Ferencz S. Alpár, Hargita megye főtanfelügyelője számított az idei érettségi vizsga alacsonyabb átmenési arányaira, és szerinte ezt nem lehet csak a kamerákkal magyarázni. Úgy véli, az oktatási rendszer nagy problémáit a minisztériumnak kellene megoldania.
2012. július 09., 16:132012. július 09., 16:13
2012. július 09., 16:472012. július 09., 16:47
Több oka van a főtanfelügyelő szerint a lesújtó vizsgaeredményeknek, mint mondta, több együttható, a kamerák, a tételek és legfőképpen a reform hiánya járult hozzá ehhez. „A 2000-es évek óta folyamatosan csökken az átmenési arány ezen okok miatt, ezért számítottunk idén is csökkenésre. Én jobb eredményekre, 40-50 százalék közötti átmenésre vártam, azért is, mert sok energiát fektettünk az érettségi előkészítésébe, próbaérettségik, kiértékelők voltak, a legtöbb településen személyesen beszélgettem tanárokkal, diákokkal arról, hogy milyen fontos a felkészülés, a tanulás” – mondta Ferencz S. Alpár, aki szerint az eredmények gyengébbek a vártnál, de a 30 százalékos pszichológiai határ fölött maradt az átmenési arány.
„Nem lehet a kamerák rovására írni az eredményeket, hiányzik a reform, a differenciált érettségi. Az illetékes intézménynek, a minisztériumnak a reformmal kellene foglalkoznia. A tananyagunk a legvaskosabb Európában, információ alapú társadalomban információkat tanítunk még a szakközépiskolákban is, az általános műveltség helyett” – vélte a főtanfelügyelő.
Nagy a szakadék
Hargita megyében az érettségi eredmények tükrében nagy a szakadék az elméleti és a szakközépiskolák között. Az első három helyezett, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Gimnázium és a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium országos szinten is jól teljesítettek, viszont a csíkszeredai szakközépiskolák közül csak a Kájoni János Iskolaközpont tudott elérni a tavalyhoz hasonló átmenési arányt, 24,86 százalékot.
A Kós Károly Iskolaközpontnál 9,82, a Székely Károly és a Venczel József Iskolaközpontoknál viszont 3,36, és 3,39 százalék a sikeresen vizsgázók aránya. Hasonló a helyzet a megye más városaiban, az elméleti középiskolák 60 százalék fölött teljesítettek, a szakközépiskolák 10 százalék alatt maradtak. A nulla százalékos átmenési arányt elérő vidéki középiskolák egy-egy, nem teljes létszámú végzős osztállyal rendelkeznek, ahol a főtanfelügyelő szerint nem buktak mindenből, mert sokan csak egy tantárgyból nem érték el az átmenő jegyet, és a fellebbezések után ez javulhat.
Ferencz S. Alpár szerint ez a nagy különbség azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzetben csak az elméleti középiskolák versenyképesek. Vidéken a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskolaközpontnál 19,05 százalékos az átmenési arány, Gyimesfelsőlokon, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban 6,67, Csíkszentmártonban 5 százalék.
Jegyek, fellebbezések
Hargita megyében egyetlen diák sem ért el 10-es jegyet az érettségin, 9-es és 9,99-es átlag között 97 diák teljesített, 8 és 8,99 közötti jegyet pedig 245-en kaptak. A legtöbb a 7 és 7,99 közötti osztályzat, ezt 316 vizsgázó érte el, 6 és 6,99 közöttit pedig 210-en. Hétfőn Hargita megyében 1007 dolgozattal kapcsolatban nyújtottak be fellebbezést, ez mostanig a legnagyobb szám Bartolf Hedvig tanfelügyelő szerint. A dolgozatok újrajavítását Marosvásárhelyen végzik, végleges eredmények július 13-án lesznek.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!