
Fotó: Thomas Campean
Romániában évente a diákok 17 százaléka hagyja ott az iskolát. A tanulmányaikat megszakítók száma az elmúlt három tanévben Hargita megyében is folyamatosan nőtt, a 2013-2014-es tanévben közel hétszáz tanuló nem folytatta az iskolát, ami majdnem kétszerese az egy évvel korábbi adatnak.
2015. április 22., 10:592015. április 22., 10:59
2015. április 22., 11:102015. április 22., 11:10
Több diák hagyja ott a romániai oktatási rendszert évente, mint ahányan bekerülnek oda – ismertették kedden a román közszolgálati televízióban. Adataik szerint Romániában egy tanév alatt átlagosan a diákok 17 százaléka hagyja ott az iskolát, ami több mint 280 ezer tanulót jelent, egy új tanévben pedig mintegy 180 ezer diák kezdi el tanulmányait. Az európai szinten igen magas iskolaelhagyási arányt Romániának csökkentenie kell, az oktatási tárca 2020-ig évente egy százalékkal kellene lefaragja azok arányát, akik úgy döntenek, nem folytatják tanulmányaikat. Az országos statisztika szerint a legtöbb fiatal középiskolában szakítja meg tanulmányait, elemiben 65 ezerre, felső tagozaton 50 ezerre, középiskolában 174 ezerre tehető az iskolaelhagyók száma egy évben. A tanulmányaikat abbahagyók vagy osztályismétlésre maradók nagy része vidéki fiatal, akik általában azért hagyják ott az iskolát, mert munkát találnak, ennek nyomán pedig már az érettségire sem iratkoznak be – vázolták a román tévé összeállításában.
Segítség az érettségihez, hozzáférés az egyetemhez címmel kormányhatározattal fogadtak el nemrég egy szeptemberben kezdődő, hétéves, több mint kétszáz millió eurós költségvetésű, állami finanszírozású programot. Ennek részletei még nem ismertek, az oktatási tárca dolgozza ki ezeket a következő hónapokban, az általános cél azonban a középiskolai iskolaelhagyás csökkentése, az érettségin való átmenési arány növelése, illetve az egyetemek első évfolyamain tapasztalt iskolaelhagyás visszaszorítása. A programról annyit tudni, hogy az iskolák és az egyetemek kapnak majd pénzt azon diákok segítésére, akiknél fennáll az iskolaelhagyás veszélye.
Hargita megyében az elmúlt három tanévben folyamatosan emelkedett az iskolát otthagyók aránya, de azt is figyelembe kell venni, hogy talán nem volt a legteljesebb az adatgyűjtés az első vizsgált években – mondta Görbe Péter főtanfelügyelő. Mindezzel együtt úgy véli, hogy valósan is növekszik az iskolát otthagyó diákok aránya, a legtöbben középiskolában döntenek így. A tanfelügyelőségnek az 5-12. osztályokra vonatkozó adatai szerint a 2012-2013-as tanévben a megyében 352 diák hagyta félbe tanulmányait, egy évvel később, a 2013-2014-es tanév végén pedig ez a szám majdnem kétszeresére emelkedett, 688 iskolaelhagyó szerepel a statisztikában. 5-8. osztályban még kisebb az iskolából kimaradók aránya, előző tanévben ötödikben 32, hatodikban 16, hetedikben 40, nyolcadikban 160 gyermek nem folytatta tanulmányait. Középiskolában a számok növekednek, az előző tanévben kilencedikből 128, tizedikből 144, tizenegyedikből 80, tizenkettedik osztályból pedig 88-an maradtak ki.
Az iskolaelhagyás okai sokrétűek, de Görbe Péter kiemelte, a szülők külföldi munkavállalása, az egyedül itthon maradó gyermekek és nem ritkán a fiatalok külföldi munkára való kiutazása is szerepel ezek között. A tanulmányaikat abbahagyók helyzetét összegző tanfelügyelőségi kimutatásban gyakran szerepel indoklásként a családi ok, illetve a pénzhiány is. Sokan azért nem tértek vissza az iskolába, mert osztályismétlőre buktak, és azt követően nem iratkoztak vissza, másokat – valószínűleg a sok hiányzás miatt – kicsaptak. Néhány diák esetében a munkavállalás, illetve a külföldi munkavállalás jelenik meg az iskolaelhagyás okaként. Görbe Péter az oktatási tárca új programja kapcsán elmondta, várják, hogy milyen konkrét intézkedések lesznek ennek keretében.
Hiába Csikszereda város része, megőrizte és továbbra is megőrizné falusi jellegét Csobotfalva – lakossági fórumot tartottak kedd este a helyi kultúrotthonban, ahol a jelenlevők a városrészt érintő problémákról beszélgettek Korodi Attila polgármesterrel.
Júniusig kell befejezni az Olt-folyó mentén épülő kerékpárutat Hargita megyében, mintegy 45 kilométer hosszan. A tavaly elkezdett kivitelezés a téli szünet után folytatódik, jelenleg a növényzeti réteg eltávolításán és az átjárók kialakításán dolgoznak.
Nem lehet már sokáig halogatni, szükség van a víztartályok telepítésére Tusnád község településein, enélkül ugyanis nem lehet csatlakozni a most épülő, a községen áthaladó vízvezetékre, amely Tusnádfürdőt is el fogja látni.
Egy létesítmény, mely egyszerre szolgálja a természeti értékek megőrzését és a látogatói élmény fejlesztését – felavatták pénteken a Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpontot.
Amikor nem találják egy betegség okát, többszöri orvosi konzultáció után sem állítható fel pontos diagnózis, akkor „lép képbe” a genetikus szakorvos. Az örökletes és nagyon ritka betegségekről Baczoni Balázs genetikus szakorvossal beszélgettünk.
Elkezdődött a levélszavazatok gyűjtése Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán: a választók szombattól vehetik át levélcsomagjaikat, illetve adhatják le voksukat, ugyanakkor szükség esetén segítséget is kérhetnek a papírok kitöltéséhez.
Csíkszeredában, a csobotfalvi kultúrotthonban szerveznek lakossági fórumot kedden, ahol a városrész aktuális ügyeit szeretnék megtárgyalni az emberekkel – közli Korondi Attila polgármester.
Balánbányán és Csíkszeredában is elkaptak egy-egy ittas sofőrt a hatóságok a péntek este és szombat hajnal közötti időszakban – közli a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kétsávos körforgalom kiépítését tervezik a csíkszeredai Brassói út és a Zöld Péter utca kereszteződésében, a forgalom enyhítésére. A munkálat értéke 5,6 millió lej lenne, amelynek finanszírozásához külső forrást keres a város.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
szóljon hozzá!