Cirkusz egzotikus állatokkal: még egyszer, utoljára

Több tíz lakókocsival és teherautóval érkezett meg Székelyudvarhelyre a németországi Gärtner Cirkusz még a hét elején. Bohócok, fakírok, halálkerékben bátorkodó akrobata és más artisták teszik ki a városról városra vándorló társulatot. Gino, a huszonöt éves tapasztalattal rendelkező porondmester tornászként kezdte, majd az állami cirkusznál tanulta el a különleges művészet titkait. „Mindenki egy szintről indul, a célunk, hogy egyre jobbak legyünk” – avatott be.

Az állami cirkusznál mindenkiről a tanárok döntik el, hogy milyen cirkuszi ágba illik: zsonglőr, akrobata vagy bohóc lesz belőle. Legtöbben viszont a családi hagyományt folytatva vállalják fel ezt a nem hétköznapi életformát.

A Gärtner Cirkuszban is több család, több generáció dolgozik együtt, a romániai művészek mellett pedig külföldiek is fellépnek. Gino szerint szoros a kapcsolat az előadók között, hiszen a szezon nagyjából februártól novemberig tart, így folyamatosan úton vannak, összezárva.

– ecsetelte, hozzátéve, hogy Udvarhelyen is minden este héttől lesz műsor, vasárnap pedig kétszer lépnek fel. A felszíni csillogástól eltekintve nem egyszerű munka ez, hiszen az artisták közül sokaknak gyerekük van, ennek ellenére elégedett a választott életstílussal. Szerinte pörgés az élete, jobb, mint egy egyszerű irodai munkahely.

Az országot járó társulat egykor arról volt híres, hogy különleges állatok léptek fel a másfél-két órás műsorok alatt, ám

a június elején érvénybe lépett törvénykezés értelmében „nyugdíjazniuk” kellett az elefántokat, tevéket, kígyókat, krokodilokat és óriásteknősöket.

Romániában idén nyártól csak kutyák, lovak, delfinek és egyes egzotikus madarak jelenhetnek meg a cirkuszi porondon. Gino, a Gärtner Cirkusz porondmestere elmondta, majd minden nézőt az érdekel elsősorban, hogy milyen állatai vannak a cirkusznak.

A tiltás teljes mértékben megváltoztatta a műsorszámokat.

Mivel a jogszabály haladékot ad az állatok áthelyezésére, a következő tizennyolc hónapban még utazhatnak a társulattal. A porondmester szerint övék az egyetlen hazai cirkusz, amelynél még meg lehet tekinteni a kitiltott állatokat, de csupán a műsor után.

A többgenerációs artistákból álló cirkusznál az idomárok együtt nőnek fel az állatokkal. Különleges kapcsolat van közöttük – magyarázta a porondmester.

Nem lehet erőszakkal betanítani az állatokat, hiszen azzal csak szenvednek: Gino szerint szeretettel és tisztelettel kell bánni velük.

A Gärtnernél már a harmadik generáció dolgozik, apáról fiúra szállt a hivatás, így az állatidomítást is családi „hagyatékként” vették át. Gino szerint a német Gärtner család volt az első, amely elefántokkal kezdett foglalkozni Európában, és nagyon szoros kapcsolatot alakítottak ki velük. A hazai közönséget egyébként kifejezetten az egzotikus állatokat vonzzák a cirkuszba, a tiltással a műsorszámok jelentős részét ki kellett hagyni.

– mondta Gino.

A porondmester a teljes tiltást extrém megoldásnak tekinti. Egyetért ugyan azzal, hogy vannak olyan cirkuszok, amelyek embertelen módon bántak állataikkal. Ezzel szerinte rossz fényt vetnek a szakmára, és mindig megnehezíti a dolgukat, amikor egy-egy városvezetéssel a korábbi rossz tapasztalatok miatt egyeztetni kell.

– kérdezte. Az állatok újrahelyezésével kapcsolatosan is aggódik, úgy véli,

ha elefántjuk visszakerülne a szabadba, nem lenne esélye életben maradni.

Azt is elmondta, hogy a „nyugdíjazott” tigriseket és oroszlánokat is visszaviszik a szabadba, ám a legtöbb esetben ezekért több száz eurót fizetnek a gazdag romániai vagy külföldi vadászok, hogy lelőhessék.

Gino szerint az idomárok sokkal jobban szeretik az állatokat, mint az állatvédők, hiszen együtt nőnek fel, mindennap együtt vannak. Amikor elkezdenek dolgozni a vaddal, egyből rájönnek, hogy milyen a természete, türelemmel, csemegékkel nyerik el bizalmát.

– szögezte le.