Influenza: sokat beszélünk, mennyit tudunk róla?

Sokat hallunk róla, de talán mégsem tudunk eleget az influenzáról. Például gyakran összetévesztjük ezt a vírusos megbetegedést a baktériumok által okozott felső légúti megbetegedésekkel, és bár az elmúlt években több, influenzavírusok által okozott világjárvány is végigsöpört súlyos következményekkel az emberiségen, egyre kevesebben adatják be az influenza elleni védőoltást. Persze, nem használt a vakcina hírnevének az sem, hogy Romániában tavaly leállították a forgalmazását, mert hiányosnak bizonyult. Azért, hogy kissé rendet teremtsünk az influenzával kapcsolatos megalapozott információk és féligazságok, tévedések között, szakemberhez fordultunk, Lázár Cecília járványtanász szakorvossal, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság járványtani osztályának munkatársával (fotó) beszélgettünk.

– Mi az influenza?

– Az influenza vírus által okozott fertőző betegség. Háromféle influenzavírust ismerünk, az A, B és C típusú vírusokat. Nagy világszintű járványokat főként az A és a B típusú vírus okoz, a C vírus inkább csak kisebb közösségekben, enyhébb lefolyású megbetegedéseket idéz elő, a védőoltásokba sem szokták ezt belefoglalni.

– Melyek az influenza tünetei?

– Klinikai tünetei nagyon hasonlítanak más légúti fertőző megbetegedésekéhez, ezért laboratóriumi körülmények között lehet csak pontosan diagnosztizálni az influenzát. Ami segít elhatárolni ezt más megbetegedésektől, hogy nem feltétlenül légúti tünetekkel indul. Az influenza hirtelen kezdődik, egy-két napos lappangási idő után, és magas lázzal, fejfájással, izom-, illetve ízületi fájdalmakkal jár. Csak ezután jelennek meg a légúti tünetek, a náthás, hurutos, nyálkahártya-gyulladásos tünetek. De ez sem törvényszerű, nem mindig ez a sorrend, ezért az influenzát biztosan csak laboratóriumban lehet igazolni.

– Sokszor elhangzik, hogy idősek, várandósok számára veszélyesebb az influenza. Miért?

– Mert az ő szerveztük másként reagál a fertőzésre. A várandósok megváltozott immunitással rendelkeznek, az időseknek pedig krónikus megbetegedéseik vannak, amelyek legyengítik a szervezetüket, amely emiatt másként reagál egy vírusos támadásra.

– Milyen következményei vannak az influenzának? Milyen a lefolyása?

– Ez szervezettől függ, attól, hogy van-e valamilyen alapbetegség. Általában öt-hét napig tart a lázas, súlyosabb állapot, de még hetekig elhúzódhatnak az utóhatások, a legyengült állapot, a köhögés. Ami veszélyes, az a szövődmények kialakulása, valamint a bakteriális felülfertőződések. A szövődmények a kisgyerekeknél, várandósoknál, időseknél, krónikus betegségekben szenvedőknél veszélyesek. A leggyakoribb szövődmények a krónikus alapbetegség súlyosbodása, akut légúti megbetegedések, tüdőgyulladás, heveny középfülgyulladás, szívelégtelenség, az asztma, a cukorbetegség, a rosszindulatú (malignus) betegségek súlyosbodása.

– Milyen kezelési lehetőségek vannak?

– Vannak antivirális készítmények, de csak nagyon indokolt esetben szoktuk használni ezeket. Sokkal több mellékhatásuk van, mint a védőoltásoknak, ezért csak például járvány idején alkalmazzák őket. Az állatokat is érintő járvány esetén az állatokat gondozóknál alkalmazták: megkapták a védőoltást, és rögtön utána az antivirális szert, hogy amíg az oltás hatása kialakul, addig is védje őket.

Influenza esetén a tüneteket szoktuk enyhíteni, és maradjunk ágyban, otthon, hogy ne fertőzzük meg a környezetünket is. Igyunk sok folyadékot, és ne vegyünk be antibiotikumot orvosi ajánlás nélkül. Antibiotikumok csak akkor javallottak, ha bakteriális felülfertőződés van, és csak az orvos javaslatára, hogy célzott kezelést kapjunk, megfelelő időre, megfelelő mennyiségben. Ajánlott az influenzás időszakban ugyanakkor minden, ami növeli az immunitást, így természetes szerek, méz, citrom stb.

– Hogyan terjed az influenza?

