
Ki ne szeretné, ha minden nap hazai, minőségi, friss és ízletes élelmiszereket fogyaszthatna, amelyek megbízható forrásból származnak? A helyi termékek megvásárlásával egyrészt jelentősen rövidítünk az értékesítési láncon, úgy hogy közben hozzájárulunk a vidéki termelők gyors piacrajutásában is. Interjúsorozatunkban ezúttal Czirjék Katit, az erdélyi vállalkozó nők mentorát, a Női Vállalkozók Erdélyben Facebook-csoport alapítójával beszélgettünk a REL-ről, vagyis a rövid ellátási láncok előnyeiről.
2023. szeptember 15., 09:002023. szeptember 15., 09:00
– Mikor találkoztál először a REL, azaz a rövid ellátási lánc fogalmával?
– A döntés, hogy becsempésszük családunk életmódjába a jól evés fogalmát hamarabb megszületett, minthogy megismertem volna a rövid ellátási lánc mibenlétét. 2009-ben második gyermekünket vártuk, amikor felismertük, hogy ha Kolozsváron maradunk, akkor nem lesz lehetőségünk olyan életmódot folytatni, amelyet elképzeltünk magunknak, sem anyagi, sem életvezetési szempontból. Számunkra mint család mindig is nagyon fontos volt az egészséges táplálkozás, a környezetvédelem, így
A kezdetekben volt egy olyan elképzelésünk, hogy mi magunk leszünk a termelők, de elég hamar be kellett látnunk, hogy nem vagyunk erre alkalmasak. Igazából a második falusi közösségben találtuk meg a valódi számításainkat. Az első költözésünk alkalmával az egyik szempont az volt, hogy Istvánházán tudunk mi magunk is termelni és gazdálkodó közösség révén egyértelmű volt, hogy jobb ár-minőség viszonyt tud biztosítani az élelmiszer-beszerzéshez. Amikor Kibédre jöttünk, azt is figyelembe vettük, hogy a kertészkedők mellett legyen sajt, pékség, vágóhíd is. Tetszett, hogy tényleg minden falun belül beszerezhető. Hozzáteszem, hogy sajnos a pékség mára már megszűnt.
Fotó: Jánosi Ágnes
– Közel egy évtized távlatából hogy látod: melyek azok az érvek, amelyek miatt megéri a mindennapi élethez szükséges termékeinket, tárgyainkat rövid ellátási láncokból beszerezni?
– Az egyik legfontosabb tanulság, amelyet megfogalmaztam, hogy tudatosítanunk kell magunkban:
Mindannyian minden egyes nap tehetünk egy lépést, hozhatunk egy olyan döntést, amely a környezetünk és természetesen saját egészségünk megóvását segíti elő.
Fotó: Helyénvaló.ro
Ha ismerjük a termelőt, akitől a különböző élelmiszereinket szerezzük be, akkor azt is tudjuk, hogy milyen technikával, hogyan dolgozik, így valószínűsíthető, hogy jóval kevesebb olyan vegyszert fogyasztunk el, amelyek ártalmasak szervezetünk számára.
Gyakorlatilag az élelmiszerek ezen módon való beszerzésével olyan vásárlói kultúrát tudunk felépíteni, amely során megváltozik a gondolkodásmódunk is. Nem mindegy, hogy egy multinacionális vállalkozás profitját növeljük, vagy vásárlói szavazatunkkal közösségünket támogatjuk, és az országon belül körforgásban tartjuk a pénzt.
– Mint az erdélyi női vállalkozók mentora, a Női Vállalkozók Erdélyben csoport alapítója mit tapasztalsz vállalkozói, termelői frontról? Megérett már az erdélyi társadalom arra a felismerésre, hogy a rövid ellátási láncokban van a jövő?
– Gyakorlatilag a mi csoportunkban, közösségünkben első perctől központi helyet foglaltak el az erőforrásokkal való etikus bánás és a környezettudatosság kérdése. Azt látjuk, hogy a vállalkozók számára elengedhetetlen a jó minőségű alapanyagok beszerzése, és folyamatos törekvést tapasztalunk abba az irányban is, hogy az adott termékeknek mennyit kell utazniuk akár a gyártás előtt vagy éppen a vásárlóig. Annak ellenére, hogy a kézművesek körében mindannyian szívvel-lélekkel, odafigyeléssel készítik a különböző termékeiket, mégis ezeknek a vállalkozásoknak az az egyik rákfenéje, hogy nehéz harmóniába hozniuk a termék minőségét, előállításra fordított erőforrásait egy olyan árral, amelyet a vásárló meg is fizet.
