Archív
Fotó: Barabás Ákos
Nem árad az ima szava a Hargitától a Fogarasi-havasokig – augusztus második szombatján az unitárius hívek nem tudnak örvendezni a találkozásnak Orbán Balázs földjén, Szejkefürdőn. Az elmaradó közösségi hitélményről és a személyes lehetőségekről Székely Kinga Rékával, a Magyar Unitárius Egyház hitéleti és missziói előadó-tanácsosával beszélgettünk.
2020. augusztus 07., 19:092020. augusztus 07., 19:09
Megvan az ideje a hallgatásnak és megvan az ideje a beszédnek – idézte a Prédikátor könyvének harmadik fejezetét a lelkésznő. 2020. augusztus második szombatján a hallgatás ideje érkezett el a Szejkefürdői Unitárius Találkozó életében. „Ebben a rendkívüli járványidőben arra kérjük híveinket, hogy otthonaikban kulcsolják imára kezüket és őszinte megbánással, tiszta szívvel kérjék a mindenható Istent, hogy ennek a pandémiának minél hamarabb vége legyen.”
Lelki visszatekintő
Minden esztendő augusztusának második szombatján azért imádkoztunk mi unitáriusok, hogy Isten szeretete beborítsa ezt a sokszor gyarló világot, hogy megbocsásson azért a sok rosszért amit mi emberek elkövettünk – akarva vagy öntudatlan. Kértük a mindenhatót, hogy hallgassa meg mindnyájunk egyéni kívánságát, és ha lehet, teljesítse, hogy egyenként elégedettek és boldogok legyünk. Majd egyéni örömünk álljunk össze a közösség elégedett, szép életévé. Gyarapodásért, lelki tisztaságért, szép keresztény életért imádkoztunk – sorolta Székely Kinga Réka. Emlékeztetve arra is, hogy: „Úrvacsorát vettünk Jézus tanítása szerint, hogy miénk lehessen az új parancsolat, a szeretet parancsolata, a szemet szemért, fogat fogért régi törvénye helyett. Igyekeztünk elfogadni és megélni a legfőbb jézusi tanítást, az aranyszabályt: amit szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is azt cselekedjétek velük.”
Emlékezés, emlékeztetés
Az eddigi találkozók hagyományos mozzanatáról elmondta: „Megkoszorúztuk Orbán Balázs, a legnagyobb székely sírját, aki megismervén az unitárius vallást, az egyetlen erdélyi alapítású vallást, legbuzgóbb tagja lett ennek. A gondolkodás, kérdezés és döntés szabadsága és a vele járó egyéni felelősség vonzotta a leginkább a mi vallásunkhoz. A nemzetet előmozdító tényezőnek tartotta a műveltséget, ezért szorgalmazta minden gyermek számára az oktatást. Minden gyermeknek joga van a tanuláshoz, nem csak a gazdag szülők, hanem a szegények gyermekeinek is. A szabadságot nem csak kivívni kell, mint ahogy kivívták az 1848–49-es szabadságharcban. A szabadságot meg is kell tudni tartani, s vele felelősen kell élni.”
Hagyaték
A szejkefürdői unitárius találkozó évenkénti, közösségi hálaadási alkalom is. Székely Kinga Réka vallja: „A jó Isten székelynek és magyarnak teremtett minket, itt határolta be azt a földterületet, amit mi szülőföldnek hívunk, legelemibb kötelességünk óvni és gyarapítani azt, amit ránk hagytak felmenőink, a nyelvet, a kultúrát, az életet magát. Amikor elődeink úgy döntöttek, hogy a két Homoród mentéről, az aratás után felmennek a Homoród forrásához, hogy ott a Teremtőnek hálát adjanak az életért, az a legfőbb vágy vezérelte őket, hogy kikérjék és kiérdemeljék a Mindenhatótól a megelégedett élethez való jogot. Tudták ők is, hogy az adok-kapok egyensúlya hozza el a megelégedettséget, és ahogy ők fogalmaztak, az Isten az egyik kezével ad, a másikkal elvesz tőlünk. Ősi mintája ez a létezés egyensúlyának. Tudták azt is, hogy mindennek rendelt ideje van, beszédnek és hallgatásnak, és hogy amikor az ember hallgat, akkor dörögnek a fegyverek, vagy dúl a járvány, de olyankor a kövek is beszélnek. És a nagy mindenség is azt sugallja az embernek, hogy kezdjen el újra beszélni. Kezdjen el újra imádkozni, kezdje el megbánni a rosszat, amit tett, kezdje el jóvátenni azt. Kezdjen hozzá a tisztálkodáshoz – a testihez és a lelkihez egyaránt.”
