
Fotó: Thomas Campean
Romániában évente a diákok 17 százaléka hagyja ott az iskolát. A tanulmányaikat megszakítók száma az elmúlt három tanévben Hargita megyében is folyamatosan nőtt, a 2013-2014-es tanévben közel hétszáz tanuló nem folytatta az iskolát, ami majdnem kétszerese az egy évvel korábbi adatnak.
2015. április 22., 10:592015. április 22., 10:59
2015. április 22., 11:102015. április 22., 11:10
Több diák hagyja ott a romániai oktatási rendszert évente, mint ahányan bekerülnek oda – ismertették kedden a román közszolgálati televízióban. Adataik szerint Romániában egy tanév alatt átlagosan a diákok 17 százaléka hagyja ott az iskolát, ami több mint 280 ezer tanulót jelent, egy új tanévben pedig mintegy 180 ezer diák kezdi el tanulmányait. Az európai szinten igen magas iskolaelhagyási arányt Romániának csökkentenie kell, az oktatási tárca 2020-ig évente egy százalékkal kellene lefaragja azok arányát, akik úgy döntenek, nem folytatják tanulmányaikat. Az országos statisztika szerint a legtöbb fiatal középiskolában szakítja meg tanulmányait, elemiben 65 ezerre, felső tagozaton 50 ezerre, középiskolában 174 ezerre tehető az iskolaelhagyók száma egy évben. A tanulmányaikat abbahagyók vagy osztályismétlésre maradók nagy része vidéki fiatal, akik általában azért hagyják ott az iskolát, mert munkát találnak, ennek nyomán pedig már az érettségire sem iratkoznak be – vázolták a román tévé összeállításában.
Segítség az érettségihez, hozzáférés az egyetemhez címmel kormányhatározattal fogadtak el nemrég egy szeptemberben kezdődő, hétéves, több mint kétszáz millió eurós költségvetésű, állami finanszírozású programot. Ennek részletei még nem ismertek, az oktatási tárca dolgozza ki ezeket a következő hónapokban, az általános cél azonban a középiskolai iskolaelhagyás csökkentése, az érettségin való átmenési arány növelése, illetve az egyetemek első évfolyamain tapasztalt iskolaelhagyás visszaszorítása. A programról annyit tudni, hogy az iskolák és az egyetemek kapnak majd pénzt azon diákok segítésére, akiknél fennáll az iskolaelhagyás veszélye.
Hargita megyében az elmúlt három tanévben folyamatosan emelkedett az iskolát otthagyók aránya, de azt is figyelembe kell venni, hogy talán nem volt a legteljesebb az adatgyűjtés az első vizsgált években – mondta Görbe Péter főtanfelügyelő. Mindezzel együtt úgy véli, hogy valósan is növekszik az iskolát otthagyó diákok aránya, a legtöbben középiskolában döntenek így. A tanfelügyelőségnek az 5-12. osztályokra vonatkozó adatai szerint a 2012-2013-as tanévben a megyében 352 diák hagyta félbe tanulmányait, egy évvel később, a 2013-2014-es tanév végén pedig ez a szám majdnem kétszeresére emelkedett, 688 iskolaelhagyó szerepel a statisztikában. 5-8. osztályban még kisebb az iskolából kimaradók aránya, előző tanévben ötödikben 32, hatodikban 16, hetedikben 40, nyolcadikban 160 gyermek nem folytatta tanulmányait. Középiskolában a számok növekednek, az előző tanévben kilencedikből 128, tizedikből 144, tizenegyedikből 80, tizenkettedik osztályból pedig 88-an maradtak ki.
Az iskolaelhagyás okai sokrétűek, de Görbe Péter kiemelte, a szülők külföldi munkavállalása, az egyedül itthon maradó gyermekek és nem ritkán a fiatalok külföldi munkára való kiutazása is szerepel ezek között. A tanulmányaikat abbahagyók helyzetét összegző tanfelügyelőségi kimutatásban gyakran szerepel indoklásként a családi ok, illetve a pénzhiány is. Sokan azért nem tértek vissza az iskolába, mert osztályismétlőre buktak, és azt követően nem iratkoztak vissza, másokat – valószínűleg a sok hiányzás miatt – kicsaptak. Néhány diák esetében a munkavállalás, illetve a külföldi munkavállalás jelenik meg az iskolaelhagyás okaként. Görbe Péter az oktatási tárca új programja kapcsán elmondta, várják, hogy milyen konkrét intézkedések lesznek ennek keretében.
Ismét benőtte a nád az egykori csíkszeredai Suta-tavat, miközben 19 évvel a lecsapolása után továbbra sem kezdődtek újra a rehabilitációs munkálatok. A közbeszerzési eljárás ugyan újraindult, de az eredményt megóvták, így a kivitelezés ismét várat magára.
Négy éve avatták fel a magyar állami támogatással épült gyimesbükki óvodát, amely mára megtelt élettel. A kezdeti nehézségek után ma már 70 gyermek tanul itt, az intézmény pedig a helyi közösség megmaradásának egyik záloga lett.
Nemcsak a hagyományok megélését tartják fontosnak Csíkszentkirályon, hanem azt is, hogy továbbadják azokat, példát mutassanak az ifjúságnak.
Ingyenes vércukormérést szervez kedden és szerdán délután négy órától a Hargita Megyei Vöröskereszt a csíkszeredai Szabadság téren.
Hajnali keresztúttól az esti feltámadási körmenetig részletes rend szerint zajlik a húsvéti ünnepkör Csíksomlyón, miközben Csíkcsobotfalván a népszokások is élő közösségi élményt kínálnak.
A húsvéti ünnepekre való tekintettel a Csíki Trans autóbuszai nem a megszokott menetrend szerint közlekednek péntektől keddig.
Nem csak a fuvarleveleket tudja majd ellenőrizni, hanem a rakomány méretét is az a mesterséges intelligenciát használó rendszer, amelyet a rönkszállítmányok figyelése érdekében helyeznek üzembe. Ennek részeként kamerák telepítése van folyamatban.
Hiába Csíkszereda város része, megőrizte és továbbra is megőrizné falusi jellegét Csobotfalva – lakossági fórumot tartottak kedd este a helyi kultúrotthonban, ahol a jelenlevők a városrészt érintő problémákról beszélgettek Korodi Attila polgármesterrel.
Júniusig kell befejezni az Olt-folyó mentén épülő kerékpárutat Hargita megyében, mintegy 45 kilométer hosszan. A tavaly elkezdett kivitelezés a téli szünet után folytatódik, jelenleg a növényzeti réteg eltávolításán és az átjárók kialakításán dolgoznak.
Nem lehet már sokáig halogatni, szükség van a víztartályok telepítésére Tusnád község településein, enélkül ugyanis nem lehet csatlakozni a most épülő, a községen áthaladó vízvezetékre, amely Tusnádfürdőt is el fogja látni.
szóljon hozzá!