Helytálltak a kalandorok

A vidéki gazdálkodás mindennapjaiba tekinthetnek be azok a fiatalok, akik részt vesznek a Hargita megyében második alkalommal megszervezett Vidék Kaland programban. Idén nyolc székelyföldi gazda fogadott kilenc magyarországi városi fiatalt, akik már vasárnaptól aktívan bekapcsolódtak a gazdaságok tevékenységeibe. A nyolc csíkszéki házigazda között van a csíkbánkfalvi Sándor Zoltán Zsolt is, aki a huszonhét éves Gálos Annának mutatta meg a gazdálkodás fortélyait. 

Közmunkás a tehenek között

Csütörtökön reggel nyolc órakor érkeztünk a csíkbánkfalvi ötven tehenes gazdaságba, ahol már mindenki talpon volt. Gálos Anna, aki Kecskemétről érkezett Székelyföldre, hétköznapjaiban pedig közmunkásként dolgozik a Kiskunsági Nemzeti Parkban, éppen a fejőgéppel fejte a teheneket. Rutinosan mozgott az egymás mellé kötött állatok között, a kedvünkért pedig a két napja tanult kézifejő-tudományát is megmutatta.

Saját gazdaságot szeretne

Az okleveles környezetkutató véletlenül talált rá a Vidék Kaland programra, s mivel később ő is szeretne gazdálkodni, jó tapasztalatszerzési lehetőségnek gondolta. Hozzátette, mivel családja nem foglalkozik gazdálkodással, abban bízott, hogy egy székelyföldi családi gazdaságban sokat tanulhat. Bár Bánkfalván elsősorban fejőstehenekkel dolgozott, a gazdaságban eltöltött idő megerősítette elhatározásában, hogy kevésbé igényes magyar fajtákat – szürkemarhát, bivalyt, mangalicát, racka juhot – tenyésszen.

Nehéz és kellemes traktorozás

Gálos Anna az elmúlt napokban megtanult kaszálni, traktort vezetni, kipróbálta a kombájnt, sőt a fejőgép használata mellett a kézzel való fejést is elsajátította. Emellett rendszeresen besegít az állatok etetésébe, tisztán tartásába, a házimunkába. Szerdán esztena-látogatni is voltak, ahol leginkább a fenyvesek, a táj szépsége tetszett meg neki – foglalta össze a kalandor. Az elmúlt napok tevékenységei közül a traktorozást szerette leginkább, habár elmondása szerint az bizonyult a legbonyolultabbnak is, a fel nem tüntetett funkciók, a nem ismert fogalmak miatt.

Adminisztratív munkát is végeztek

A huszonkilenc éves Sándor Zoltán idén első alkalommal fogad kalandort, a lehetőségről a Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesületénél hallott. Azért vállalta el a fogadó gazda szerepét, mivel segíteni akart a gazdálkodással foglalkozni akaró városi fiataloknak, hogy felmérhessék, eldönthessék: valóban nekik való-e ez az életforma. Mivel ő és családja elsősorban tejtermeléssel foglalkozik, így az azzal járó gyakorlati és adminisztratív teendőkbe vonta be Gálos Annát. „Feltűnően könnyedén tanulta meg a teendőket, elég volt egyszer megmutatni, ő rögtön jókedvűen és nagyon ügyesen fogott is hozzá a munkához” – árulta el a gazda.

„Örökölt” gazdaság

„Nagytatám már gazdálkodással foglalkozott, tőle átvette édesapám, így ketten egy olyan alapot teremtettek meg, amelyet én most már könnyen fenn tudok tartani” – magyarázta gazdálkodásának okát Sándor Zoltán. S habár földmérő mérnöki diplomával is rendelkezik, szívesen foglalkozik a gazdálkodással, csak másodállásban végez topográfusi munkát.

Irodából a mezőre

Szintén édesapjától vette át a gazdaságot Bálint András lázárfalvi gazda, aki Németh Kovács Esztert, a harminckét éves HR-szakembert látja vendégül egy hétig. A budapesti családanya nagymamájától örökölt – jelenleg bérbe adott – területeiket szeretné majd megművelni. De mivel korábban semmilyen tapasztalata nem volt a gazdálkodás terén, úgy gondolta, hogy egy Erdélyben eltöltött hét alatt megfelelő rálátást nyerhet, hogy dönteni tudjon, akar-e földműveléssel foglalkozni.

Tizennyolc órás „munkaidő”

Az elmúlt napokban főként mezőgazdálkodással foglalkoztak, kevesebbet dolgoztak az állatokkal. Voltak takarni, behordták az összegyűjtött szénát, kaszáltak, Németh Kovács Eszter vezetett már traktort és az utóbbi napokban úgy „pattant fel a remorkára”, mint ahogy az autóba szokott Budapesten. A napi program Gyöngyi, a tehén csordába való kiengedésével kezdődik, így már háromnegyed hatkor kelni kell, este pedig fél tizenkettőig talpon vannak – számolt be a kalandor.

Pozitív csalódás

„Sokkal rosszabbra számítottam, mint amit tapasztaltam, otthon mindenki csak riogatott” – vallotta be a háromgyermekes anyuka. Számára a nagyon poros széna elrakása bizonyult a legnehezebbnek, azt leszámítva mindennel jól boldogult. A munka mellett Eszter vasárnap a Nyerges-tetői megemlékezésen vett részt, szerda este pedig a Székely lovasok Székelyföldért elnevezésű lovas váltó megbeszélésén bajszos székely huszárokkal ismerkedhetett. Habár a környék teljes bejárására nem volt lehetősége, azért a helyi nyírfürdői kéngödröt és borvizes medencét megmutatták neki.

Belenőtt a gazdálkodásba

A hozzávetőleg harminc hektáron gazdálkodó húszéves Bálint András elsősorban gépi erővel műveli földjeit. Saját bevallása szerint nagyon nehéz napjainkban mezőgazdálkodással foglalkozni, de mivel ebben nőtt fel, ezt szereti. Öt-hat évvel ezelőtt kapcsolódott be aktívan a családi gazdaság munkájába, azóta átvette a gyakorlati munka nagy részét, édesapja már csak az adminisztratív dolgokat intézi – fejtette ki a gazda. Tavaly is fogadott kalandort, s mivel pozitív élményekkel gazdagodott, így idén is elvállalta ezt a szerepet. A héten, ha az időjárás megfelelő lesz, akkor még mindenképp megmutatná vendégének az aratás körüli teendőket, amellett pedig méhészkedéssel is foglalkoznának.