nyolcadikos volt megyeszinten, idén pedig 1300 iratkozott be az országos próbavizsgára, és végül ezer tanuló volt jelen. Hargita megyében jóváhagyták idén az összes betervezett nappali kilencedik osztályt, viszont esti- és posztlíceumi képzések esetében egy-egy osztállyal kevesebbet hagyott jóvá a minisztérium. Kovászna megyében esti tagozatról vágtak ki néhányat a kért osztályok közül, de itt is az összes betervezett nappali tagozatos kilencedik osztályt elindíthatják.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
szóljon hozzá!