
Fotó: Bodnár Arthur
Az utóbbi három esztendőben több mint negyvenezerrel növekedett az állami nyugdíjban részesülők száma Romániában, meghaladva a 4 millió 733 ezret. Hargita megyében is évről évre több a nyugdíjas: amíg 2004-ben még kevesebb mint hetvenezren voltak állami nyugdíjasok, ez év áprilisára már 73,5 ezren élvezhették az ezzel járó előnyöket. Közben folyamatosan csökkent a megye lakossága: tíz esztendő alatt mintegy 22 ezerrel apadt.
2012. május 30., 15:392012. május 30., 15:39
2012. május 30., 23:142012. május 30., 23:14
2009 eleje és 2012 januárja között az ország negyvenegy megyéje közül huszonkilencben növekedett és mindössze tizenkettőben csökkent a nyugdíjasok száma, derült ki az Econtext.ro gazdasági szakportál legújabb kimutatásából.
Ahol csökkent
Először azokról a megyékről szólunk, amelyekben csökkent az állami nyugdíjasok száma. Első helyen Bihar megye található, amelyben három esztendő alatt 3200-zal csökkent azon személyek száma, akik részesei az állami nyugdíjnak. Érdekesség, hogy a havasalföldi megyék szinte mindegyikében kevesebb az állami nyugdíjas, mint három esztendővel ezelőtt. Erdélyből a már említett Bihar mellett csak Szatmár megyében kevesebb – 1230-cal – az állami nyugdíjasok száma, mint 2009-ben. Említést érdemlő a főváros esete: Bukarestben 4500-zal csökkent a három esztendő alatt a nyugdíjt élvezők száma.
Ahol növekedett
Az ország megyéinek több mint kétharmadában emelkedett három esztendő alatt az állami nyugdíjasok száma. A legdrasztikusabb a helyzet Brassó és Galac megyében: előbbiben 6,5 ezerrel, utóbbiban pedig 6 ezerrel növekedett az állami nyugdíjban részesülők száma. A székelyföldi megyék közül Hargitában volt a legnagyobb növekedés, majd Kovásznában és Marosban: nálunk 2100-zal (ezzel a 11. helyen állunk), Háromszéken 1016-tal, Maros megyében pedig 148-cal több az állami nyugdíjas, mint három évvel ezelőtt.
Jócskán fel kell pótolni a nyugdíjalapot
A téma kapcsán felkerestük a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár igazgatóságát. „Tény, hogy az újraelosztáson alapuló nyugdíjrendszer bevezetése óta, vagyis amióta az aktív dolgozók befizetik a társadalombiztosításukat, az utóbbi években a befizetett összegeket az államnak jócskán fel kell pótolnia, mielőtt újra elosztaná azt a nyugdíjasok között” – hívta fel a figyelmet Bán Katalin nyugdíjpénztári igazgató, aki szerint az emberekben tudatosítani kell az öngondoskodás fontosságát.
„Érdemes lenne beállni a fakultatív magánnyugdíj-rendszerekbe, ahol az egyén által időszakosan befizetett összegek egy bankszámlán gyűlnek” – adott ötletet az igazgató, egyúttal elismerve azt is, hogy vajmi kevés az esély ilyen számlát működtetni azoknak, akiknek 600–800 lejes a havi fizetésük.
Hargita megye számokban
A megyében 2004-ben még 69 932 állami nyugdíjast tartottak nyilván, idén áprilisban pedig már 73 494-et. Áprilisban az állami nyugdíjasok 70,5 százaléka (51,8 ezer személy) öregségi nyugdíjat kapott, 280-an előrehozott (korkedvezményes), 2688-an pedig részlegesen előrehozott nyugdíjat. A rokkantsági, ismertebb nevén betegségi nyugdíjasok száma jelenleg 10 848. Ebben a kategóriában három altípust kell megkülönböztetni: első fokozatú betegnyugdíjasok (438-an), akik teljesen elveszítették munkaképességüket és gondozásra szorulnak; másodfokozatúak (4765-en), akik nem munkaképesek, de el tudják látni magukat; harmadfokozatúak (5645-en), akik elveszítették munkaképességük felét, de fél normával még dolgozhatnak. Figyelemre méltó, hogy 2004-hez képest 56 százalékkal növekedett a harmadfokozatú betegnyugdíjasok száma. Utódnyugdíjt idén áprilisban 7816-an kaptak. Az adatokat a megyei nyugdíjpénztártól kaptuk.
Április elején Romániában 4 981 903 munkavállalót tartottak nyilván.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
Jelentős infrastrukturális fejlemény történt Székelyföldön: a kivitelezők átvették az A8-as, azaz az Egyesülés Autópálya Gyergyóalfalu és Ditró közötti szakaszának munkaterületét.
szóljon hozzá!