Fotó: Pinti Attila
Javában zajlanak a munkálatok a Csíkszentdomokos melletti, korábban sok gondot okozó zagytározónál. Ha ilyen ütemben halad a nagy területre kiterjedő helyreállítás, akkor jövőre már teljesen megszűnhet az egészségre káros por problémája mind a községben, mind a környező településeken.
2012. július 10., 17:532012. július 10., 17:53
2012. július 10., 18:172012. július 10., 18:17
Jelenleg két fronton folynak a munkálatok: egyrészt – egy közelmúltbeli döntés nyomán – védősáncokat alakítanak ki, amelyek felfogják és levezetik a talajvizet, kiszárítva a derítőt, másrészt új talajréteget hordanak az „elsivatagosodott” területre, amelyet a későbbiekben akácfákkal és fűvel ültetnek be.
Ferencz Alajos, Csíkszentdomokos polgármestere elmondta, hogy a hegy alatt átvezetett Lok vizét egy párhuzamos tárolóval még biztonságosabbá teszik, mert gyakran előfordult – főleg heves esőzések alkalmával –, hogy egyetlen áteresz nem bírta fogadni a nagy vízhozamot, ráadásul a községen átfolyó Olt sem mindig tudott megküzdeni a gyors vízmennyiség-növekedéssel.
„Már megkezdődött az Olt partján a támfalak és vízlépcsők kialakítása, de a munka nagyon lassan halad” – nyilatkozta az elöljáró, aki viszont a zagytározó rendbehozatalának munkaütemét kifejezetten jónak látja. „Ebben a tempóban határidőre be tudja fejezni a bányatelep bezárását és felszámolását végző cég a derítő helyreállítását, de még hatalmas területre kell új földréteget húzni. Javasoltam, hogy a meddőhányóra a régi feltáró munkálatok során kihordott anyagot vigyék vissza” – tette hozzá.
A nyár elején volt a helyszínen egy kisebb szakadás is, másfél hektár területet öntött el az iszap, utána több mint két hétig szakértők vizsgálták a derítő veszélyességét. A polgármester szerint a probléma alapját az a több, kisebb-nagyobb forrás képezte, melyeket nem fogtak be, hanem csak derítettek rá, ám azok a felszín alatt folyamatosan vízzel telítették a talajt. „Korábban nem voltak védősáncok, így folyamatosan fennállt a veszélye annak, hogy a tározó megszakad, és az iszap bezúdul Domokosra. Volt egy sötét jóslatom is, miszerint ha nem történnek megelőző intézkedések, akkor előbb-utóbb megismétlődik nálunk a magyarországi iszapkatasztrófa.”
A por főleg nyáron, száraz időben okoz gondot, ilyenkor a szél egészen Csíkszenttamásig vagy a Gyimesekig viszi a szemcséket, de olyanra is volt példa, hogy a közelben található kaszálók füvét a lerakódott porréteg miatt az állatok nem ették meg. „A mostanra teljesen lezüllesztett derítő mezőgazdasági szempontból valamikor a legszebb része volt a községnek. Gazdálkodásra már soha nem lesz alkalmas a terület” – summázta Ferencz Alajos.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!