Több tíz lakókocsival és teherautóval érkezett meg Székelyudvarhelyre a németországi Gärtner Cirkusz még a hét elején. Bohócok, fakírok, halálkerékben bátorkodó akrobata és más artisták teszik ki a városról városra vándorló társulatot. Gino, a huszonöt éves tapasztalattal rendelkező porondmester tornászként kezdte, majd az állami cirkusznál tanulta el a különleges művészet titkait. „Mindenki egy szintről indul, a célunk, hogy egyre jobbak legyünk” – avatott be.

A Gärtner Cirkuszban is több család, több generáció dolgozik együtt, a romániai művészek mellett pedig külföldiek is fellépnek. Gino szerint szoros a kapcsolat az előadók között, hiszen a szezon nagyjából februártól novemberig tart, így folyamatosan úton vannak, összezárva.

Nyugdíjazott vadak

Az országot járó társulat egykor arról volt híres, hogy különleges állatok léptek fel a másfél-két órás műsorok alatt, ám

Romániában idén nyártól csak kutyák, lovak, delfinek és egyes egzotikus madarak jelenhetnek meg a cirkuszi porondon. Gino, a Gärtner Cirkusz porondmestere elmondta, majd minden nézőt az érdekel elsősorban, hogy milyen állatai vannak a cirkusznak.

Mivel a jogszabály haladékot ad az állatok áthelyezésére, a következő tizennyolc hónapban még utazhatnak a társulattal. A porondmester szerint övék az egyetlen hazai cirkusz, amelynél még meg lehet tekinteni a kitiltott állatokat, de csupán a műsor után.

Utolsó találkozás az elefántokkal

A többgenerációs artistákból álló cirkusznál az idomárok együtt nőnek fel az állatokkal. Különleges kapcsolat van közöttük – magyarázta a porondmester.

A Gärtnernél már a harmadik generáció dolgozik, apáról fiúra szállt a hivatás, így az állatidomítást is családi „hagyatékként” vették át. Gino szerint a német Gärtner család volt az első, amely elefántokkal kezdett foglalkozni Európában, és nagyon szoros kapcsolatot alakítottak ki velük. A hazai közönséget egyébként kifejezetten az egzotikus állatokat vonzzák a cirkuszba, a tiltással a műsorszámok jelentős részét ki kellett hagyni.

Azt is elmondta, hogy a „nyugdíjazott” tigriseket és oroszlánokat is visszaviszik a szabadba, ám a legtöbb esetben ezekért több száz eurót fizetnek a gazdag romániai vagy külföldi vadászok, hogy lelőhessék.

Gino szerint az idomárok sokkal jobban szeretik az állatokat, mint az állatvédők, hiszen együtt nőnek fel, mindennap együtt vannak. Amikor elkezdenek dolgozni a vaddal, egyből rájönnek, hogy milyen a természete, türelemmel, csemegékkel nyerik el bizalmát.