Fotó: Kristó Róbert
Kellemes meleg és süteményillat fogad a Harmopan Rt. csíkszeredai telephelyének süteményrészlegén. Zsemlék, kiflik, pizzák, szendvicsek, perecek, teasütemények készülnek, és itt kerestük meg a csíkszeredai Dobai Ferencz Helén péket is, hogy meséljen szakmájáról.
2014. december 04., 11:042014. december 04., 11:04
Ferencz Dobai Helén fiatal kora ellenére már huszonegy éve dolgozik pékként. A szülei is a cég alkalmazottjai voltak, és amikor 16 évesen Helén azzal állt elő, hogy ő dolgozni akar, a pékségbe irányították. Azóta tanulmányait is folytatta, és karrierje is felfelé ívelt, a szakmában egyre ügyesebb, ma már csoportfelelősként tevékenykedik a süteményrészlegen.
„Többek között kiszámolom, kimérem az éppen sütendő termék recept szerinti hozzávalóit, előkészítem a tésztát a dagasztásra. Egyébként ez az egyedüli folyamat, amit gép végez, a többi kézi munka” – magyarázza. „Egy nagy tálcára például negyven darab bukta fér. Szekérre készítjük elé a termékeket, egy szekérre pedig felfér tizenhat tálca. Egyszerre ötszáz buktát is meg tudunk sütni. Egy adag buktához huszonöt kilogramm liszt szükséges és persze a többi hozzávaló. A tésztát dagasztja a gép, aztán lepréseljük, kimérjük, az osztógép elosztja, következik a kinyújtás és egyenként mindegyikbe beletesszük a tölteléket, összehajtjuk, majd lekenjük tojással” – magyarázza, majd megjegyzi, a sajtos pereceket is egyesével, kézzel vágják ki, egyenként szórják meg sajttal, kenik le tojással. Egyszerre húsz kiló perecet sütnek.
A pékségben vannak írott és íratlan szabályok. Ilyen például, hogy a recepteket nem árulják el kívülállóknak, vagy hogy a bedagasztott, nyers tésztát meg kell kóstolni, és szintén kóstolásra vár a kisült termék is. A részlegen három váltásban zajlik a munka, és minden váltásban más-más terméket készítenek. „Éjszaka sütjük például a szendvicseket, pizzát, délelőtt a zsemlét, iskolás kiflit, perecet, délután a leveles tésztákat, buktákat, kalácsot.
„Nagyon szeretem a munkámat. Mikor a városban látom, hogy valaki egy szendvicset vagy egy kiflit eszik, nagyon jólesik. Úgy képzelem, hogy a szabó is büszke, amikor meglát egy olyan ruhába öltözött embert, amit ő vart, én is így vagyok. Ez a szakma nekem van kitalálva. Én otthon is szívesen és sokszor sütök, de elég gyakran járok szakmai versenyekre, nem egyszer díjjal tértem már haza” – meséli lelkesen, és büszkén jegyzi meg, két testvére közül az egyik húsz éve pék Magyarországon.
„Van egy mondás a pékségben az olyan megjegyzésre, hogy nem tudom, miért nem sikerült a tészta, hiszen még a lelkemet is beletettem. Ilyenkor mondják az idősebb pékek: tetted volna bele az élesztőt, akkor sikerült volna” – jegyzi meg nevetve Helén, bár mint mondja, az élesztő mellé bizony a lelket is bele kell tenni, hogy ízletes legyen a kész termék.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!