
Fotó: Civitas Alapítvány
Szemfüles olvasóink az utóbbi hetekben már láthatták a Székelyhon oldalán azt a reklámot, ami a REL fogalmára hívta fel a figyelmet. A sejtelmes reklámüzenetről most lerántjuk a leplet, és az elkövetkezendő hónapokban teljes cikksorozatot közlünk arról, hogy mit is jelent a rövid élelmiszer-ellátási lánc, és miért életbevágóan fontos, hogy értsük és éljünk vele. Az életbevágó jelző nem túlzás: aki megérti, hogy miért fontos „rövid” úton hozzájutni mindennapi élelmünkhöz, az tovább él.
2023. szeptember 08., 09:002023. szeptember 08., 09:00
2023. szeptember 08., 09:122023. szeptember 08., 09:12
Kezdjük a fogalomtisztázással.
A REL-t nevezhetjük akár rövid élelem-ellátási láncnak, rövid élelmiszer láncnak, de akár rövid ellátási láncnak is, nem hibázunk. A REL lényege ugyanis abban áll, hogy
Fotó: Civitas Alapítvány
Beláthatjuk, hogy bár az összes iparágban van létjogosultsága ennek a törekvésnek, a legnagyobb hozadéka mégis az élelem-ellátásban van, ugyanis
Vegyünk egy példát, mondjuk vásárolunk egy gyümölcsszárítót. Ha közelről szerezzük be, akkor a gyümölcsszárító nem utazik sok kilométert (tehát az árban kevesebb szállítási költség van), ha meghibásodik, akkor a javítási folyamatban is lényegesen kevesebb szállítási költség van – tehát beláthatjuk, hogy
Itt van a második téma, a közvetítők kérdése. Ahány közvetítő van egy ellátási láncban, annyian kell megéljene belőle, tehát a közvetítők számának csökkentése szintén árcsökkentő hatású – újfent beláthatjuk, hogy ugyanaz a minőségű termék esetleg helyben olcsóbb lehet.
Bizonyos iparágakban és termékek esetében a valóság azonban nem ez. Számtalanszor tapasztaljuk, hogy
Így a kínai termék megbírja a sok ezer kilométeres utaztatást, a több rendbeli közvetítőt, és a végén a polcon a termék mégis ugyanolyan áron vagy neadjisten olcsóbban szerepel, mint a helyi. És ennek nem az az oka, hogy a kínai kevesebbet akar nyerészkedni – távolról sem. Könnyen előfordulhat, hogy
Ennek az az oka lehet például, hogy a kínai feleakkora nyersanyag-árakkal, alacsonyabb bérköltségekkel állítja elő a terméket.
Miért lenne mégis okos döntés a közelit megvásárolni, akár picit magasabb áron is?
Erre egyetlen értelmes válasz létezik: mert ezzel fenntartjuk a közeli termelőt, hogy legyen értelme dolgoznia, majd a tőle visszafolyó adólejekből építjük az útjainkat, újítjuk fel az iskoláinkat stb.
Visszatérve a bevezető gondolathoz, még ennél is nagyobb a tét az élelmiszerek esetében. A gyümölcsszárítóval ellentétben az alma nehezen viseli a hosszú utat, a váltakozó hőmérsékletet, színét veszti, fonnyad és romlik. Mindezeket megelőzendő tartósítószereket, hűtőkocsikat, hűtőházakat alkalmazunk. Ezeket mi, fogyasztók egyrészt megfizetjük, másrészt lenyeljük.
De vegyük elő a vitamintartalom kérdését: a messzire utaztatott zöldség-gyümölcs tartósítása érdekében olyan eljárásokat alkalmazunk, amelyek csökkentik a termék vitamintartalmát. A hosszú ideig fennálló vitaminszegény táplálkozás szintén betegségek kialakulásához vezet.
Fotó: Civitas Alapítvány
Az élelmiszeripar manapság bármilyen jó íz elérésére képes aromák, ízfokozók, hozzáadott só és cukor segítségével, tehát finomat előállítani az élelmiszeriparnak már nem kihívás. A fogyasztó szempontjából nem mindegy, ha a „finom” érzet egy természetes ízvilágú termék elfogyasztásával vagy mesterséges anyagok bevitelével lesz elérve.