– Cseppfertőzéssel, általában a beteg embertől. Vannak influenzavírusok, amelyek állatoktól terjednek át emberre, az elmúlt években tapasztalt nagyobb járványok, például a madárinfluenza során is ez történt. A fertőzés megtörténhet közvetlenül is, emberről emberre, de közvetetten, a levegő útján, tárgyak vagy akár a kéz útján is. Ezért fontos a zsebkendőbe tüsszenteni, gyakran kezet mosni, a személyes higiéné az elsőfokú megelőzés része.

– Milyen más megelőzési lehetőségek vannak?

– Ha megbetegedtünk, kerüljük a közösségeket, a gyerekeket ne vigyük óvodába, napközibe. Felnőtteknél is gyakran előfordul, hogy amint úgy érzik, jobban vannak, már bemennek dolgozni, mert nem akarnak beteget jelenteni, így terjed ez a betegség.

– A védőoltásról mit kell tudnunk?

– Mi mindig javasoljuk a védőoltást, hisz minél több ember beadatja, annál kisebb lesz a járvány. Ha a társadalom egy bizonyos százaléka védett, akkor az védi a többit is. Tehát ha én beoltatom magam, akkor nem fogom nagy valószínűséggel hazavinni a vírust az idős nagymamámhoz, akire veszélyesebb lehet a megbetegedés. A védőoltás révén számolták fel annak idején például a fekete himlőt.

Tudni kell azonban, hogy egyetlen védőoltás, így az influenza elleni sem biztosít százszázalékos védettséget, hanem hetven-kilencven százalékos immunitást idéz elő. Az influenza elleni oltás minden évben más összetételű. Az Egészségügyi Világszervezet mindig megbecsüli, melyek azok a vírusok, amelyek nagyobb valószínűséggel járványt fognak előidézni. A védőoltás minden évben az A típusú vírus két altípusa és egy B típusú influenzavírus ellen véd, és ezek ellen sem száz százalékban. Azonban ha valaki beoltatja magát, és mégis megbetegszik, akkor könnyebben fogja átvészelni a betegséget, és nem jelennek meg a szövődmények. Ez nagyon fontos, hisz például az idős emberekre, gyerekekre nagy veszélyt jelenthetnek az olyan szövődmények, mint a tüdőgyulladás.

A várandós nőknek is ajánlják a védőoltást, mert az előző években sok betegedett meg, és halálesetek is előfordultak. A gyártó szerint a védőoltásnak sem a várandós nő, sem a magzat számára nincsenek bizonyított káros hatásai, az oltás minden trimeszterben alkalmazható, bár a második, harmadik trimeszterre vonatkozóan több a biztonságot alátámasztó adat. Az oltások mögött komoly klinikai vizsgálatok állnak, véleményem szerint megalapozatlanul egy gyártó sem vállalna fel ilyen kijelentést.

– Vannak-e mellékhatásai az influenza elleni védőoltásnak?

– Mint minden oltásnak, ennek is vannak. Előfordulnak helyi mellékhatások, például bőrpír, érzékenység, bevérzés, bőrkeményedés – el kell kérni a prospektust attól, aki beadja a védőoltást a családorvosnál, és el kell olvasni. Emellett bizonyos esetekben okozhat a védőoltás influenzaszerű megbetegedést, tehát egy kis lázat, hőemelkedést, izomfájdalmakat, izzadást, de összehasonlíthatatlanul kisebb mértékűt annál, mintha elkapnánk a megbetegedést. A prospektusban minden lehetséges mellékhatás szerepel, akkor is odaírják, ha egy fordul elő a világon. Kell tudni ugyanakkor azt is, hogy az influenza elleni védőoltás nyomán két-három hét múlva alakul ki a védettség.

– A védőoltásokkal kapcsolatosan az utóbbi években sok kétely merült fel, „összeesküvés-elméletek” is vannak, komoly előítéletek alakultak ki. Mindezek ellenére, milyen érvekkel tudja ajánlani a védőoltást?

– Az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat – Magyarország) honlapján olvastam egy nagyon jó összegzést, éspedig, hogy „az oltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul, nagyságrendekkel kisebbek azoknál, mint amit az influenza okozta megbetegedések és szövődmények jelenthetnek. Az oltásokról szóló megalapozatlan hírek, megnyilatkozások terjesztése, továbbá azok kritika nélküli közzététele életeket veszélyeztet”. A védőoltásokkal kapcsolatos kételyek egy része a tájékozatlanság számára írható, másrészt viszont – sokat gondolkodtam ezen, és sokat beszélgettünk róla a kollégákkal is –, ha valaki manapság alátámasztást keres a kételyeihez, akkor talál is, például az interneten. Más dolog viszont a tudomány, és ismét más a feltételezés.