Ribizlis Borzsovában

Két éve fogott ribizlitermesztéshez a csíkborzsovai Török Jenő, aki egyébként a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. 2014-ben 25 árnyi területen 900 fekete ribizlitövet ültettek el. Nagyrészt – Hidalmásról vásárolt – lengyel ribizlifajtákat (Tiben, Ruben, Tisel) telepítettek, egy sorban pedig az áfonya mellett érdekesség számba menő egrest, goji bogyót, berkenyét és kamcsatkai mézbogyót is ültettek.

Mint arról Török Jenő beszámolt, azért fogott ribizlitermesztéshez, mert két év múlva várható nyugdíjazása után szeretett volna valami kellemessel, szemet gyönyörködtetővel foglalkozni. Van egy kisebb farmjuk is, amit szintén fenntartanak majd, de meglátása szerint a ribizlitermesztéshez több szakmaiság szükséges. Emellett az is hozzájárult döntéséhez, hogy szőlővidékről, szőlőtermesztéssel foglalkozó családból származó gyermekként mindig is közelinek érezte azt, így a csíkiak szőlőjeként emlegetett ribizlitermesztést választotta. Hozzátette, elsősorban nem ebből szeretnének megélni, de jövedelemkiegészítésnek is megfelelő lehet majd a gyümölcsös.

Legtöbb tennivaló a ribizli telepítésekor a talaj előkészítésével és az ültetéssel volt. A területet ugyanis gyomirtó szerrel kezelték, felszántották, kijelölték a sorokat és azonos távolságra elültették a töveket. Emellett évente legalább háromszor szükséges a bokrok tövét kapálni, és nem árt rendszerint kihúzni az ágak között felnövő gyomokat. Ugyanakkor minden tavasszal elmaradhatatlan munkálat a bokrok metszése – sorolta a tennivalókat. Kifejtette azt is, hogy családja segítségével tavaly tavasszal négy ujjnyira visszavágták az ágakat, idén pedig a bokor fejlettsége függvényében hagytak 3–4 szárat, a gyengébb töveket viszont újra visszavágták, hogy erőre kaphassanak. Harmadik év után ajánlott 8–9 szár hagyása, negyedik évben pedig a 15–20 közötti. Aki nem biotermesztésben gondolkodik, annak ajánlott a kártevők elleni permetezés, illetve műtrágya alkalmazása is. Száraz nyarak esetén szükséges a bokrok rendszeres öntözése. Nem elhanyagolható feladat a szedés sem, ami nagy türelmet igénylő, aprólékos munka.

A sorok között 2,7 méter, a tövek között pedig egy méter szabad területet hagytak. A sorok közé füvet vetettek, amelyet a rendszeres kaszálás után mulcsként a bokrok tövére gereblyélnek. Ennek a megoldásnak több előnye is van, hiszen a talaj tovább tartja a nedvességet, illetve lassabban melegedik fel, nagyobb esőzéskor nem mossa el a földet a lezúduló víztömeg, mindezek mellett pedig később tápanyag lesz abból – ismertette Török Jenő.

Egy kisebb úgynevezett faiskolát is kialakítottak a terület szélén a korábban lemetszett ágakból, amelyekből pótolnák az esetlegesen kivesző bokrokat, továbbá azokból ismerőseiknek is ajándékoznak. Habár a szakember ebből szerette volna bővíteni a ribizlist, egyelőre családjával abban maradtak, megvárják, hogy negyedik éves legyen az ültetvény, és azt követően döntenek a továbbiakról. Beavatott abba is, hogy az első két évben nagyon sok munkát igényelt a gyümölcsös – „megharcoltak a gyomokkal”.

Sokan úgy tartják, hogy az első években ajánlott termés nélkül hagyni a ribizlibokrokat, hogy fejlődni tudjanak, s majd csak azután engedni a termés beérését – ismertette a borzsovai ribizlitermesztő. Megjegyezte, ők azonban már idén hagyják a bogyók egy részét beérni. Minapi ottjártunkkor egy-egy bokron már méretes fürtökben lógtak a ribizliszemek. Vendéglátónk azt azért leszögezte, hogy teljes termésre negyedik évben számítanak csak. Hozzátette, a szakirodalom szerint teljes termés esetén 30–40 kilogramm gyümölcs is begyűjthető egy-egy jól termő bokorról, egy hektáron pedig 8–10 tonnával lehet számolni. Ők a negyedik év után 1500–2000 kilogramm ribizlire számítanak.

Az értékesítés terén több lehetőségen is gondolkodtak már. Terveik szerint július elején Szedd magad! akciót tartanak, amely révén a bogyós gyümölcsért rajongók maguk szedhetik le a termést, ezért pedig jutányosabb árat kell fizetniük, mint a már leszedett, piacon kínáltért. Latolgatják ugyanakkor a szörp, bor, nyers gyümölcslé készítését is. A termelő elmondta, a megyénkben már annyira elterjedt a ribizlitermesztés, hogy csak a helybeli értékesítés nem megoldható, a szomszédos megyék nagyobb városaiban kellene piacot keresni. Mint fogalmazott, ezt azonban csak közös összefogással lehet megvalósítani, hiszen több kistermelő tudja biztosítani a felvásárlónak a nagy mennyiségű, hasonló minőségű terméket. Ez megoldható is lenne, mivel a mezőgazdasági igazgatóság vezetőjének elmondása szerint Hargita megyében az elmúlt években fellendült a ribizlitermesztés, legalább 25–30 gazda biztosan foglalkozik eladásra szánt termesztéssel, míg hobbiszinten sokkal többen is termeszthetik ezt a bogyós gyümölcsöt.

Érdemes tudni
A népi gyógyászat szerint a fekete ribizli kúraszerűen alkalmazva csökkenti a krónikus fájdalmakat, magas vitamintartalma révén meghűléses megfázások kiváló természetes gyógyszere. Levelének teája vizelethajtó, enyhe vérnyomáscsökkentő és izzasztó hatású. Jól csillapítja az ízületi és reumás panaszokat, ugyanakkor hólyag és vese-, illetve prosztatabetegségekre is ajánlják. Friss levelei szétdörzsölve enyhítik a rovarcsípések okozta kellemetlenségeket. Jelentős a kalcium- és vastartalma, fogyasztása ezért segít a vörösvértest-képzésben, emelheti a hemoglobin-mennyiséget. Gyermekek és nők vashiányos vérszegénysége esetén ugyancsak hasznos a fogyasztása – olvasható a Hazipatika.com weboldalon.