Fotó: Helyénvaló.ro
Sokan panaszkodnak arra, hogy igazságtalan a piaci verseny, és számos esetben alulmaradnak a multinacionális vállalatok kínálatával, árával szemben. Tapasztaljuk is, hogy jóval kisebbé vált a kézműves termékek választéka, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. El kellene jutnunk addig, hogy legalább megtartsuk azt, amink még megvan, hiszen
Nem minden termelő tud fennmaradni, éppen itt jön be nekünk mint vásárlóknak a szerepe. El kell ismernünk, hogy termelő és vásárló egymásra vannak utalva, nincs az egyik a másik nélkül.
Gondoljunk csak bele, hogy a világjárvány ideje alatt mennyire kiszolgáltatottá váltunk, milyen gyorsan jelentkeztek az áruellátással kapcsolatos problémák. Mennyivel egyszerűbb lenne a dolgunk, ha ráfordítanánk az időt arra, hogy környezetünkben felkutassuk a nekünk leginkább megfelelő termelőket, és megbízható forrásból szereznénk be élelmiszereinket. Ezzel jót tennénk egészségünknek, közösségünknek, és ezt a mintát továbbadhatnánk az eljövendő generációknak is.
Ha érdekesnek, elgondolkodtatónak találtad cikkünket, akkor oszd meg ismerőseiddel, hogy minél több emberhez eljuthasson. Maradj velünk a továbbiakban is, hiszen az elkövetkező cikkekben, interjúkban tovább boncolgatjuk a REL, azaz a rövid ellátási láncok mibenlétét, előnyeit. Helyi gazdák, rövid élelmiszer-ellátási lánc szakértők és lelkes vásárlók mesélnek majd tapasztalataikról. Sőt, azt is megmutatjuk, hogy a mindennapjaidban milyen lépéseket tudsz tenni egy élhetőbb környezetért, miként támogathatod a helyi termelőket. Interjúinkat meghallgathatod a Rádió GaGa műsorában is, ahol további érdekességeket tudhatsz meg a REL-ről. További infók: helyenvalo.ro/REL
(X – Fizetett hirdetés)

Szemfüles olvasóink az utóbbi hetekben már láthatták a Székelyhon oldalán azt a reklámot, ami a REL fogalmára hívta fel a figyelmet. Az elkövetkezendő hónapokban teljes cikksorozatot közlünk arról, hogy mit is jelent a rövid élelmiszer-ellátási lánc.
Fórumot szervezett Hargita Megye Tanácsa Székelyudvarhelyen az új, integrált hulladékgazdálkodási rendszer kapcsán, ami decembertől lép érvénybe.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
A besztercei önkormányzat véletlenül nyilvánosságra hozta a családon belüli erőszak áldozatainak fenntartott védett otthon címét, amelyet a törvény szerint titokban kell tartani.
Épen megmaradt római kori gyerekszarkofágot találtak a régészek Konstancán. A kőből készült síremléket a jelenlegi város helyén álló ókori Tomis temetkezőhelyén találták.
Továbbra is több a kérdés, mint a válasz a decembertől bevezetendő megyei szintű hulladékszállítás kapcsán. A kérdések tisztázására Hargita Megye Tanácsa fórumot szervezett. A beszélgetést a Székelyhon élőben közvetíti.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerdán közzétette a romániai bírák októberi illetményeit, hangsúlyozva, hogy a legalacsonyabb fizetésű gyakornok bíró bruttó keresete az országos bruttó átlagbér 1,26-szorosa.
November elején újraindulhat a csernavodai atomerőmű két leállított reaktorának egyike, ami enyhítheti a román energiarendszerre nehezedő nyomást – jelentette ki szerdán Cristian Bușoi volt energiaügyi államtitkár.
Mintegy 26 600 eurót csaltak ki egy vállalkozástól ismeretlen elkövetők, akik az adóhatóság és egy bank képviselőinek adták ki magukat. A pénzt egy indonéziai bankszámlára utalták.
Dróntámadás ért szerdán egy Konstanca felé tartó kereskedelmi hajót a Fekete-tengeren, a bolgár partok közelében – közölték a szófiai hatóságok az EFE szerint.
Továbbra is vizsgálja annak a 13 éves fiúnak az ügyét a Beszterce-Naszód megyei gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), aki október 19-én késsel megsebesített egy tanárnőt és két diákot egy besztercei iskolában.