
Fotó: Máthé István
Hiába a fertőtlenítés, már a feltörésnél sem felelnek meg az ivóvizekre vonatkozó jogszabály előírásainak a Piricskei- és az úgynevezett Lina-kanyari források vizei – derül ki a Sapientia EMTE hallgatóinak vizsgálati eredményeiből. Figyelmeztető táblákat is kihelyeztek a helyszíneken, ám azok eltűntek.
2016. október 18., 22:432016. október 18., 22:43
Mint már beszámoltunk róla, a Piricskei-, Lina-kanyari (Nagy-kanyarban lévő) forrásokból vett minták alapján végeztek mikrobiológiai vizsgálatokat a Sapientia – EMTE Fenntartható Biotechnológiák mester szakos hallgatói szeptember végén – Máthé István és Szép Róbert, a környezetmérnök szak oktatóinak vezetésével a Go Green program keretében.
A vizsgálatok alapján kiderült, hogy fekális eredetű baktériumok mutathatók ki nagy számban a vizekben, így a mester szakos hallgatók kitisztították, majd fertőtlenítették az említett forrásvizeket.
A fertőtlenítés múlt csütörtökön zajlott, a diákok először lemérték a források vízhozamát, amely a Lina-kanyari forrás esetében 2,2 liter, míg a főúti letérő közelében található Piricskei-forrásnál 1,2 liter volt másodpercenként. A vízhozam függvényében adagolótölcsér, mérőhenger és stopperóra segítségével a diákok beállították milliliter pontossággal azt, hogy az élelmiszeriparban is használt fertőtlenítőszerből mennyit kell adagolni a forrásvízhez és mennyi ideig, a hatékony fertőtlenítés eléréséhez. A Lina-kanyari forrás esetében a fertőtlenítést megelőzően a diákok kitisztították a forrást és környékét, eltakarítva a beton gyűjtőmedence közvetlen környékén felgyűlt omladék földet és avart.
Másnap reggel a diákok vízmintákat vettek a Lina-kanyari forrásból, illetve a Piricskei-forrásnál két helyről: közvetlenül a forrásvíz feltörésénél, illetve alább, az út melletti csorgónál. „A mikrobiológiai vízvizsgálatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Lina-kanyari és a Piricskei-forrásvízben is magas a baktériumok összcsíraszáma, fekális eredetű baktériumok (Escherichia coli – kólibacilus, fekális Enterococcus baktériumok) és anaerob szulfit redukáló Clostridium baktériumok mutathatók ki nagy számban. Így ezen források vize nem iható, nem felelnek meg az ivóvizekre vonatkozó, 2002-ből 458-as számú törvény előírásainak – szögezte le Máthé István. A forrásvizekből kimutatott baktériumok főként gyomorrontást, hasmenést okozhatnak.
A két héttel ezelőtt elvégzett vízvizsgálatok is hasonló eredményeket adtak, akkor sem volt iható minőségű a két forrás vize. „A mostani fertőtlenítési akció célja az volt, hogy nézzük meg, csupán egyszeri alkalommal történt szennyezésről van-e szó, illetve megvizsgálni, hogy már a források feltörésénél is szennyezett a víz, vagy csak a felszíni folyás során történik meg mindez. Ez utóbbi esetben a forrásvizek csővezetékbe tételével kiküszöbölhető lenne a felszíni beszennyeződés” – hívta fel a figyelmet Máthé István. A korábbi és jelenlegi vizsgálataik – mondta – minden kétséget kizárva igazolták, hogy mind a Lina-kanyari mind a Piricskei-forrásnál már a feltörő víz fekális eredetű baktériumokkal szennyezett, és mindez egy gyakori jelenség. „Ezen források vizét nem ajánljuk emberi fogyasztásra, legfeljebb csak alapos felfőzés után” – összegezte az oktató.
A Piricskei-forrás esetében most derült ki, hogy gyakran szennyezett a víz. Vulkáni eredetű kőzetekben nagyon kevés a pórusüreg, így a felszínről beszivárgó vízkészlet csak a kőzetek résein keresztül tud áramolni. Ennek következtében az innen eredő forrásoknak (mint amilyen a Piricskei-forrás is) nagy a gyűjtőterületük, viszont alacsony az öntisztuló képességük. Tehát a Piricskei-forrás vizének minőségére a tágabb környezete, így a piricskei üdülőtelep is hatással van – hangsúlyozta Szép Róbert oktató.
Két hete figyelmeztető táblákat helyeztek el mindkét forrásnál, hogy a víz nem felel meg emberi fogyasztásra. A Piricskei forrásnál a múlt hét végén is ott volt, viszont a Lina-kanyarinál már a kihelyezést követő második nap után eltűnt.
Idén is megszervezik a Szoknyás Gurulás nevű motoros felvonulást Csíkszeredában július 18-án, szombaton.
Két korhadt és beteg fűzfát vágnak ki kedden a csíkszeredai központi parkban. A városvezetés szerint a beavatkozásra a közbiztonság érdekében van szükség.
Lezárták a tavaly augusztusban Csobotfalva közelében elhunyt pásztor ügyében indított nyomozást. Bár a hatóságok szerint a férfi halálát állattámadás okozta, a vizsgálat végül nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy milyen állat végzett vele.
Közel egy éve tart az öt felcsíki községet kiszolgáló gázhálózat beüzemeléséhez szükséges működési engedélyeztetési eljárás, amely várhatóan két hónapon belül befejeződik. Ha ez megtörténik, nem lesz akadálya a szolgáltatás elkezdésének.
Feltárják a Csíkszentmihály közeli Cibrefalva egyik, az 1694-es tatár betörés során elpusztult lakóházát. Mindeközben Hargita megye régészei a történeti faszénégetés nyomait, a Vargyas-szoros barlangjait és több udvarhelyszéki lelőhelyet is kutatnak.
Késik a székely vérlovagok szolgálatának elindítása, mert a romániai szabályozás miatt a vérszállításra szánt motorkerékpárokat át kell alakítani, és az engedélyeztetési folyamat sem zárult még le.
Közös ének, tánc, ima és gyerekzsivaj töltötte meg szombaton a csíksomlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napján ezrek ünnepelték együtt a székely hagyományokat, miközben a jövő évi házigazdát is kijelölték.
Két közlekedési kihágás ügyében indított büntetőeljárást a rendőrség pénteken Hargita megyében.
Népviseletbe öltözött csíkszékiek és helyiek töltötték meg szombat reggel a csíkszeredai Szabadság teret: elkezdődött az Ezer Székely Leány Napja.
Noha jó ütemben dolgozik az építő és egy hónapon belül várhatóan befejezi a munkát, az ősszel kezdődő tanévben még nem tud gyermekeket fogadni a Csíkszentsimonban épülő bölcsőde. Számos tennivaló van még addig.
szóljon hozzá!