Fotó: Kristó Róbert
Néhány havi működés után ismét problémák vannak a háziorvosi ügyeleti központokkal: a már működőkben dolgozókat nem fizetik rendesen, közben pedig újabb központok létrehozására köteleznék az ez ellen tiltakozó háziorvosokat.
2012. augusztus 15., 16:412012. augusztus 15., 16:41
2012. augusztus 15., 18:262012. augusztus 15., 18:26
Hosszas huzavona előzte meg a háziorvosi ügyeleti központok létrehozását, előbb kötelezni akarták az ügyeleti munkára a háziorvosokat, később aztán a munkát önként vállalókkal jött létre az előzetes tervekhez képest kevesebb központ.
Csíkszeredában is működik már több hónapja az ügyeleti központ, és amint Bachner Katalin háziorvos, a központ egyik vezetője elmondta, úgy látják, bevált a létesítmény, és van igény a tevékenységükre. A hétköznaponként este nyolctól reggel nyolcig éjszakai, ünnepnapokon, illetve hétvégén 24 órás ügyeletet biztosító központban hétköznap átlagosan 2–4 beteg van egy éjszaka, hétvégén pedig átlagosan 14-en keresik fel őket. Az áprilistól beindult csíkszeredai háziorvosi ügyeleti központban eddig összesen 720 beteg fordult meg, Bachner Katalin elmondása szerint kisebb egészségügyi problémákkal, így például kullancscsípéssel, magas vérnyomás krízissel, lázzal, kisebb sérülésekkel jelentkeztek a betegek. Területileg nemcsak Csíkszeredából és a környező falvakból, hanem távolabbi településről is érkeztek betegek, a többséget pedig el tudták látni helyben, nem kellett sok beteget továbbküldeni – mondta a háziorvos, aki úgy látja, van értelme az ügyeleti tevékenységnek.
Csak egy hónapot fizettek ki teljesen
A csíkszeredai központ dolgozó hét orvos és hét egészségügyi asszisztens munkáját azonban az ügyelet beindulása óta még csak egy hónapra fizették ki teljesen. Az ügyeleti központokban dolgozók bérét az egészségügyi minisztérium finanszírozza, amint azonban Bachner Katalin közölte, csak az áprilisi hónapot fizették ki számukra teljesen, májusra a bérük harminc százalékát kapták meg, és az azóta eltelt időszakra egyáltalán nem fizettek. Most kaptak ígéretet arra, hogy a májusi elmaradt összegeket és a júniusi teljes havi javadalmazást kifizetik – mondta el a háziorvos.
Közölte, már azon gondolkodtak, hogy ha nem fizetik ki a munkájukat, akkor szeptembertől leállnak, hisz senkitől nem lehet elvárni, hogy ingyen dolgozzon. Volt orvos, aki a háziorvosi kabinet költségvetéséből kifizette az egészségügyi asszisztensét, ezt azonban nem mindenki engedhette meg magának. „Mi maradunk, csináljuk tovább, ha kell, ha van rá szükség, és ha fizetnek is érte” – mondta Bachner Katalin. A további ügyeleti központok tervbe vett megnyitásával kapcsolatosan a háziorvos feltette a kérdést, hogy miként nyitnak új központokat, ha a meglévőket sem tudják finanszírozni.
A megyében 15 ügyeleti központot szeretnének
A háziorvosi ügyeleti központokra vonatkozó eredeti elképzelés szerint 15 központot szeretnének Hargita megyében létrehozni, egy-egy helyszínen több község számára, lehetőleg a vidéki mentőszolgálati pontok közelében – mondta Bokor Márton, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóságnak az ügyeleti központok felállításával foglalkozó megbízottja. A több központ létesítésének tervét azután vették újra elő, hogy egy nemrég megjelent kormányrendelet az egészségügyi hatóságok és a helyhatóságok számára kötelezővé tette a központok beindítását, a háziorvosok számára pedig az ügyeletet vállalását.
Bokor Márton elmondta, levélben közölte a háziorvosokkal a fejleményeket, és augusztus 15-ig várja a véleményüket, olyan megoldási javaslatokat, melyek mindenkinek megfelelnek. Ahogy a jelenleg már működő központok esetében, úgy az újonnan létrehozandóknál is a helyhatóságok kell biztosítsák a helyszínt. Bokor Márton még elmondta, ő is úgy tudja, hogy a közeljövőben kifizetik a már működő ügyeleti központban dolgozók elmaradt illetményeit.
Soós Szabó Klára: jogfosztó a kormányrendelet
Hatalmi visszaélésnek, jogfosztónak és alkotmányellenesnek tartja az ügyeletet kötelezővé tevő kormányrendeletet Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Háziorvosok Szövetségének elnöke. Leszögezte, senkit sem lehet kötelezni egy szerződés aláírására. A polgári törvénykönyv szerint egy szerződés két fél szabad akaratából jön létre, és ha kötelezővé teszik az aláírást, akkor az a szerződés nem lehet érvényes – fejtette ki a háziorvosok megyei érdekképviseleti szervezetének vezetője. Rámutatott, a hatalom erőszakot akar alkalmazni a háziorvosokkal szemben, hisz ha nem írják alá az ügyeletezésre vonatkozó szerződést, akkor büntetést helyez kilátásba számukra. Az alkotmány kimondja, hogy senkit sem lehet erőszakkal munkára kényszeríteni, és mindenki maga választja meg, hogy hol akar dolgozni, ezért alkotmányellenes is a kötelező ügyeletezésre vonatkozó kormányrendelet – mondta Soós Szabó Klára. Úgy véli, súlyos precedenst is teremthet, ha alkalmazni fogják ezt a rendeletet, hisz ha az orvosokat kötelezhetik a szerződések megkötésére, akkor legközelebb bárkit bármilyen szerződés aláírására kényszeríthetnek.
„Nem azt mondjuk, hogy nem akarunk ügyeletezni, mert szó sincs erről, de visszautasítjuk az ilyen rendeletet” – szögezte le a háziorvosi szervezet vezetője. Elmondta, országos szervezetük meg fogja támadni a kormányrendeletet az alkotmánybíróságon, és nemzetközi fórumok elé is viszik az ügyet, ha szükséges. Úgy vélte, ha időben és rendesen megfizetik az ügyeleti munkát, akkor bizonyára mindenki részt akar majd venni a központok tevékenységében. „Iskolapéldája ez a kormányrendelet annak, hogy milyen erkölcsileg romlott a politikai rendszer” – jelentette ki Soós Szabó Klára, aki úgy véli, nemcsak Románia alkotmányát sérti ez a rendelkezés, hanem az ország által aláírt nemzetközi vállalásokkal is ellentétes.
A sürgősségi osztályon nem csökkent a forgalom
Nem érezhető a csíkszeredai háziorvosi ügyeleti központ működésének hatása a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályának a forgalmán – mondta el Demeter Ferenc, az intézmény menedzsere. Mint ismeretes, az ügyeleti központok létrehozásnak egyik célja volt az, hogy a sürgősségi osztályokat tehermentesítsék. „Továbbra is jönnek betegek kullancscsípéssel, szúnyogcsípéssel, banális vérnyomás-emelkedéssel, hát- és derékfájással, olyan betegségekkel, amelyeket a háziorvosi ügyeleti központ kellene ellásson” – mondta a menedzser. Demeter Ferenc úgy véli, ez nem a központban dolgozók hibája, hanem a tájékoztatás nem elegendő, még mindig nem tudnak elegen a központ működéséről.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
szóljon hozzá!