Fotó: Máthé István
Hiába a fertőtlenítés, már a feltörésnél sem felelnek meg az ivóvizekre vonatkozó jogszabály előírásainak a Piricskei- és az úgynevezett Lina-kanyari források vizei – derül ki a Sapientia EMTE hallgatóinak vizsgálati eredményeiből. Figyelmeztető táblákat is kihelyeztek a helyszíneken, ám azok eltűntek.
2016. október 18., 22:432016. október 18., 22:43
Mint már beszámoltunk róla, a Piricskei-, Lina-kanyari (Nagy-kanyarban lévő) forrásokból vett minták alapján végeztek mikrobiológiai vizsgálatokat a Sapientia – EMTE Fenntartható Biotechnológiák mester szakos hallgatói szeptember végén – Máthé István és Szép Róbert, a környezetmérnök szak oktatóinak vezetésével a Go Green program keretében.
A vizsgálatok alapján kiderült, hogy fekális eredetű baktériumok mutathatók ki nagy számban a vizekben, így a mester szakos hallgatók kitisztították, majd fertőtlenítették az említett forrásvizeket.
A fertőtlenítés múlt csütörtökön zajlott, a diákok először lemérték a források vízhozamát, amely a Lina-kanyari forrás esetében 2,2 liter, míg a főúti letérő közelében található Piricskei-forrásnál 1,2 liter volt másodpercenként. A vízhozam függvényében adagolótölcsér, mérőhenger és stopperóra segítségével a diákok beállították milliliter pontossággal azt, hogy az élelmiszeriparban is használt fertőtlenítőszerből mennyit kell adagolni a forrásvízhez és mennyi ideig, a hatékony fertőtlenítés eléréséhez. A Lina-kanyari forrás esetében a fertőtlenítést megelőzően a diákok kitisztították a forrást és környékét, eltakarítva a beton gyűjtőmedence közvetlen környékén felgyűlt omladék földet és avart.
Másnap reggel a diákok vízmintákat vettek a Lina-kanyari forrásból, illetve a Piricskei-forrásnál két helyről: közvetlenül a forrásvíz feltörésénél, illetve alább, az út melletti csorgónál. „A mikrobiológiai vízvizsgálatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Lina-kanyari és a Piricskei-forrásvízben is magas a baktériumok összcsíraszáma, fekális eredetű baktériumok (Escherichia coli – kólibacilus, fekális Enterococcus baktériumok) és anaerob szulfit redukáló Clostridium baktériumok mutathatók ki nagy számban. Így ezen források vize nem iható, nem felelnek meg az ivóvizekre vonatkozó, 2002-ből 458-as számú törvény előírásainak – szögezte le Máthé István. A forrásvizekből kimutatott baktériumok főként gyomorrontást, hasmenést okozhatnak.
A két héttel ezelőtt elvégzett vízvizsgálatok is hasonló eredményeket adtak, akkor sem volt iható minőségű a két forrás vize. „A mostani fertőtlenítési akció célja az volt, hogy nézzük meg, csupán egyszeri alkalommal történt szennyezésről van-e szó, illetve megvizsgálni, hogy már a források feltörésénél is szennyezett a víz, vagy csak a felszíni folyás során történik meg mindez. Ez utóbbi esetben a forrásvizek csővezetékbe tételével kiküszöbölhető lenne a felszíni beszennyeződés” – hívta fel a figyelmet Máthé István. A korábbi és jelenlegi vizsgálataik – mondta – minden kétséget kizárva igazolták, hogy mind a Lina-kanyari mind a Piricskei-forrásnál már a feltörő víz fekális eredetű baktériumokkal szennyezett, és mindez egy gyakori jelenség. „Ezen források vizét nem ajánljuk emberi fogyasztásra, legfeljebb csak alapos felfőzés után” – összegezte az oktató.
A Piricskei-forrás esetében most derült ki, hogy gyakran szennyezett a víz. Vulkáni eredetű kőzetekben nagyon kevés a pórusüreg, így a felszínről beszivárgó vízkészlet csak a kőzetek résein keresztül tud áramolni. Ennek következtében az innen eredő forrásoknak (mint amilyen a Piricskei-forrás is) nagy a gyűjtőterületük, viszont alacsony az öntisztuló képességük. Tehát a Piricskei-forrás vizének minőségére a tágabb környezete, így a piricskei üdülőtelep is hatással van – hangsúlyozta Szép Róbert oktató.
Két hete figyelmeztető táblákat helyeztek el mindkét forrásnál, hogy a víz nem felel meg emberi fogyasztásra. A Piricskei forrásnál a múlt hét végén is ott volt, viszont a Lina-kanyarinál már a kihelyezést követő második nap után eltűnt.
Ma is méltón él a magyarok emlékezetében az aradi vértanúk hősies halálának emléke – magánéletük azonban közel sem kapott ekkora reflektorfényt. Propper Valéria csíkszeredai előadásában a részleteiben nem ismert történetet osztott meg az érdeklődőkkel.
Fémszerkezetes csarnokok építésére gyűjtöttek pénzt, de nem végezték el a munkát – csalás gyanújával a Hargita megyei rendőrség kedden öt helyen végzett házkutatást Galac megyében.
Utoljára találkozott kedden Csíkszereda mandátumból leköszönő önkormányzati testülete. A soron kívüli ülésen egyebek mellett a kamattörlés lehetőségéről határoztak.
Szervezett kiránduláson veszett nyoma egy kiskorúnak a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén.
Több mint negyven éven keresztül Moldvában töltötte nyári szabadságait, vissza-visszatért Magyarországról csángó barátaihoz, szokásvilágukat kutatta, a lelkükig ért el. A számos díjjal elismert néprajzkutató tíz éve Gyimesközéplokot választotta otthonául.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjaként Gál Sándor nevét szokás emlegetni. Szülőfaluja, a csíkszentgyörgyi közösség az elmúlt években több előrelépést is tett emlékének és munkásságánk megőrzésében.
A ballagás dátuma körül kialakult helyzet ugyanis nem a betegség maga, hanem egy kitüremkedő szimptómája egy komplex folyamatnak – állítja a szerkesztőségünknek eljuttatott véleménycikkében a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori diákja.
Két hete, hogy kénytelenek voltak felfüggeszteni a csíkszeredai ideiglenes távolsági buszállomás működését egy bírósági ítélet nyomán, akkor elszállították az információs irodaként, és váróteremként működő konténereket.
Az öreg, kihalt fákban is megannyi lehetőség rejlik még – erre hívja fel a figyelmet a Projekt Bag Egyesület és a Sapientia EMTE csíkszeredai karának eseménye, amelyet hétfőn tartanak Csíkszeredában.
Megcsúszott és lesodródott az úttestről egy Kománfalva és Csíkszereda útvonalon közlekedő pótkocsis teherautó kedden Gyimesközéplokon, a 12A jelzésű országúton – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
szóljon hozzá!