Fotó: Kristó Róbert
A lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosság, a Pro Szent Anna Egyesület és a lázárfalvi Római Katolikus Egyházközösség szervezésében július 21-én sor kerül a több évszázados hagyománnyal rendelkező Szent Anna-búcsúra.
2012. július 18., 18:012012. július 18., 18:01
2012. július 18., 18:182012. július 18., 18:18
A Szent Anna-tónál lévő kápolnát már egy 1349-ben kelt oklevél említi. A festői szépségű környezetben két kápolna épült, a Szent Anna- és a Szent Joakim-kápolnák. Az első Szent Anna-kápolna valószínűleg fából készült. A néphagyomány szerint tatárok, majd törökök pusztították. A Szent Anna tiszteletére kőből épült kápolna javításáról 1562-ben készült feljegyzés, majd egy újabb az 1764-es újjáépítést említi.
A XVIII. században két búcsút tartottak: Szent Anna és Kisasszony napján. A híresebb a Szent Anna-búcsú volt, amelyen számos katona mellett a Csíkból és Háromszékről jött 20–30 000 zarándok találkozott. Ott nemcsak imádkoztak, hanem véres verekedések is történtek. Éppen a durva kihágások miatt 1786-ban gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök betiltotta a búcsút. Kovács Miklós püspök 1830-ban újra engedélyezte, majd 1844-ben kénytelen volt a visszaélések miatt betiltani. Az elhagyatott kápolnát 1860-ban egy kászoni mondóember saját kezűleg kijavította, s a búcsújárást ismét elindította. A honfoglalás millenniumán a Szent Anna-búcsút újra felélesztették. Az első világháború idején a Szent Anna-kápolnát feldúlták, javítására 1927-ben került sor, amikor a turistaszállót is építették. A második világháborút követő időben gyakran törték fel, rongálták. A lázárfalvi egyházközség 1948-ban javítatta, majd 1976–1977-ben, végül 2007-ben.
A Szent Joakim-kápolna a tó nyugati oldalán 1562-ben már állt. A bükszádi Mikes földbirtokos javíttatta, ahová a somlyói ferences kolostorból hoztak egy kis oltárt, melyre P. E. 1664 volt felmetszve. Valószínű, hogy ezt a kápolnát báró Bajtay József Antal (1760–1772) erdélyi püspök jóváhagyásával építette újra Tusnádi Demeter és Kecskés Pál. A búcsúk betiltása és az emberi kíméletlenség miatt ez a kápolna Orbán Balázs ottjártakor már összeomlott, csak jelentéktelen maradványai látszottak. Széthordták köveit, valószínű, utoljára 1927-ben, a turistaszálló megépítésekor használták fel.
Orbán Balázs feljegyzése ösztökélte Darvas-Kozma Józsefet és néhány kispapot, hogy 1976 és 1977 nyarán kutassák fel a kápolna romjait. A keresést már készültek feladni, amikor a csoportvezető rábukkant a kápolnaajtó szemöldökkövének egy darabjára. Mindjárt beazonosították a kápolna fundamentumát is. A szemöldökkő közepén egy domborított lángoló nap volt kifaragva, és attól jobbra két sorban művesen bevésve latinul e két szó: PAX VOBIS. A megtalált követ elvitték a Szent Anna-kápolnába. Az ott dolgozó munkások a sekrestyében helyezték el.
Az idei búcsú alkalmával a Szent Joakim-kápolna emlékére egy keresztet állítanak.
A búcsú programja
11.30 Keresztalják fogadása a Szent Anna-kápolnánál
12.00 Ünnepi szentmise
13.30 Keresztállítás az 1800-as években még létező Szent Joakim-kápolna emlékére
14.00 A Tuzson János csíkkozmási fúvószenekar műsora
14.30 Hagyományőrző csoportok előadása
17.00 Folk-rock koncert: megzenésített székely történelem a Szekler zenekar előadásában
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!