„Vásárlói szavazatunkkal mi döntjük el, hogy ki marad a piacon” Pr-cikk

Ki ne szeretné, ha minden nap hazai, minőségi, friss és ízletes élelmiszereket fogyaszthatna, amelyek megbízható forrásból származnak? A helyi termékek megvásárlásával egyrészt jelentősen rövidítünk az értékesítési láncon, úgy hogy közben hozzájárulunk a vidéki termelők gyors piacrajutásában is. Interjúsorozatunkban ezúttal Czirjék Katit, az erdélyi vállalkozó nők mentorát, a Női Vállalkozók Erdélyben Facebook-csoport alapítójával beszélgettünk a REL-ről, vagyis a rövid ellátási láncok előnyeiről.

Támogatói tartalom

2023. szeptember 15., 09:002023. szeptember 15., 09:00

– Mikor találkoztál először a REL, azaz a rövid ellátási lánc fogalmával?

– A döntés, hogy becsempésszük családunk életmódjába a jól evés fogalmát hamarabb megszületett, minthogy megismertem volna a rövid ellátási lánc mibenlétét. 2009-ben második gyermekünket vártuk, amikor felismertük, hogy ha Kolozsváron maradunk, akkor nem lesz lehetőségünk olyan életmódot folytatni, amelyet elképzeltünk magunknak, sem anyagi, sem életvezetési szempontból. Számunkra mint család mindig is nagyon fontos volt az egészséges táplálkozás, a környezetvédelem, így

korán elhatároztuk, hogy megkeressük a módját annak, hogy vásárlói szavazatunkkal olyan termelőket támogassunk, akik helyiek, a minőségre törekednek és odafigyelnek arra, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak maguk után.

A kezdetekben volt egy olyan elképzelésünk, hogy mi magunk leszünk a termelők, de elég hamar be kellett látnunk, hogy nem vagyunk erre alkalmasak. Igazából a második falusi közösségben találtuk meg a valódi számításainkat. Az első költözésünk alkalmával az egyik szempont az volt, hogy Istvánházán tudunk mi magunk is termelni és gazdálkodó közösség révén egyértelmű volt, hogy jobb ár-minőség viszonyt tud biztosítani az élelmiszer-beszerzéshez. Amikor Kibédre jöttünk, azt is figyelembe vettük, hogy a kertészkedők mellett legyen sajt, pékség, vágóhíd is. Tetszett, hogy tényleg minden falun belül beszerezhető. Hozzáteszem, hogy sajnos a pékség mára már megszűnt.

•  Fotó: Jánosi Ágnes Galéria

Fotó: Jánosi Ágnes

– Közel egy évtized távlatából hogy látod: melyek azok az érvek, amelyek miatt megéri a mindennapi élethez szükséges termékeinket, tárgyainkat rövid ellátási láncokból beszerezni?

– Az egyik legfontosabb tanulság, amelyet megfogalmaztam, hogy tudatosítanunk kell magunkban:

nem áll jogunkban kizsigerelni a Föld erőforrásait.

Mindannyian minden egyes nap tehetünk egy lépést, hozhatunk egy olyan döntést, amely a környezetünk és természetesen saját egészségünk megóvását segíti elő.

•  Fotó: Helyénvaló.ro Galéria

Fotó: Helyénvaló.ro

Ha ismerjük a termelőt, akitől a különböző élelmiszereinket szerezzük be, akkor azt is tudjuk, hogy milyen technikával, hogyan dolgozik, így valószínűsíthető, hogy jóval kevesebb olyan vegyszert fogyasztunk el, amelyek ártalmasak szervezetünk számára.

A rövid ellátási láncokból való vásárlással a saját és gyermekeink egészségét támogatjuk, és megélhetést biztosítunk egy helyi család számára is.

Gyakorlatilag az élelmiszerek ezen módon való beszerzésével olyan vásárlói kultúrát tudunk felépíteni, amely során megváltozik a gondolkodásmódunk is. Nem mindegy, hogy egy multinacionális vállalkozás profitját növeljük, vagy vásárlói szavazatunkkal közösségünket támogatjuk, és az országon belül körforgásban tartjuk a pénzt.

