
A nyolcadik ballagási ünnepséget tartották a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain szombaton. Az immár akkreditált felsőoktatási intézmény nyolc szakától százhetvenen vettek búcsút.
2012. június 02., 14:172012. június 02., 14:17
2012. június 03., 13:362012. június 03., 13:36
Az előző évekhez hasonlóan, ezúttal is maradt a jól bejáratott ballagási forgatókönyv: az egyetem épületéből Incze Árpád kapus felvezetésével a tógába öltözött végzősök átvonultak a Szakszervezetek Művelődési Házába, ahol meghallgatták az egyetemi és világi elöljárók ünnepi beszédeit.
Intézményvezetői búcsúk
„Innen köszönöm az intézményt finanszírozó magyar kormánynak és magyarországi adófizetőknek, a Sapientia Alapítványnak, Csíkszereda városának, a diákok szüleinek és az oktatóknak egyetemünkbe vetett bizalmukat” – fogalmazott Szép Sándor rektorhelyettes, arra biztatva a végzősöket, hogy szükség esetén tanácsért, segítségért keressék fel bármikor volt tanáraikat.
Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja szerint az egyetemalapítás óta eltelt tizenegy esztendő a végleges akkreditáció elnyeréséhez szükséges elvárások teljesítéséről szólt. Makó búcsúzóul azt kérte a végzősöktől, hogy legyenek szellemileg mindig frissek, és ne féljenek az új dolgoktól. „Remélem, hogy az életben már csak sok szerencsére lesz szükségetek” – bizakodott a dékán.
A csíkszeredai felsőoktatási intézmény másik, a Műszaki és Társadalomtudományi Karának dékánja, Bíró A. Zoltán az egyetem tulajdonképpeni szerepét emelte ki. „Az egyetem lehetőséget, támogatást és ösztönzést kínál azoknak, akik az elitté válás útján akarnak elindulni. Egy egyetem értékét nem a végleges akkreditációt jelentő pecsét határozza meg elsősorban, hanem az abban zajló munka” – húzta alá Bíró.
Világiak intő szavai
Zsigmond Barna Pál főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője beszédében az áprilisban elnyert akkreditáció fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az egyetem bizonyította versenyképességét, a magyar állam pedig továbbra is eltökélt abban, hogy finanszírozza az intézményt. „A végzős diákoknak az a dolguk, hogy fontos szerepet vállaljanak Székelyföld felemelkedésében” – tette hozzá a főkonzul.
„Ti, ünnepeltek, még nem tudjátok, hogy életetek legszebb és legkönnyebb részén vagytok túl. Irigykedve nézlek benneteket, mert Bukarestben, ahol én voltam diák, nem divat az ilyen szép ballagási ünnepség” – ezt már Tánczos Barna volt államtitkár mondta, hozzátéve, a Sapientia ma már nem a saját útját kereső egyetem, hanem kiforrott látásmóddal rendelkező intézmény.
Tanári és – egyben – városvezetői intelmek
„Akkor lesz igazi egyetem a Sapientia, amikor a most ballagók gyerekei is itt fognak végezni. Mert egy egyetem akkor lesz egy közösségé, amikor az egykori hallgatók majd szülőkként is visszatérnek iskolájukba” – vélekedett Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, egyben az egyetem tanára. Az elöljáró az elnyert akkreditáció kapcsán arra kérte tanártársait, hogy „ne dőljenek hátra”, hanem még többet akarjanak maguktól és a hallgatóktól.
„Ennek az intézménynek a létrejöttében a tavaly elhunyt Birtalan Ákos alapító tanszékvezetőnek legalább akkora szerepe volt, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek. Épp ezért addig fogom ezt a tényt emlegetni, amíg az egyetem vezetősége emléket állít neki” – jelentette ki a polgármester, aki útravalóként a polgármesteri hivatal ajándékaként minden ballagónak átadta Zsögödi Nagy Imre Az úgy volt, hogy... című kötetét.
A Hallgatói Önkormányzat részéről Dávid Zsolt, a ballagók részéről pedig Pánczél Gyöngyvér tartott rövid beszédet, majd jutalmazták a kiemelkedő tanulmányi eredményeket elért hallgatókat. Végül minden ballagó egy-egy oklevelet kapott az egyetem vezetőségétől.
Hajnali keresztúttól az esti feltámadási körmenetig részletes rend szerint zajlik a húsvéti ünnepkör Csíksomlyón, miközben Csíkcsobotfalván a népszokások is élő közösségi élményt kínálnak.
A húsvéti ünnepekre való tekintettel a Csíki Trans autóbuszai nem a megszokott menetrend szerint közlekednek péntektől keddig.
Nem csak a fuvarleveleket tudja majd ellenőrizni, hanem a rakomány méretét is az a mesterséges intelligenciát használó rendszer, amelyet a rönkszállítmányok figyelése érdekében helyeznek üzembe. Ennek részeként kamerák telepítése van folyamatban.
Hiába Csíkszereda város része, megőrizte és továbbra is megőrizné falusi jellegét Csobotfalva – lakossági fórumot tartottak kedd este a helyi kultúrotthonban, ahol a jelenlevők a városrészt érintő problémákról beszélgettek Korodi Attila polgármesterrel.
Júniusig kell befejezni az Olt-folyó mentén épülő kerékpárutat Hargita megyében, mintegy 45 kilométer hosszan. A tavaly elkezdett kivitelezés a téli szünet után folytatódik, jelenleg a növényzeti réteg eltávolításán és az átjárók kialakításán dolgoznak.
Nem lehet már sokáig halogatni, szükség van a víztartályok telepítésére Tusnád község településein, enélkül ugyanis nem lehet csatlakozni a most épülő, a községen áthaladó vízvezetékre, amely Tusnádfürdőt is el fogja látni.
Egy létesítmény, mely egyszerre szolgálja a természeti értékek megőrzését és a látogatói élmény fejlesztését – felavatták pénteken a Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpontot.
Amikor nem találják egy betegség okát, többszöri orvosi konzultáció után sem állítható fel pontos diagnózis, akkor „lép képbe” a genetikus szakorvos. Az örökletes és nagyon ritka betegségekről Baczoni Balázs genetikus szakorvossal beszélgettünk.
Elkezdődött a levélszavazatok gyűjtése Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán: a választók szombattól vehetik át levélcsomagjaikat, illetve adhatják le voksukat, ugyanakkor szükség esetén segítséget is kérhetnek a papírok kitöltéséhez.
Csíkszeredában, a csobotfalvi kultúrotthonban szerveznek lakossági fórumot kedden, ahol a városrész aktuális ügyeit szeretnék megtárgyalni az emberekkel – közli Korondi Attila polgármester.
szóljon hozzá!