Tiszavirág életű villanypásztor

Mezőgazdasági területeket védő villanypásztor telepítését kezdték el tavaly májusban Csíkszentkirálytól egészen Csíkszentsimonig, a vaddisznók és a medvék által az elmúlt években a termésben okozott jelentős károk megelőzése érdekében.

A nyolc kilométer hosszúra tervezett vezetékrendszer és a hozzá tartozó két táptelep – kilencezer lejes – felállítási költségei felének fedezésére Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesületénél pályázott a közel 63 ezer hektárnyi vadászterület felett rendelkező Kakukk Tulajdonosi Társulás. A szükséges összeg másik felét a Csíkszeredai Sporthorgász- és Vadászegyesület biztosította.

Elsőként a Büdösfürdő felé vezető 123D jelzésű megyei út szélétől a szentimrei vízházig tartó szakaszon állították fel a vezetéket, az ehhez szükséges facölöpöket az érintett települések közbirtokosságai biztosították, a munkát önkéntesek végezték el. A villanypásztort kiszolgáló táptelepeket a szentimrei vízházhoz telepítették, mert a kezdeményezők akkor úgy vélték, elkerített helyen nagyobb biztonságban lehetnek. A 15 ezer voltos feszültséget biztosító egyik telep Szentkirály, míg a másik Simon irányába juttatta volna a vadakat távol tartó feszültség-impulzusokat. A munkálatokat a második, Simonig tartó négy kilométeres szakaszon viszont el sem végezték, a már meglévő, üzembe helyezett vezetékek sorsa pedig hamar megpecsételődött.

Sok volt a vadkár

„Azért volt szükség a villanypásztor kiépítésére, mert az utóbbi években jelentősen megnőttek a vadkárok. Rengeteg parcellát feltúrtak a vaddisznók, pityókaföldeket tettek tönkre. Voltak medvekárok is, de azok elenyészők” – emlékezett vissza Bőjte József. Csíkszentkirály alpolgármestere szerint például csak 2012-ben majdnem kéttucatnyi kártérítési dossziét állított össze a polgármesteri hivatal a vadak által okozott károk kifizetésére. „Ez a jelenség egész Alcsíkra jellemző volt, a tulajdonosi társulat ezért pályázott a villanypásztor felszerelésére” – magyarázta az elöljáró.

Az eredeti elképzelés

A községvezető elmondta, az eredeti elképzelés szerint a Hargita hegyvonulat előtt elhelyezkedő mezőgazdasági területeket védték volna meg. Ahhoz, hogy hatékony legyen, legalább két település közötti teljes távolságban el kellett készüljenek a vezetékek. „Ellenkező esetben ugyebár a vadak megkerülik a villanypásztort és behatolnak a termőföldekre. Ezért lett volna jó, ha minél hosszabb szakaszon megvalósul a beruházás” – jelentette ki Bőjte.

Már az elején problémák voltak

Mint kiderült, a szentimrei vízházig elkészült ugyan a villanypásztor, ám működtetése már az elejétől problémásnak bizonyult. Az alpolgármester szerint ennek egyik oka, hogy az elektromos árammal történő táplálás csak a szentimrei részről volt megoldva, így a távolabbi vezetékrészeken sokszor nem volt megfelelő a feszültség. Emellett a vezetékek gyakran megrongálódtak, állandó jelleggel javítani kellett azokat, és természetesen a karbantartás is sok időt és energiát felvett.

Azok rongálták, akikért felszerelték

„Akárhányszor kimentünk a helyszínre, a vezetékek el voltak szakadva, lelógtak a földre. Csordák és emberek egyaránt jártak a nyomvonalon, és gyakran senki nem figyelt arra, hogy épen maradjanak azok” – osztotta meg a keserű tapasztalatokat az alpolgármester. Mint elmondta, őszre annyira összeszaggatták a vezetéket, hogy működésképtelenné vált a villanypásztor, az átjáró kapuk működését szolgáló rugókat sok helyen el is lopták. „Legtöbb másfél hónapot, ha működött. Tavaly ősszel, ami még megmaradt a villanypásztorból, azt leszedtük, és idén már nem szereltük fel, mivel egyszerűen nem láttuk értelmét.”

Elkelne a villanypásztor

„Nagy szükség volna a villanypásztorra. Mi annak kiépítésével a gazdák területeit szerettük volna védeni, ám épp azok tettek kárt benne, akikért megvalósítottuk a beruházást” – fejezte ki csalódottságát Kencse Előd. Csíkszentimre polgármestere elmondta, a polgármesteri hivatalnak nincs kapacitása arra, hogy a vezetékrendszert folyamatosan karbantartsa, így idén már nem tudták vállalni annak felszerelését. „Úgy láttam, az emberek nem becsülik meg azt, ami munkát mi elvégeztünk” – vonta le a következtetést Kencse.

Hasonlóképpen vélekedett Bőjte József is. A csíkszentkirályiak alpolgármestere szerint akkor lehetne hatékony az ilyen jellegű védekezés a vadak ellen, ha valakik felvállalnák a villanypásztor működtetését.

„Lehetne az egy gazdaegyesület, a területtulajdonosok egy csoportja vagy másfajta szerveződés. Mi felvállalnánk a vezetékek felszerelését, még egy plusz táplálóegység beszerzését is, valamint a drótok alatti kaszálást, ám állandó felügyeletet már nem tudnánk biztosítani. És itt jönnének képbe maguk a gazdák” – mondta az elöljáró.

Hozzátette, a gond az, hogy ez irányú, segítő jellegű kezdeményezés még senki részéről nem érkezett. „Az emberek elvárják tőlünk, hogy mindent oldjunk meg, de ők maguk vajmi keveset tesznek ezért” – jegyezte meg az alpolgármester.

Virág: nem tudjuk felvenni a harcot a vandalizmussal

Ahogy az élet más területein is találkozunk a vandalizmussal, így ez esetben sem került el bennünket – mondta a villanypásztor felszerelésével és működtetésével kapcsolatban Virág Attila. A Kakukk Tulajdonosi Társulás vezetője szerint az érintett közbirtokosságok nagy része, a polgármesteri hivatalok és a vadásztársulatok is pozitívan viszonyultak a kezdeményezéshez, mindenki kivette a részét a megvalósításból. Az emberi rosszindulattal és vandalizmussal azonban már nem tudták felvenni a harcot. „Valahol sejtettük, hogy ez lesz. Viszont azt nem vállalhattuk fel, hogy nem teszünk semmit a vadkárok megelőzéséért. Innentől a gazdák térfelén van a labda, mi az első lépést megtettük” – hangsúlyozta Virág.

Egyelőre visszafogottabb a vadkárok mértéke

A Kakukk társulás vezetője elmondta, az elmúlt évekhez képest csökkent a vadkárok mértéke. Sem tavaly, sem idén nem fordult olyan elő, hogy egész pityókaföldeket tettek volna tönkre a vaddisznók. „A gabonafélékben tettek inkább kárt, ezek közül is inkább a csóréfejű kalászosokban” – tájékoztatott Virág. Az illetékes kifejtette, a legtöbb gazda már nem is jelenti a vadkárt, mivel a szakhatóságok ezek nagy részében, mondvacsinált okokra hivatkozva, nem fizetik ki a kártérítést.