Fotó: Kristó Róbert
Rendhagyó ugyan, de nem ismeretlen az az eljárás, amellyel egy pár házat épít Csíkbánkfalván. Ők ugyanis tégla helyett szalmabálákból építkeznek, cserép helyett pedig földdel fedik be a lakást. A 63 négyzetméteres lakás „pirosba való felhúzására” ötezer eurót költöttek, hasonló összeget szánnak a hátralévő munkálatokra is.
2014. december 08., 18:222014. december 08., 18:22
Egy hosszabb folyamat eredményeként fogalmazódott meg idén februárban a Csíkszeredában nevelkedett Ferencz Tündében, hogy szalmából építene házat. Lánya születése után döntött úgy, hogy elköltözne vidéken élő édesanyjától: eleinte hagyományos házban gondolkodott, de hosszas keresgélés, tájékozódás révén lassan átalakult szemlélete, és aszerint akarta alakítani életét is. Emellett barátaik, Lázár Attila és felesége, Mónika is hasonló megoldással építkezett korábban Pálfalván, a náluk látottak és tapasztaltak alapján megerősödött benne a gondolat, hogy valóban élhető teret lehet kialakítani szalmából – foglalta össze az előzményeket Tünde.
Párja már korábban ráhangolódott az ötletre és kereste az alternatív megoldásokat házépítésre. Tünde azonban csak azután döntött és „ugrott bele a mély vízbe”, miután belátta, hogy anyagilag nem engedheti meg magának egy téglaház építését. Az elhatározást követően – mint mondta – egyszerű volt a szalmaház építésének folyamata, mindent autodidakta módon sajátított el barátaik, az internet és az Angliából rendelt könyvek segítségével. Kiemelte, sem neki, sem párjának nem volt műszaki képzettsége, mégis el tudták készíteni a ház tervét, megöntötték az alapját, szalmabálákból felrakták a falakat és tapasztották azokat. Csupán a faszerkezet előkészítését és felállítását végezte el két csíkszentgyörgyi ács.
Elsősorban a költségtakarékos megoldásokat keresték az építkezés során, de ragaszkodtak hozzá, hogy beton alapra építkezzenek. Tavasz óta tevékenykednek a csíkbánkfalvi telken, ahol sikerült az alap leöntése és a faszerkezet megépítése mellett a falakat szalmabálákból összeállítani, a tetőt földdel befödni, a ház oldalait kívülről egyszer betapasztani. Idei utolsó mozzanatként a nyílászárókat illesztették a helyükre – foglalta össze az eddigi megvalósításokat.
Tavasszal folytatják a munkálatokat, amelyből még hátravan a tapasztás befejezése (a közeli hegyen levő agyagból), a festés, a felső szigetelés (gyapjúval), a kályhaépítés, a belső terek elválasztása (téglával) és a bútorozás. Amennyire lehetséges, törekednek egy önfenntartó gazdaságot kialakítani, emiatt nem szeretnének sem villany-, sem ivóvízrendszerre csatlakozni. Az eddig megvalósult munkálatokra ötezer eurót költöttek, a fennmaradóakra pedig további ötezer eurót szánnak. Tünde elmondta, egyrészt azért sikerülhet kevesebb mint egy városi garzonlakás árából felépíteniük a 7X9 méteres lakásukat, mert az általuk választott alapanyagok a hagyományoshoz képest jóval olcsóbbak, esetenként ingyen beszerezhetők. Másrészt munkadíjra mindössze 2 ezer lejt költöttek, a további munkálatokat párjával, alkalomadtán a közeli hozzátartozóik segítségével végezték el.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!