
Fotó: Kristó Róbert
Felhagyott korábbi gyakorlatával a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA), így a polgármesteri hivatalok alkalmazottai, vagy szakmai egyesületek képviselői ettől az évtől nem adhatják le a gazdák nevében a területalapú támogatások igénylését. A 2014-re vonatkozó kéréseket március harmadikától fogadják az illetékesek.
2014. február 19., 16:202014. február 19., 16:20
2014. február 19., 16:382014. február 19., 16:38
„Az elmúlt évekhez hasonlóan már elkezdtük a felkészülést a 2014-es kampányra” – mondta a területalapú támogatással kapcsolatban megtartott szerdai sajtótájékoztatón Haschi András. A megyei APIA vezetője közölte, ennek keretében már egyeztettek a polgármesteri hivatalokkal, a jövő hét folyamán pedig a kérések kitöltésében szerepet vállaló közbirtokosságok, szakmai egyesületek képviselőinek tartanak felkészítőt. Ezt követően minden lehetséges fórumot kihasználva, legyen az falu- vagy közbirtokossági gyűlés, illetve különböző állattartó egyesületek összejövetelei, ismertetik a gazdákkal a tudnivalókat.
Az igazgató kiemelte, mivel a 2014-2020-as időszakra szóló országos vidékfejlesztési terv még nem készült el, egyfajta átmeneti évnek is tekinthető a 2014-es SAPS-kampány. Így a szabályozásban semmi nem változott, ugyanazok a kötelezettségek, mint eddig. Például legkevesebb egy hektár szántó- vagy gyepterület, vagy 0,3 hektár szőlő és gyümölcsös esetén igényelhető a támogatás, illetve a legelők állattal való lefedése is kötelező, akárcsak a területek megművelése. A kérésleadási időszak is ugyanaz, hivatalosan március 1. – május 15. között nyújthatók be a dokumentációk. A jelzett határidőt követően további huszonöt naptári napig fogadják el a kéréseket, napi egyszázalékos büntetés terhe mellett, amit az igényelt összegből vonnak le.
Haschi: nézzen szembe velünk a gazda
A megyei APIA vezetője szerint egyetlen lényeges változtatásra kell felkészülniük a gazdáknak: ettől az évtől minden érintett személyesen kell leadja a dokumentációt a megye hat településén található APIA-kirendeltség egyikében (Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Maroshévíz, Gyergyószentmiklós, Csíkszentmárton, Csíkszereda). „Azon a gyakorlaton nem változtatunk, hogy a polgármesteri hivatalok irodáiban vagy a közbirtokosságok, illetve szakmai egyesületek segítenek a kérések kitöltésében. Az érintett kész dokumentációt fog kézhez kapni, csupán annyi kérésünk van a gazdákhoz, hogy személyesen hozzák be azt az APIA-hoz egy előre meghatározott időpontban” – nyomatékosított az illetékes. Haschi ezt az eljárást azzal indokolta, hogy ez egyrészt megkönnyíti a problémás esetek kezelését, másrészt egy bizonyos felelősségérzetet ébreszt az emberekben, nem utolsósorban pedig az érvényben levő jogszabályok is így rendelkeznek. „Az utóbbi hét évben több mint 300 millió euró jött be a megyébe. Továbbra is segítjük önzetlenül a gazdákat, annyi kérésünk van, hogy azért a néhány, vagy sok ezer euróért nézzen szembe velünk pár perc erejéig” – nyomatékosított az intézményvezető.
Elhunyt nevében is tettek le kérést
„Évente hét-nyolc különböző ellenőrző szerv jön, hogy vizsgálódjon a SAPS-sal kapcsolatosan. Eléggé kínos, amikor a helyszínelő ellenőrnek a gazda még azt sem tudja megmondani, kinél tette le a kérést” – magyarázta Haschi. Elmondása szerint a személyes kérésleadással olyan kellemetlen helyzeteket is ki lehet már előre szűrni, hogy valakik elhunyt hozzátartozóik nevében tesznek le támogatási kérést. Ilyen eset évente majdnem tucatnyiszor fordult elő.
Megtörténhet azonban az is, hogy mozgásképtelen a gazda. Az ilyen eseteket egyenként vizsgálják majd meg, hiszen előfordulhat, hogy az illető egészségi állapota miatt már nem is tudja megművelni a földet, így elvileg támogatásra sem jogosult. „Véget kell vetni a tömeges szociális segítségnek, valakinek vállalnia kell a felelősséget a kérés letevésekor” – hangsúlyozta a megyei APIA igazgatója.
Tavaly egyébként Hargita megyében mintegy 32 ezer gazda igényelt területalapú támogatást.
A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár igazgatója több mint 25 éve menti az egyház írott emlékeit a pusztulástól. Az Orbán Balázs-díjjal kitüntetett Bernád Ritával hivatásáról, a múlt megőrzésének felelősségéről, levéltári értékekről beszélgettünk.
A gyógyturizmus fejlesztési lehetőségeiről, Erdély egykori fürdőhelyeinek örökségéről tartanak konferenciát október 24-én, szombaton Maroshévízen.
Közúti baleset történt Maroshévízen csütörtök este, ahová a helyi tűzoltók vonultak ki tűzvédelmi biztosításra, műszaki mentésre és elsősegélynyújtásra. Egy nyergesvontató és egy személyautó ütközött, egy ember a járműbe szorult.
Emlékprogramokkal készülnek az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára Gyergyószéken: Gyergyószentmiklóson filmvetítés, kiállítás, fáklyás felvonulás és koncert szerepel a műsorban, Gyergyóremetén pedig megemlékezést és több filmvetítést tartanak.
Három lakóház tetőszerkezete kapott lángra szerdán reggel Galócáson. A tűzoltók körülhatárolták a tüzet, és dolgoznak az oltáson. Személyi sérülés nem történt.
Ingyenes textilhulladék-gyűjtési akciót szervez Gyergyószentmiklós önkormányzata az RDE Harghita Kft.-vel együttműködve október 20–22. között.
Továbbra is várják az adományokat a gyergyószentmiklósi Békény utcai alszegi csengettyű modernizálására. A becslés szerint tízezer lejre van szükség ahhoz, hogy a kis harangot már a jövő évi húsvéti ünnepek idején automata rendszer szólaltassa meg.
Majdnem pontosan ugyanannyi adomány érkezett az ötödik Fuss Neki! Gyergyó közösségi adománygyűjtő mozgalomban, mint tavaly: a szervezetek összesen 244 826 lej támogatást kaptak. Ez a kitűzött célösszegnek mintegy fele.
Várják a népzene és a népi tánc kedvelőit, valamint azokat is, akik még nem tudnak táncolni, a gyergyószentmiklósi Őszi Táncházba, ahol pénteken gyerekeknek és felnőtteknek is szerveznek programot.
Több mint háromszáz munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely–Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu–Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
szóljon hozzá!