Fotó: Veres Nándor
Igencsak vegyesek voltak az utóbbi évtized érettségi eredményei Hargita megyében: míg a 2011 előtti években átlagosan a végzősök nyolcvan százaléka teljesítette sikeresen a megmérettetést, addig az utóbbi öt esztendőben az átmenési arány gyakorta alig haladta meg az ötven százalékot. Az idei érettségi eredmények bár jelentős javulást mutatnak az előző évekhez képest, kérdés, hogy ez egy fellendülés kezdete-e.
2016. július 30., 20:012016. július 30., 20:01
2016. július 30., 20:392016. július 30., 20:39
A statisztikai adatok szerint az utóbbi tíz év legjobb érettségi eredményei 2007-ben születtek Hargita megyében: ekkor a diákok 87 százaléka ment át. 2008-ban a végzősök 79 százaléka örülhetett. 2009-ben az érettségizők 84 százaléka ért el hatos vagy afeletti átlagot, 2010-ben pedig 71 százalékuk vette sikeresen a vizsgákat. 2011-ben már 67 százalékra csökkent az átmenési arány, viszont az igazi mélypont 2012-ben következett be, amikor diákok mindössze 31 százaléka ment át az érettségin. 2013-ban is mindössze 43 százalékos volt az átmenési arány, a 2014 és 2015-ös években pedig a diákok 54 százaléka volt sikeres. Az idei év végzőseinek közel 62 százaléka ment át, ami kétszer jobb eredmény a 2012-es adatokhoz képest.
Országosan is romlottak az eredmények
Országos szinten is – a kamerák felszerelésének évében – 2011-től kezdett számottevően csökkenni az érettségin való átmenési arány. Példának okáért, amíg 2007-ben az ország végzőseinek 82 százaléka írt átmenő minősítést a vizsgákon, addigra 2011-ben már csak 46 százalékuk örülhetett. 2012-ben pedig még kevesebben, a diákok mindössze 44 százaléka ment át. Ezzel kapcsolatban érdekes megjegyezni, hogy az országos szintű kezdeményezéshez képest, Hargita megyében csak egy évvel később, 2012-ben vezették be a megfigyelő kamerákat a vizsgatermekbe. Ezért is fordulhatott elő, hogy 2011-ben Hargita megye a maga 67 százalékos átmenési arányával kimagaslóan jól szerepelt az érettségi eredmények tekintetében az ország többi megyéjéhez képest, amelyek nagy többségében 50 százalék alatti volt az átmenési ráta.
A kamerákkal kezdődött
Hodgyai László, a Hargita megyei tanfelügyelőség illetékese érdeklődésünkre közölte, hogy a 2012-től kezdődő rossz eredmények egyértelműen a megfigyelő kamerarendszer bevezetésére vezethető vissza, azelőtt ugyanis más módszerekkel és másként érettségiztek a diákok. A szakember elmondása szerint, a kamerarendszerrel új helyzet teremtődött, amely szokatlan volt az előző évek bevált praktikáihoz képest. Természetesen más okok is közrejátszhattak, viszont főként a kamerarendszer felszerelésével indokolható a sok bukás – jegyezte meg.
Kismértékű, de fejlődés tapasztalható
Viszont, mindenképpen bizakodásra ad okot – fűzte hozzá Hodgyai –, hogy 2012 utáni években fokozatosan javultak a vizsgaeredmények a megyében. Azóta már a diákok másként és tudatosabban készülnek az érettségire, nem beszélve arról, hogy az utóbbi esztendőkben az iskolák nagy többségében szerveznek – tanórán kívüli – ingyenes érettségi felkészítőket. Mellettük pedig más intézmények is besegítenek a végzősök korrepetálásában, példaként megemlíthető a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara, amely már jó pár éve tart ingyenes felkészítőket a csíki zónában.
„Az utóbbi időben mondhatni mindenki ráhajtott, hogy az érettségi eredmények jobbak legyenek” – fogalmazott a tanfelügyelőség illetékese. Hozzátette, az idei közel 62 százalékos átmenési arány jónak mondható, valószínűleg a jövőben folytatódik ez a növekvő tendencia, de ez függ a tanári munkától, a diákoktól és a tételek nehézségétől is. Idén a mintegy 2800 Hargita megyei végzős diák közül 2381-en iratkoztak be érettségi vizsgára, ez azt jelenti, hogy több mint 400 diák nem is próbálkozott az érettségivel.
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
szóljon hozzá!