
Ki ne szeretné, ha minden nap hazai, minőségi, friss és ízletes élelmiszereket fogyaszthatna, amelyek megbízható forrásból származnak? A helyi termékek megvásárlásával egyrészt jelentősen rövidítünk az értékesítési láncon, úgy hogy közben hozzájárulunk a vidéki termelők gyors piacrajutásában is. Interjúsorozatunkban ezúttal Czirjék Katit, az erdélyi vállalkozó nők mentorát, a Női Vállalkozók Erdélyben Facebook-csoport alapítójával beszélgettünk a REL-ről, vagyis a rövid ellátási láncok előnyeiről.
2023. szeptember 15., 09:002023. szeptember 15., 09:00
– Mikor találkoztál először a REL, azaz a rövid ellátási lánc fogalmával?
– A döntés, hogy becsempésszük családunk életmódjába a jól evés fogalmát hamarabb megszületett, minthogy megismertem volna a rövid ellátási lánc mibenlétét. 2009-ben második gyermekünket vártuk, amikor felismertük, hogy ha Kolozsváron maradunk, akkor nem lesz lehetőségünk olyan életmódot folytatni, amelyet elképzeltünk magunknak, sem anyagi, sem életvezetési szempontból. Számunkra mint család mindig is nagyon fontos volt az egészséges táplálkozás, a környezetvédelem, így
A kezdetekben volt egy olyan elképzelésünk, hogy mi magunk leszünk a termelők, de elég hamar be kellett látnunk, hogy nem vagyunk erre alkalmasak. Igazából a második falusi közösségben találtuk meg a valódi számításainkat. Az első költözésünk alkalmával az egyik szempont az volt, hogy Istvánházán tudunk mi magunk is termelni és gazdálkodó közösség révén egyértelmű volt, hogy jobb ár-minőség viszonyt tud biztosítani az élelmiszer-beszerzéshez. Amikor Kibédre jöttünk, azt is figyelembe vettük, hogy a kertészkedők mellett legyen sajt, pékség, vágóhíd is. Tetszett, hogy tényleg minden falun belül beszerezhető. Hozzáteszem, hogy sajnos a pékség mára már megszűnt.
Fotó: Jánosi Ágnes
– Közel egy évtized távlatából hogy látod: melyek azok az érvek, amelyek miatt megéri a mindennapi élethez szükséges termékeinket, tárgyainkat rövid ellátási láncokból beszerezni?
– Az egyik legfontosabb tanulság, amelyet megfogalmaztam, hogy tudatosítanunk kell magunkban:
Mindannyian minden egyes nap tehetünk egy lépést, hozhatunk egy olyan döntést, amely a környezetünk és természetesen saját egészségünk megóvását segíti elő.
Fotó: Helyénvaló.ro
Ha ismerjük a termelőt, akitől a különböző élelmiszereinket szerezzük be, akkor azt is tudjuk, hogy milyen technikával, hogyan dolgozik, így valószínűsíthető, hogy jóval kevesebb olyan vegyszert fogyasztunk el, amelyek ártalmasak szervezetünk számára.
Gyakorlatilag az élelmiszerek ezen módon való beszerzésével olyan vásárlói kultúrát tudunk felépíteni, amely során megváltozik a gondolkodásmódunk is. Nem mindegy, hogy egy multinacionális vállalkozás profitját növeljük, vagy vásárlói szavazatunkkal közösségünket támogatjuk, és az országon belül körforgásban tartjuk a pénzt.
– Mint az erdélyi női vállalkozók mentora, a Női Vállalkozók Erdélyben csoport alapítója mit tapasztalsz vállalkozói, termelői frontról? Megérett már az erdélyi társadalom arra a felismerésre, hogy a rövid ellátási láncokban van a jövő?
– Gyakorlatilag a mi csoportunkban, közösségünkben első perctől központi helyet foglaltak el az erőforrásokkal való etikus bánás és a környezettudatosság kérdése. Azt látjuk, hogy a vállalkozók számára elengedhetetlen a jó minőségű alapanyagok beszerzése, és folyamatos törekvést tapasztalunk abba az irányban is, hogy az adott termékeknek mennyit kell utazniuk akár a gyártás előtt vagy éppen a vásárlóig. Annak ellenére, hogy a kézművesek körében mindannyian szívvel-lélekkel, odafigyeléssel készítik a különböző termékeiket, mégis ezeknek a vállalkozásoknak az az egyik rákfenéje, hogy nehéz harmóniába hozniuk a termék minőségét, előállításra fordított erőforrásait egy olyan árral, amelyet a vásárló meg is fizet.
