Március 15., az igazi tavasz

Március idusa elhozta a tavaszt Csíkszeredába, a hideg reggelek után a magyar szabadságharc 164. évfordulóján kellemes napsütésben gyülekeztek az ünneplők Petőfi Sándor mellszobra előtt. Március 15. tavaszára emlékeztetett Kiss Ernő, az iskola igazgatója is köszöntőjében, amely a Himnusz közös eléneklését és az iskola diákjainak alkalomhoz illő ünnepi műsorát követte.

„Nekünk, magyaroknak az igazi tavasz mindig március 15-én kezdődik, függetlenül attól, hogy milyen az időjárás ” – mondta a szónok, hozzátéve, magyarságunk jelképe ez az ünnep, amely a nemzet összetartozását is jelenti. „Az eszmék, amelyeket a szabadságharcosok hagytak ránk, másfél évszázad távlatából is képesek összetartani egy olyan nemzetet, amelyet szétszórt a történelem” – jelentette ki Kiss Ernő, aki szerint március 15-e a magyar nemzet lelkiismeretének napja kell legyen, mutatva az utat, amelyet követnünk kell.

Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere ünnepi beszédében a márciusi ifjakra emlékezett, akik „a magyar önrendelkezésért harcoltak, és megmutatták, hogy a magyar többet ér, többet érdemel”. Követeléseikről, amelyet tizenkét pontként ismerünk, azt mondta, képesek voltak azt úgy megfogalmazni, hogy az egész nemzet felsorakozott mögé. „Bölcsesség és bátorság kellett ehhez” – emlékeztetett az alpolgármester, hozzátéve, bár a szabadságharc elbukott, a székelyek végig kitartottak. „Mert ilyenek vagyunk mi, székelyek, szabadságunkért és önrendelkezésünkért a végsőig kitartunk” – tette hozzá.

Antal Attila szerint ahhoz, hogy megmaradhassunk itt magyarnak, székelynek, meg kell vívnunk a harcot, és fel kell tenni időnként a kérdést, hogy mit kíván a magyar nemzet? „Mi kell kiharcolnunk a magyar jövőt, nem várhatunk felmentő seregekre” – buzdított a szónok, hozzátéve, a szabadságért, önrendelkezésért vívott harcot 21. századi eszközökkel kell folytatni, a fegyverünk pedig a tudás, a hit, és a nemzettudat, bástyáink a templom és az iskola. „A mi forradalmunk győzni fog” – jelentette ki.

Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő felszólalásában a tizenkét pontot bevezető és lezáró jelszavakra hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a béke, szabadság, egyetértés, egyenlőség, testvériség jelszavak aktuálisabbak, mint valaha, a legfontosabb, legeurópaibb kívánságok. Beszéde végén felolvasta Heltai Jenő Szabadság című versét.

A történelmi egyházak részéről ezúttal Solymosi Alpár csíkszeredai unitárius lelkész szólt az ünneplőkhöz, kiemelve Petőfinek a forradalom elindításában játszott szerepét, a költőt nemzetünk Istentől kapott örökségének nevezve. Jókait idézte, aki szerint „ezt a napot Petőfi napjának nevezze a magyar nép, mert ezt a napot ő állítá meg az égen”. A költő szobrához elhelyezték a kegyelet koszorúit, majd a résztvevők együtt énekelték el a székely himnuszt.