Ideje van a beszédnek
2020. augusztus második szombatján újra eljött az ideje a beszédnek – húzta alá a hitéleti és missziói előadó-tanácsos. – Az egyes ember, az egyén, Istenhez való beszédének. Be kell látnunk, hogy túl hosszan „dörögnek a fegyverek”, túl hosszan pusztít a járvány, túl sokan húznak hasznot belőle; túl sok a tudatlanság, túl sok a félreinformálás, és túl kevés a felelősségérzet az egyes emberekben, bennünk is.
2020. augusztus második szombatján nem tudunk egymás nyakába borulni és örvendezni, hogy újra találkozhatunk; nem koppan a lovak patája a kavicson, nem szól a harang, nem játszik a rezesbanda, nem leng a zászló, nem borul virágba Orbán Balázs sírja. Nem szorgoskodnak hívő asszonykezek a kenyér dagasztásában, nem szelik meg a lelkészek a kenyeret és nem töltik serlegbe a bort, nem árad az ima szava a Hargitától a Fogarasi-havasokig. Csend lesz és hiányérzet a székely kapuk alatt.
Ideje az imaszónak
De még mindig tehetünk valamit, még mindig van egy lehetőség az ember számára – hiszi a lelkésznő. „A beszéd, az a beszéd, amit Jézus úgy nevez, a belső szobádban való beszélgetés, amikor te, a teremtett, szemtől szemben vagy a Teremtővel. Amikor felteheted a gyakori, mégis megunhatatlan kérdéseket: Istenem miért teremtettél erre a világra? Mi a dolgom? Mi a feladatom? Hol van a boldogságom? Kikkel kell együtt élnem, és milyen célokat kell követnem? Milyen eszközöket kell használnom céljaim elérésében? És kinek kell hinnem? És milyen szabályokat kell követnem? És kikért kell, kiért érdemes áldozatot hoznom?”
Hiszem, hogy a válasz, a válaszok megérkeznek, kikristályosodnak, hallhatóvá és érthetővé válnak – nyomatékosítja Székely Kinga Réka. „Az emberi élet szent. Az emberi életvezetésnek is az kellene lennie. A hívő ember úgy próbálja egyensúlyban tartani életét, a jót és a rosszat, hogy életvezetésében teret enged a Mindenhatónak is. Belátja, hogy van, ami fölött van hatalma, de léteznek olyan dolgok, helyzetek, melyek fölött nem uralkodhat. Hogy ezekbe azért mégis belásson, időnként nekifog beszélgetni Istennel, imádkozik. A személyes találkozás helyett, közös úrvacsoravétel helyett, 2020. augusztus második szombatján imádkozzunk!” – kéri a Magyar Unitárius Egyház hitéleti és missziói előadó-tanácsosa.
Narancssárga és sárga kódú árvízriasztást adott ki szerdán az Országos Hidrológiai Intézet, az érintett Hargita megyei területeken árhullámokra, heves vízlefolyásra és vízszintemelkedésre kell számítani.
Az elmúlt 24 órában a Maros megyei hivatásos tűzoltóknak összesen 106 sürgősségi bevetésen kellett helytállniuk. Közúti balesetekhez, tizenegy tűzesethez, kidőlt fák eltávolításához riasztották őket.
Súlyos károkat okozott a kedd esti vihar Tusnádfürdőn: hatalmas széllel és esővel csapott le a fürdővárosra alig néhány perccel azután, hogy a Ro-Alert rendszeren keresztül riasztás érkezett.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga kódú figyelmeztetést adott ki július 9-ére, 12 és 22 óra között. A viharos időjárás az ország számos megyéje között Hargita és Kovászna megyét is érinti, Maros megyére az enyhébb, sárga kód érvényes.
Egy aktuális tragédiát lovagolt meg egy újrahasznosított videóval a Medveles Erdélyben-Gyergyószentmiklóson Facebook-oldal, amelyről mi is hírt adtunk.
Tizenkilenc megye összesen 81 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt szerda reggel 7 óra 38 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
Jelentős, legalább 12 százalékos áremelkedés várható az új építésű ingatlanok piacán, mivel az eddigi 9 százalékos áfa helyett 21 százalékot kell fizetniük a vásárlóknak augusztustól a 120 ezer eurós értékhatár alatti lakásokért is.
Lesodródott az úttestről egy autó a Maros megyei Nyárádkarácson községhez tartozó Folyfalván kedden este. Az autóban utazó személy súlyosan sérüléseket szenvedett, kórházba szállították.
szóljon hozzá!