– Mint az erdélyi női vállalkozók mentora, a Női Vállalkozók Erdélyben csoport alapítója mit tapasztalsz vállalkozói, termelői frontról? Megérett már az erdélyi társadalom arra a felismerésre, hogy a rövid ellátási láncokban van a jövő?

– Gyakorlatilag a mi csoportunkban, közösségünkben első perctől központi helyet foglaltak el az erőforrásokkal való etikus bánás és a környezettudatosság kérdése. Azt látjuk, hogy a vállalkozók számára elengedhetetlen a jó minőségű alapanyagok beszerzése, és folyamatos törekvést tapasztalunk abba az irányban is, hogy az adott termékeknek mennyit kell utazniuk akár a gyártás előtt vagy éppen a vásárlóig. Annak ellenére, hogy a kézművesek körében mindannyian szívvel-lélekkel, odafigyeléssel készítik a különböző termékeiket, mégis ezeknek a vállalkozásoknak az az egyik rákfenéje, hogy nehéz harmóniába hozniuk a termék minőségét, előállításra fordított erőforrásait egy olyan árral, amelyet a vásárló meg is fizet.

•  Fotó: Helyénvaló.ro Galéria

Fotó: Helyénvaló.ro

Sokan panaszkodnak arra, hogy igazságtalan a piaci verseny, és számos esetben alulmaradnak a multinacionális vállalatok kínálatával, árával szemben. Tapasztaljuk is, hogy jóval kisebbé vált a kézműves termékek választéka, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. El kellene jutnunk addig, hogy legalább megtartsuk azt, amink még megvan, hiszen

mi alakítjuk azt, hogy ki marad a piacon.

Nem minden termelő tud fennmaradni, éppen itt jön be nekünk mint vásárlóknak a szerepe. El kell ismernünk, hogy termelő és vásárló egymásra vannak utalva, nincs az egyik a másik nélkül.

Gondoljunk csak bele, hogy a világjárvány ideje alatt mennyire kiszolgáltatottá váltunk, milyen gyorsan jelentkeztek az áruellátással kapcsolatos problémák. Mennyivel egyszerűbb lenne a dolgunk, ha ráfordítanánk az időt arra, hogy környezetünkben felkutassuk a nekünk leginkább megfelelő termelőket, és megbízható forrásból szereznénk be élelmiszereinket. Ezzel jót tennénk egészségünknek, közösségünknek, és ezt a mintát továbbadhatnánk az eljövendő generációknak is.

Ha érdekesnek, elgondolkodtatónak találtad cikkünket, akkor oszd meg ismerőseiddel, hogy minél több emberhez eljuthasson. Maradj velünk a továbbiakban is, hiszen az elkövetkező cikkekben, interjúkban tovább boncolgatjuk a REL, azaz a rövid ellátási láncok mibenlétét, előnyeit. Helyi gazdák, rövid élelmiszer-ellátási lánc szakértők és lelkes vásárlók mesélnek majd tapasztalataikról. Sőt, azt is megmutatjuk, hogy a mindennapjaidban milyen lépéseket tudsz tenni egy élhetőbb környezetért, miként támogathatod a helyi termelőket. Interjúinkat meghallgathatod a Rádió GaGa műsorában is, ahol további érdekességeket tudhatsz meg a REL-ről. További infók: helyenvalo.ro/REL

Galéria

(X – Fizetett hirdetés)

korábban írtuk

Végre kiderül, hogy mi is az a REL
Végre kiderül, hogy mi is az a REL

Szemfüles olvasóink az utóbbi hetekben már láthatták a Székelyhon oldalán azt a reklámot, ami a REL fogalmára hívta fel a figyelmet. Az elkövetkezendő hónapokban teljes cikksorozatot közlünk arról, hogy mit is jelent a rövid élelmiszer-ellátási lánc.

