
Fotó: Kristó Róbert
A lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosság, a Pro Szent Anna Egyesület és a lázárfalvi Római Katolikus Egyházközösség szervezésében július 21-én sor kerül a több évszázados hagyománnyal rendelkező Szent Anna-búcsúra.
2012. július 18., 18:012012. július 18., 18:01
2012. július 18., 18:182012. július 18., 18:18
A Szent Anna-tónál lévő kápolnát már egy 1349-ben kelt oklevél említi. A festői szépségű környezetben két kápolna épült, a Szent Anna- és a Szent Joakim-kápolnák. Az első Szent Anna-kápolna valószínűleg fából készült. A néphagyomány szerint tatárok, majd törökök pusztították. A Szent Anna tiszteletére kőből épült kápolna javításáról 1562-ben készült feljegyzés, majd egy újabb az 1764-es újjáépítést említi.
A XVIII. században két búcsút tartottak: Szent Anna és Kisasszony napján. A híresebb a Szent Anna-búcsú volt, amelyen számos katona mellett a Csíkból és Háromszékről jött 20–30 000 zarándok találkozott. Ott nemcsak imádkoztak, hanem véres verekedések is történtek. Éppen a durva kihágások miatt 1786-ban gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök betiltotta a búcsút. Kovács Miklós püspök 1830-ban újra engedélyezte, majd 1844-ben kénytelen volt a visszaélések miatt betiltani. Az elhagyatott kápolnát 1860-ban egy kászoni mondóember saját kezűleg kijavította, s a búcsújárást ismét elindította. A honfoglalás millenniumán a Szent Anna-búcsút újra felélesztették. Az első világháború idején a Szent Anna-kápolnát feldúlták, javítására 1927-ben került sor, amikor a turistaszállót is építették. A második világháborút követő időben gyakran törték fel, rongálták. A lázárfalvi egyházközség 1948-ban javítatta, majd 1976–1977-ben, végül 2007-ben.
A Szent Joakim-kápolna a tó nyugati oldalán 1562-ben már állt. A bükszádi Mikes földbirtokos javíttatta, ahová a somlyói ferences kolostorból hoztak egy kis oltárt, melyre P. E. 1664 volt felmetszve. Valószínű, hogy ezt a kápolnát báró Bajtay József Antal (1760–1772) erdélyi püspök jóváhagyásával építette újra Tusnádi Demeter és Kecskés Pál. A búcsúk betiltása és az emberi kíméletlenség miatt ez a kápolna Orbán Balázs ottjártakor már összeomlott, csak jelentéktelen maradványai látszottak. Széthordták köveit, valószínű, utoljára 1927-ben, a turistaszálló megépítésekor használták fel.
Orbán Balázs feljegyzése ösztökélte Darvas-Kozma Józsefet és néhány kispapot, hogy 1976 és 1977 nyarán kutassák fel a kápolna romjait. A keresést már készültek feladni, amikor a csoportvezető rábukkant a kápolnaajtó szemöldökkövének egy darabjára. Mindjárt beazonosították a kápolna fundamentumát is. A szemöldökkő közepén egy domborított lángoló nap volt kifaragva, és attól jobbra két sorban művesen bevésve latinul e két szó: PAX VOBIS. A megtalált követ elvitték a Szent Anna-kápolnába. Az ott dolgozó munkások a sekrestyében helyezték el.
Az idei búcsú alkalmával a Szent Joakim-kápolna emlékére egy keresztet állítanak.
A búcsú programja
11.30 Keresztalják fogadása a Szent Anna-kápolnánál
12.00 Ünnepi szentmise
13.30 Keresztállítás az 1800-as években még létező Szent Joakim-kápolna emlékére
14.00 A Tuzson János csíkkozmási fúvószenekar műsora
14.30 Hagyományőrző csoportok előadása
17.00 Folk-rock koncert: megzenésített székely történelem a Szekler zenekar előadásában
Víz nélkül maradt Tusnádfürdő vasárnap este, miután az elmúlt napokban jelentősen lecsökkent a várost ellátó kút vízhozama. A szolgáltató hétfőn tartályokban szállít vizet a lakosságnak.
Szeptemberben több napon is lőgyakorlatokat tartanak a csíkszeredai katonai lőtéren. A lakosságot arra kérik, hogy az érintett időszakokban kerüljék el a gyakorlótér környékét.
Az augusztusi csapadékhiányos időszak és az emiatt megnövekedett vízfogyasztás miatt Csíkszentimrén korlátozásokat kellett bevezetni, hogy ne maradjon hosszabb időre víz nélkül az alcsíki község. A zavartalan vízellátás érdekében kútfúrást is terveznek.
Hosszú szervezői előkészületek és hetekig tartó autóépítések gyümölcse érett be szombaton Csíkszentkirály mellett, a hetedik roncsderbi helyszínén.
„Medvék terrorizálják a hegyvidéki városok lakóit” – ezzel a felütéssel mutatja be a Digi24 hírcsatorna az aggasztó Hargita megyei medvehelyzetet.
Rekordszámú résztvevő indult a 7. Csíkszentkirályi Roncsderbin szombaton, a fő versenyszám, a rodeó győztesének kihirdetéséhez közel egyórás futamra volt szükség. Karnyújtásnyira volt a meglepetés, de Imre Róbert a negyedik derbigyőzelmét is behúzta.
Tűz ütött ki csütörtökön egy gazdasági melléképületben Kászonaltízen. A Hargita megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint a tüzet feltehetően villámcsapás okozta.
Hetedik kiadásához érkezik a Csíkszentkirályi Roncsderbi, amely idén is látványos futamokkal, izgalmas döntőkkel és a közönség egyik nagy kedvencével, a rodeóval várja az érdeklődőket hétvégén.
Európai uniós, a Központi Régió Program biztosította támogatással végzik el Csíkszeredában a városszéli Hajnal, Akác és Gyár utcák felújítását. Mivel a várható finanszírozások mellé nem kis önrésszel kell társulni, hitelfelvételre lesz szükség.
Noha a csatószegi új vasúti híd már a helyére került, az Újtusnád és Csíkszentsimon közötti vasútvonalon a vágányzár az eredeti határidőig, szeptember 16-ig biztosan tart. Addig továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat Csíkszereda és Újtusnád között.
szóljon hozzá!