
Fotó: Thomas Campean
Romániában évente a diákok 17 százaléka hagyja ott az iskolát. A tanulmányaikat megszakítók száma az elmúlt három tanévben Hargita megyében is folyamatosan nőtt, a 2013-2014-es tanévben közel hétszáz tanuló nem folytatta az iskolát, ami majdnem kétszerese az egy évvel korábbi adatnak.
2015. április 22., 10:592015. április 22., 10:59
2015. április 22., 11:102015. április 22., 11:10
Több diák hagyja ott a romániai oktatási rendszert évente, mint ahányan bekerülnek oda – ismertették kedden a román közszolgálati televízióban. Adataik szerint Romániában egy tanév alatt átlagosan a diákok 17 százaléka hagyja ott az iskolát, ami több mint 280 ezer tanulót jelent, egy új tanévben pedig mintegy 180 ezer diák kezdi el tanulmányait. Az európai szinten igen magas iskolaelhagyási arányt Romániának csökkentenie kell, az oktatási tárca 2020-ig évente egy százalékkal kellene lefaragja azok arányát, akik úgy döntenek, nem folytatják tanulmányaikat. Az országos statisztika szerint a legtöbb fiatal középiskolában szakítja meg tanulmányait, elemiben 65 ezerre, felső tagozaton 50 ezerre, középiskolában 174 ezerre tehető az iskolaelhagyók száma egy évben. A tanulmányaikat abbahagyók vagy osztályismétlésre maradók nagy része vidéki fiatal, akik általában azért hagyják ott az iskolát, mert munkát találnak, ennek nyomán pedig már az érettségire sem iratkoznak be – vázolták a román tévé összeállításában.
Segítség az érettségihez, hozzáférés az egyetemhez címmel kormányhatározattal fogadtak el nemrég egy szeptemberben kezdődő, hétéves, több mint kétszáz millió eurós költségvetésű, állami finanszírozású programot. Ennek részletei még nem ismertek, az oktatási tárca dolgozza ki ezeket a következő hónapokban, az általános cél azonban a középiskolai iskolaelhagyás csökkentése, az érettségin való átmenési arány növelése, illetve az egyetemek első évfolyamain tapasztalt iskolaelhagyás visszaszorítása. A programról annyit tudni, hogy az iskolák és az egyetemek kapnak majd pénzt azon diákok segítésére, akiknél fennáll az iskolaelhagyás veszélye.
Hargita megyében az elmúlt három tanévben folyamatosan emelkedett az iskolát otthagyók aránya, de azt is figyelembe kell venni, hogy talán nem volt a legteljesebb az adatgyűjtés az első vizsgált években – mondta Görbe Péter főtanfelügyelő. Mindezzel együtt úgy véli, hogy valósan is növekszik az iskolát otthagyó diákok aránya, a legtöbben középiskolában döntenek így. A tanfelügyelőségnek az 5-12. osztályokra vonatkozó adatai szerint a 2012-2013-as tanévben a megyében 352 diák hagyta félbe tanulmányait, egy évvel később, a 2013-2014-es tanév végén pedig ez a szám majdnem kétszeresére emelkedett, 688 iskolaelhagyó szerepel a statisztikában. 5-8. osztályban még kisebb az iskolából kimaradók aránya, előző tanévben ötödikben 32, hatodikban 16, hetedikben 40, nyolcadikban 160 gyermek nem folytatta tanulmányait. Középiskolában a számok növekednek, az előző tanévben kilencedikből 128, tizedikből 144, tizenegyedikből 80, tizenkettedik osztályból pedig 88-an maradtak ki.
Az iskolaelhagyás okai sokrétűek, de Görbe Péter kiemelte, a szülők külföldi munkavállalása, az egyedül itthon maradó gyermekek és nem ritkán a fiatalok külföldi munkára való kiutazása is szerepel ezek között. A tanulmányaikat abbahagyók helyzetét összegző tanfelügyelőségi kimutatásban gyakran szerepel indoklásként a családi ok, illetve a pénzhiány is. Sokan azért nem tértek vissza az iskolába, mert osztályismétlőre buktak, és azt követően nem iratkoztak vissza, másokat – valószínűleg a sok hiányzás miatt – kicsaptak. Néhány diák esetében a munkavállalás, illetve a külföldi munkavállalás jelenik meg az iskolaelhagyás okaként. Görbe Péter az oktatási tárca új programja kapcsán elmondta, várják, hogy milyen konkrét intézkedések lesznek ennek keretében.
Folyamatban van a közbeszerzési eljárás a Csíkszeredában épülő új ifjúsági bérlakások építése érdekében. A beruházó Országos Lakásügynökség (ANL) a város által korábban átadott területen két tömbházat épít fel.
Június elsején izgalmas programokkal és ismeretterjesztő előadásokkal várja a látogatókat a Szent Anna-tó–Mohos tőzegláp Ökocentrum. A rendezvényt azoknak ajánlják, akiket érdekel a tűzhányók titokzatos világa, kiváltképp a Csomád vulkán története.
Közösségi oldalán kért elnézést az egyik érintett mindazoktól, akiket megbántott vagy feháborított azzal, hogy a Hármashalom-oltár színpadához autóval hajtott.
Még tart az anyagbeszerzés, de nemsokára elkezdődik Csíkszereda szécsenyi városrészében a víz- és csatornahálózat építése, Csibában pedig vízhálózat készül. A lakóknak figyelniük kell a csatlakozási aknák helyének kijelölésére.
Közös ima, ünnepi műsor és szentmise várta a híveket pünkösdvasárnap Gyimesbükkben. Az ezeréves határ vidékén több ezer zarándok gyűlt össze, ahol Varga Miklós fellépése és Lupus atya prédikációja is része volt a kontumáci búcsúnak.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Nyissuk ki a szívünket az Ég felé a csíksomlyói nyeregben, ahol az Ég és a Föld szinte összeér – tanácsolja az idei pünkösdi búcsú szónoka, Székely János, szombathelyi megyés püspök, aki csütörtökön este a zarándokvonattal érkezett Székelyföldre.
Romjaiból építették újjá a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határon. A látványos épület péntek déli átadóünnepségének – amelyet a 30-as számú őrház előtt tartottak – az időjárás is kedvezett.
Felavatták pénteken a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határnál. A romjaiból újjáépített erődítmény átadását ünnepséggel tették emlékezetessé, a helyiek pedig azt remélik, hogy a létesítmény fellendíti a térség turizmusát.
szóljon hozzá!