Fotó: Helyénvaló.ro
Sokan panaszkodnak arra, hogy igazságtalan a piaci verseny, és számos esetben alulmaradnak a multinacionális vállalatok kínálatával, árával szemben. Tapasztaljuk is, hogy jóval kisebbé vált a kézműves termékek választéka, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. El kellene jutnunk addig, hogy legalább megtartsuk azt, amink még megvan, hiszen
Nem minden termelő tud fennmaradni, éppen itt jön be nekünk mint vásárlóknak a szerepe. El kell ismernünk, hogy termelő és vásárló egymásra vannak utalva, nincs az egyik a másik nélkül.
Gondoljunk csak bele, hogy a világjárvány ideje alatt mennyire kiszolgáltatottá váltunk, milyen gyorsan jelentkeztek az áruellátással kapcsolatos problémák. Mennyivel egyszerűbb lenne a dolgunk, ha ráfordítanánk az időt arra, hogy környezetünkben felkutassuk a nekünk leginkább megfelelő termelőket, és megbízható forrásból szereznénk be élelmiszereinket. Ezzel jót tennénk egészségünknek, közösségünknek, és ezt a mintát továbbadhatnánk az eljövendő generációknak is.
Ha érdekesnek, elgondolkodtatónak találtad cikkünket, akkor oszd meg ismerőseiddel, hogy minél több emberhez eljuthasson. Maradj velünk a továbbiakban is, hiszen az elkövetkező cikkekben, interjúkban tovább boncolgatjuk a REL, azaz a rövid ellátási láncok mibenlétét, előnyeit. Helyi gazdák, rövid élelmiszer-ellátási lánc szakértők és lelkes vásárlók mesélnek majd tapasztalataikról. Sőt, azt is megmutatjuk, hogy a mindennapjaidban milyen lépéseket tudsz tenni egy élhetőbb környezetért, miként támogathatod a helyi termelőket. Interjúinkat meghallgathatod a Rádió GaGa műsorában is, ahol további érdekességeket tudhatsz meg a REL-ről. További infók: helyenvalo.ro/REL
(X – Fizetett hirdetés)

Szemfüles olvasóink az utóbbi hetekben már láthatták a Székelyhon oldalán azt a reklámot, ami a REL fogalmára hívta fel a figyelmet. Az elkövetkezendő hónapokban teljes cikksorozatot közlünk arról, hogy mit is jelent a rövid élelmiszer-ellátási lánc.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlegének véleményezése hiányában Alex Florențát javasolja a DIICOT főügyész-helyettesi tisztségére, Marius Voineagot a legfőbb ügyész helyettesi posztjára.
A kéregetés visszaszorítása a célja annak, amikor a koldusok ellen lépnek fel a helyi rendőrök, és a törvény szerint meg is bírságolják őket. Ez eltünteti a kéregetőt a szemünk elől, de valójában nem oldja meg a problémát – csupán arrébb tolja.
Visszavonta a Realitatea Plus műsorszolgáltatási engedélyét az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) – írja az Agerpres.
Idén már huszonhat bejelentett vadkár volt Maros megyében, ahol tavaly 43 medvét lőttek ki. A napokban elkezdődött a medve-, farkas-, hiúz- és vadmacskaállomány felmérése is – számolt be a környezetvédelmi ügynökség vezetője, Cristina Pui.
Az Egyesült Államokkal való stratégiai együttműködés fontosságát hangsúlyozta, valamint a gazdasági és energetikai kapcsolatok erősödéséről beszélt Orbán Viktor kedden Budapesten, J.D. Vance-szel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Több száz szankció, tucatnyi bevont jogosítvány és számos közlekedési bűncselekmény – ez a mérlege az ünnepi időszak rendőri ellenőrzéseinek Hargita megyében is.
Rendkívüli ülésen hozott döntéseket Gyergyószentmiklós képviselő-testülete két nagyvolumenű beruházás előkészítése kapcsán. A szándék szerint Gyilkostón a közművesítés kap új lendületet, és közel 4800 méternyi út korszerűsítése is közelebb került.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint az Ilie Bolojan vezette kormány minden lehetséges intézkedést meghozott, hogy megvédje a lakosságot az üzemanyagárak emelkedésétől.
Százakat ellenőriztek, több sofőrt ittas vezetésen értek, egyik esetben büntetőeljárás is indult a hétvégi közúti razziák nyomán Maros megyében.
Villanyáram nélkül maradt 844 fogyasztó Borszéken az erős szél miatt – közölte kedden délután a Hargita megyei tűzoltóság.