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 17., péntek

Több pedagógusi pótlékot is bevezetne az új bértörvény-tervezet

Az új közalkalmazotti bértörvény felülvizsgált tervezete szerint több kategóriában is béren felüli juttatásokat vezetnének be az oktatásban dolgozók számára.

Több pedagógusi pótlékot is bevezetne az új bértörvény-tervezet
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Várják a jelentkezőket a turizmusföldrajz és ökoturizmus szakokra a gyergyószentmiklósi egyetemen

Megkezdődött a beiratkozás a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatára. Az itt zajló gazdasági szemléletű oktatás célja olyan szakemberek képzése, akik a földrajzi teret képesek turisztikai szempontból hasznosítani.

Várják a jelentkezőket a turizmusföldrajz és ökoturizmus szakokra a gyergyószentmiklósi egyetemen
2026. július 17., péntek

Közösség elleni uszítás gyanújával hallgatták ki Dan Tanasăt

Kihallgatták pénteken a legfőbb ügyészségen Dan Tanasăt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselőjét. Az Agerpres hivatalos forrásokra hivatkozó értesülése szerint a politikus ellen közösség elleni uszítás gyanújával vizsgálódnak.

Közösség elleni uszítás gyanújával hallgatták ki Dan Tanasăt
2026. július 17., péntek

Közzétették a közalkalmazotti bértörvény felülvizsgált tervezetét

Közzétették pénteken a munkaügyi minisztérium honlapján a közalkalmazotti bértörvény tervezetének új, felülvizsgált változatát.

Közzétették a közalkalmazotti bértörvény felülvizsgált tervezetét
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Hamis oldalakon húznák le az adófizetők pénzét

Olyan hamis weboldalak jelentek meg, amelyek a Ghișeul.ro felületét utánozzák, és személyes adatokat, valamint bankkártya-adatokat próbálnak megszerezni – figyelmeztet a Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).

Hamis oldalakon húznák le az adófizetők pénzét
2026. július 17., péntek

Elismerte a digitalizációért felelős miniszter Sepsiszentörgyön, hogy nem úgy működnek az országban a dolgok, ahogy kellene

Országjáró körútra indult Irineu Darău gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter. Pénteken Sepsiszentgyörgyre is eljutott, ahol vállalkozókkal találkozott, majd délután meglátogatott két vállalkozást.

Elismerte a digitalizációért felelős miniszter Sepsiszentörgyön, hogy nem úgy működnek az országban a dolgok, ahogy kellene
2026. július 17., péntek

Pénteken is egyeztettek, kedden folytatják a megbeszélést az új közalkalmazotti bértörvényről

Technikai egyeztetést tartottak pénteken a Cotroceni-palotában a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről, amelyet a következő napokban áttanulmányozhatnak a pártok – jelentette ki a megbeszélés után Radu Burnete elnöki tanácsadó.

Pénteken is egyeztettek, kedden folytatják a megbeszélést az új közalkalmazotti bértörvényről
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Romániában az egyik legmagasabb a százezer lakosra jutó bírák száma az EU-ban

Az Európai Unióban 2024-ben átlagosan 15,7 bíró jutott százezer lakosra, szemben a 2014-es 17,7 bíróval – derül ki az Eurostat pénteken, a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás napja alkalmából közzétett adataiból.

Romániában az egyik legmagasabb a százezer lakosra jutó bírák száma az EU-ban
2026. július 17., péntek

Airbus helikoptereket és légvédelmi radarokat vesz Románia a SAFE-programon keresztül

Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter pénteken bejelentette, hogy aláírták a SAFE-program keretében a 12 Airbus helikopter és 12 Thales radar beszerzéséről szóló szerződéseket.

Airbus helikoptereket és légvédelmi radarokat vesz Románia a SAFE-programon keresztül
2026. július 17., péntek

Továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció az EU tagállamai közül

Júniusban 2,9 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban a májusi 3,3 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9,2 százalék – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.

Továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció az EU tagállamai közül
Hirdetés