
Fotó: Thomas Campean
Romániában évente a diákok 17 százaléka hagyja ott az iskolát. A tanulmányaikat megszakítók száma az elmúlt három tanévben Hargita megyében is folyamatosan nőtt, a 2013-2014-es tanévben közel hétszáz tanuló nem folytatta az iskolát, ami majdnem kétszerese az egy évvel korábbi adatnak.
2015. április 22., 10:592015. április 22., 10:59
2015. április 22., 11:102015. április 22., 11:10
Több diák hagyja ott a romániai oktatási rendszert évente, mint ahányan bekerülnek oda – ismertették kedden a román közszolgálati televízióban. Adataik szerint Romániában egy tanév alatt átlagosan a diákok 17 százaléka hagyja ott az iskolát, ami több mint 280 ezer tanulót jelent, egy új tanévben pedig mintegy 180 ezer diák kezdi el tanulmányait. Az európai szinten igen magas iskolaelhagyási arányt Romániának csökkentenie kell, az oktatási tárca 2020-ig évente egy százalékkal kellene lefaragja azok arányát, akik úgy döntenek, nem folytatják tanulmányaikat. Az országos statisztika szerint a legtöbb fiatal középiskolában szakítja meg tanulmányait, elemiben 65 ezerre, felső tagozaton 50 ezerre, középiskolában 174 ezerre tehető az iskolaelhagyók száma egy évben. A tanulmányaikat abbahagyók vagy osztályismétlésre maradók nagy része vidéki fiatal, akik általában azért hagyják ott az iskolát, mert munkát találnak, ennek nyomán pedig már az érettségire sem iratkoznak be – vázolták a román tévé összeállításában.
Segítség az érettségihez, hozzáférés az egyetemhez címmel kormányhatározattal fogadtak el nemrég egy szeptemberben kezdődő, hétéves, több mint kétszáz millió eurós költségvetésű, állami finanszírozású programot. Ennek részletei még nem ismertek, az oktatási tárca dolgozza ki ezeket a következő hónapokban, az általános cél azonban a középiskolai iskolaelhagyás csökkentése, az érettségin való átmenési arány növelése, illetve az egyetemek első évfolyamain tapasztalt iskolaelhagyás visszaszorítása. A programról annyit tudni, hogy az iskolák és az egyetemek kapnak majd pénzt azon diákok segítésére, akiknél fennáll az iskolaelhagyás veszélye.
Hargita megyében az elmúlt három tanévben folyamatosan emelkedett az iskolát otthagyók aránya, de azt is figyelembe kell venni, hogy talán nem volt a legteljesebb az adatgyűjtés az első vizsgált években – mondta Görbe Péter főtanfelügyelő. Mindezzel együtt úgy véli, hogy valósan is növekszik az iskolát otthagyó diákok aránya, a legtöbben középiskolában döntenek így. A tanfelügyelőségnek az 5-12. osztályokra vonatkozó adatai szerint a 2012-2013-as tanévben a megyében 352 diák hagyta félbe tanulmányait, egy évvel később, a 2013-2014-es tanév végén pedig ez a szám majdnem kétszeresére emelkedett, 688 iskolaelhagyó szerepel a statisztikában. 5-8. osztályban még kisebb az iskolából kimaradók aránya, előző tanévben ötödikben 32, hatodikban 16, hetedikben 40, nyolcadikban 160 gyermek nem folytatta tanulmányait. Középiskolában a számok növekednek, az előző tanévben kilencedikből 128, tizedikből 144, tizenegyedikből 80, tizenkettedik osztályból pedig 88-an maradtak ki.
Az iskolaelhagyás okai sokrétűek, de Görbe Péter kiemelte, a szülők külföldi munkavállalása, az egyedül itthon maradó gyermekek és nem ritkán a fiatalok külföldi munkára való kiutazása is szerepel ezek között. A tanulmányaikat abbahagyók helyzetét összegző tanfelügyelőségi kimutatásban gyakran szerepel indoklásként a családi ok, illetve a pénzhiány is. Sokan azért nem tértek vissza az iskolába, mert osztályismétlőre buktak, és azt követően nem iratkoztak vissza, másokat – valószínűleg a sok hiányzás miatt – kicsaptak. Néhány diák esetében a munkavállalás, illetve a külföldi munkavállalás jelenik meg az iskolaelhagyás okaként. Görbe Péter az oktatási tárca új programja kapcsán elmondta, várják, hogy milyen konkrét intézkedések lesznek ennek keretében.
Közölte a 2026-os házszentelések menetrendjét a csíkszeredai Szent Ágoston Római Katolikus Plébánia. A látogatásokra január 2-a és 5-e között kerül sor.
A kisfiú január elsején 10 óra 57 perckor született meg a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban. Márton Dávid egy gyimesbükki család harmadik gyermekeként jött a világra.
Közúti baleset történt az év utolsó napjának délelőttjén a 12A jelzésű országúton, Csíkszentmiklós és Csíkszereda között. A rendőrség közleménye szerint három autó összeütközött, egy személy megsérült.
Meglepte az a szintű magyarellenesség Szondy Zoltán klubelnököt, amit a labdarúgó első osztályban tapasztalt. Ugyanakkor a fociakadémia eljutott egy olyan fejlődési szintre, ahonnan csak úgy tudnak továbblépni, ha jövőtől másképpen fognak dolgozni.
A megszokott formában nem lehet Csíkszeredában tűzijáték szilveszterkor – erről december 30-án kapott tájékoztatást az önkormányzat. A közösségi élmény így sem marad el: fényjátékkal zárul az év, amelyet a Szabadság téren lehet majd megtekinteni.
Csíkszeredában sem csak az inflációs rátával nő jövőre a helyi adók mértéke, hanem emelt adókulcsot vezetnek be az ingatlan- és gépjárműadó kiszámításánál, sőt még adókedvezményeket is eltörölnek.
A Madéfalvi Veszedelem 262. évfordulója alkalmából többnapos megemlékezés-sorozatot szerveznek január 5–7. között Madéfalván.
Több egymást követő tűzeset után rendkívüli falugyűlést tartottak Kászonjakabfalván. A helyiek szerint a történtek egy konkrét személyhez köthetők, ám bizonyíték hiányában senkit nem mertek megnevezni.
Közelebb kerülünk a Dracula Park létrehozásához, amelybe már több millió eurót fektetett be Lénárd András üzletember. A Csíkzsögödbe tervezett tematikus vidámpark munkálatainak elkezdése érdekében hamarosan benyújtják a dokumentációt.
Nem volt áramforrás, sem tűzhely a kászonjakabfalvi katolikus plébánia udvarán levő csűrben, ami porrá égett vasárnapra éjszaka. Nemrég a templom melletti fásszín vált a lángok martalékává. Az önkéntes tűzoltók idegenkezűségre gyanakodnak.
szóljon hozzá!