A természet besegített, ezért nagyon jól állunk a városszéli tőzegtűz oltásával – nyilatkozta kedden Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, ám vele ellentétben Bíró Albin szakértő sokkal borúlátóbb, mint fogalmazott, „a hétfői eső fabatkát sem ért”.
2012. augusztus 28., 17:052012. augusztus 28., 17:05
2012. augusztus 29., 12:512012. augusztus 29., 12:51
Hétfő délután az esőre bízta a városvezetés az oltást, keddre azonban már visszatértek a polgárvédelmiek és a szociális munkások a helyszínre, de rajtuk kívül mindössze három civil járul hozzá a légszennyezés csökkentéséhez. „A körülárkolt terület egyik felén szinte teljesen kialudt a tőzeg, míg a másik felén a Bíró Albin javasolta módszerrel a munkások kiássák, majd le is locsolják a tűzfészkeket” – árulta el Ráduly. Az elöljáró úgy látja, jelenleg nincs szükség a Szőke Domokos alpolgármester által szorgalmazott, csíkszeredai börtönből „kikölcsönözhető” fogvatartottakra, mivel „a többiek urai a helyzetnek”.
Nem kivitelezhető az elárasztás
A korábban a csíkcsicsói tőzegtűznél alkalmazott elárasztásos módszer a város melletti területen több okból sem alkalmazható, mert „egyrészt egy gyenge patakocska szintjén van az Olt vízhozama, másrészt több méteres a szintkülönbség” – tudatta a polgármester. A múlt héten kialakított sáncok feltöltése sem szerepel a tervekben.
Az ellenvélemény
„Az érne valamit, ha egy héten keresztül esne az eső, a hétfői csapadékmennyiséggel nem kerültünk közelebb a megoldáshoz” – állította Bíró Albin. Fél hónap alatt mintegy tízezer köbméternyi tőzeg égett el, ez megközelítőleg negyven százaléka a körülásott területen belüli összmennyiségnek, és ha nem sikerül útját állni a parázsló felületnek, akár két hónapba is beletelhet, míg magától kialszik a tűz. „A hétfő délutáni erős szél nyomán ismét megjelentek a felületi lángok, ha ezeket azonnal nem oltják el, könnyen begyulladhatnak az árkon kívüli részek is” – hangoztatta a szakértő. Bíró szerint „egy néhány órás csepergés” után legfeljebb a felszínen tűnik úgy, hogy nincs gond, de a tőzeg egészen hatvan centiméteres mélységig ég, odáig pedig ennyi eső után nem szivárog le a víz. „Az a helyszínen lévő néhány ember még sokáig dolgozhatna egészségtelen körülmények között, de ha jó sokan összegyűlnének a civilek, egyetlen nap alatt véget lehetne vetni az egész tőzegtűznek” – emelte ki.
Több önkéntessel sokkal gyorsabban menne az oltás
A civil szervezetek közül a Zöld SzékelyFöld Egyesület viseli leginkább szívén a csíkiak sorsát, a légszennyezés forrásának kialakulása óta a környezetvédő csapat önkéntesei többször is besegítettek a tőzegtűz oltásába, viszont az egyesület az utóbbi napokban számtalan más projektben – zöldövezet-felújítás, területrendezés, egyeskői forrás rendbetétele – is részt vesz, ezért emberhiány miatt a héten nem tudnak bekapcsolódni az Olt melletti munkálatokba. Ez azonban jövő héten megváltozhat, megkeresésünkre Csonta László elnök ugyanis elmondta, hogy többször is egyeztettek és beszéltek kollégáival a lehetséges lépésekről. „A szándék megvan, csak – egyelőre – emberünk nincs, aki a köz figyelmének felhívásával és ezzel párhuzamosan a városlakók toborzásával tudna foglalkozni. A saját önkénteseinket mozgósítani fogjuk, reméljük, hogy a civilek közül is sokan csatlakoznak hozzánk” – közölte.
Egy dologban valamennyi megszólaltatott egyetért: nem elég csak a városvezetésre és néhány környezetvédőre bízni egy ilyen, egész térséget érintő probléma megoldását, mert mind az emberi, mind pedig az anyagi erőforrások korlátozottak. Egy-két napig tartó csapadékos időszakban bízni is felelőtlenség, hiszen az időjárás annyi idő alatt, egymagában nem tudja teljesen megállítani az égést – jó példa erre a tavalyi év, amikor november végén, a hótakarót elolvasztva, mínusz fokokban is füstölgött még a tőzeg a város határában.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
szóljon hozzá!