Fotó: Iochom Zsolt
A Hargita Megyei Kulturális Központ Pinceklubjában szerdán este mutatták be Ambrus Tünde Székely falutízesek című könyvét.
2012. október 17., 21:272012. október 17., 21:27
2012. október 18., 16:012012. október 18., 16:01
2010-ben az amerikai Székely Előfutár Alapítvány Balás Elek Ösztöndíjat ítélt oda Ambrus Tündének, aki a székely falutízest mint földrajzi teret és társadalmat meghatározó sajátosságot vizsgálta – számoltunk be a hírről.
Az ösztöndíjas Ambrus Tünde 2010-ben Summa cum Laude minősítéssel védte meg a székely falutízesekről írt doktori disszertációját a Pécsi Tudományegyetemen. A mintegy 170 oldalas doktori dolgozatból született meg a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet, melyet Zayzon Sámuel nyugalmazott iskolaigazgató ismertetett.
„A mű felépítése, nyelvezete, stílusa egy doktori értekezés követelményrendszeréhez igazodik, nem regény, nem is tudománynépszerűsítő munka, ennek ellenére nem csak a szakma számára van értéke és üzenete, hanem minden, magára valamit adó átlagműveltségű székely ember számára is. Ez a könyv a kollektív székely önismeret szempontjából fontos” – emelte ki Zayzon Sámuel.
Székelyföldön, ha a Csíki-, a Gyergyói-havasok, a Hargita lealacsonyodó vonulatainál vagy éppen a Sóvidéken járunk, gyakran találkozunk a tízes kifejezéssel. A tízes mint településtörténeti és tájföldrajzi fogalom a székely társadalomszervezés legkisebb egysége – értekezik a témáról Ambrus Tünde, aki a doktori megszerzése után hazatért Csíkszeredába, és jelenleg a Joannes Kájoni Iskolaközpontban tanít. A múlt hét végén a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége munkája elismeréseként Apáczai-díjjal tüntette ki.
Dolgozata keretében összefoglalta a székely falutízesekkel kapcsolatos ismereteket, a tízesek kialakulásában szerepet játszó történeti tényeket. Térben és időben vizsgálta, hogy mely természeti és társadalmi tényezők hatására változtak, fejlődtek, konzerválódtak vagy éppen sorvadtak el a tízesek – hangzott el a Kozma Mária, a kiadó főszerkesztőjével folytatott beszélgetés során.
A könyvbemutató végén a szerző dedikálta munkáját.
Múlt év szeptemberében Földes László Hobo megígérte a hálás marosvásárhelyi közönségnek, hogy minden előadását elhozza nekik. Így nem csoda, hogy pár hónap után ismét a Spectrum Színház vendége a Kossuth-díjas előadóművész.
Egressy Zoltán Portugál című darabját tűzte műsorára március végére az évad harmadik nagyszínpadi bemutatójaként a Csíki Játékszín. Az előadást Victor Ioan Frunză rendezi, akivel a Portugálban megmutatott világról beszélgettünk.
A migráció jelenségét feldolgozó új előadását mutatja be szombaton a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. A teátrum a produkcióval egy kulturális unikumot teremtene.
Székelyföldi turnéra érkezik a budapesti Nemzeti Színház a Vidnyánszky Attila rendezte Tamási Áron Vitéz lélek című előadással. A négyállomásos turné utolsó állomása Csíkszereda, itt március 23-án 19 órától lehet megtekinteni az előadást Csíkszeredában.
Kettős lehetőségre nyílik alkalom egy projekt kapcsán Ferencz Zoltán (Bütyök) számára. A szárhegyi Művészeti és Kulturális Központ művészeti vezetője partnerkapcsolatokat épít, és Litvániában alkot európai képzőművésztársaival április 2–30. között.
Az köztudott, hogy a színházi előadást fotózni nem szabad, de a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház most mégis várja azokat a felvételeket, amelyeket a nézők az előadás alatt készítettek.
A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság életműdíjjal tüntette ki Albert Ernő sepsiszentgyörgyi néprajzkutatót, a társaság tagját.
Nincs már messze az a pillanat, amikor a Gránátalma Egyesület munkájának eredményét, az úrihímzést hungarikummá nyilvánítják.
Zsúfolásig telt érdeklődővel pénteken este a gyergyószentmiklósi városi könyvtár emeleti nagyterme, ahol Orosz Annabella grafikus illusztrációkiállítását nyitották meg, illetve három, általa illusztrált könyvet is bemutattak.
A Prisma fotóklub női tagjainak alkotásaiból nyílt kiállítás csütörtök délután a Nagy István Művészeti Iskola aulájában Nők fókuszában címmel.
szóljon hozzá!