Ha minél kevesebbet utaztatunk egy terméket vagy minél kevesebb csomagolással vásároljuk, illetve ha minél kevesebb tartósítószer felhasználásával állítjuk elő, akkor ezekkel a döntésekkel egyre jobban óvjuk a környezetet.
A kistermelők nélkül átalakul a székelyföldi táj és megszűnik az a tájhasználat, ami most jellemző ránk. Így már nem lesz vonzó a turizmus szempontjából sem mindamellett, hogy mi is helyi élelem nélkül maradunk.
A REL megengedi, hogy egy közvetítő legyen a termelő és a fogyasztó között. Ezzel tulajdonképpen lehetővé teszi, hogy
A közvetítő (fizikai bolt vagy webshop) ellátja az ellenőrző szerepet a folyamatban, kiválogatja a termékeket, megbizonyosodik a termékek bevizsgált/engedélyezett voltáról, levéve az ebbéli terhet a fogyasztó válláról. Ugyanakkor
Fotó: Civitas Alapítvány
Kanyarodjunk tehát vissza a kezdetekhez és vásároljunk tudatosan élelmet a család asztalára. A REL-ből származó élelem megvásárlásával mindamellett, hogy jelentősen rövidítünk az értékesítési láncon, megsegítjük a helyi termelők gyors piacra jutását, ezzel hosszú távon garantálva a fennmaradásukat. Ezzel pedig nem kevesebbet érünk el, minthogy átmentjük a termelőinket és tájjellegű termékeinket a jövő generációja számára.
A nagyvilágban tapasztalható egyre több sikeres példán felbuzdulva a Civitas Alapítvány munkaközössége néhány helyi gazdával karöltve ennek a rövid utas ellátásnak a fontosságára hívja fel a lakosság figyelmét.
Összefoglalva: miért jó nekünk helyi, rövid ellátási láncból származó termékeket fogyasztanunk?
A helyi gazdaság megsegítése mellett a frissesség, a minőség és az autentikus íz is garantált, tartósítószerek és ízfokozók nélkül, amire a mai globalizált láncok kínálatában már sehol sem számíthatunk. A társadalmi és gazdasági előnyök mellett fontos kiemelni ugyanakkor a környezetvédelmi szempontokat is:
Mindezek együttese egy fenntarthatóbb és szebb jövőt tartogat, amely által még jobb lesz szülőföldünkön élni.
Az élelmiszer-ellátásban a REL-ek szerepe Európa különböző országaiban eltérő, ugyanakkor az elmúlt években a termelői piacok egyre inkább központi szerepet töltenek be. Olaszországban például havonta minden második ember legalább egyszer közvetlenül a termelőtől vásárol élelmiszert, de a kontinensen a gazdálkodók 15 százaléka a termésének több mint felét közvetlenül a fogyasztónak adja el. Romániának ilyen tekintetben van hová felzárkóznia, ám a lehetőségek adottak:
Következő cikkeinkben megismerkedhetünk azokkal a gazdákkal, rövid élelmiszer-ellátási láncszakértőkkel és lelkes vásárlókkal, akik ilyen formában szerzik be az élelmiszereket. Érdemes tehát továbbra is figyelni portálunkat, de akár megismerkedhetünk azokkal a termékekkel, amelyek rövid úton, a farmról az asztalra kerülnek Székelyföldön. És akár vásárolhatunk is.
Kövessék a Rádió GaGa interjúsorozatát Székelyföldön, ahol további érdekességeket tudhatnak meg a REL-ről. További infók: helyenvalo.ro/REL
Fotó: Civitas Alapítvány
(X – Fizetett hirdetés)
Idén októberben 11 százalékkal több új járművet helyeztek forgalomba Romániában, mint 2024 azonos hónapjában.
Nicușor Dan államfő november 24-ére összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését, amelynek napirendjén a nemzetbiztonsági stratégia, valamint a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás megelőzése szerepelt.
A Tulcea megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) több mint 10 járművet biztosított azoknak, akiknek el kell hagyniuk az Ukrajnával határos Ceatalchioi települést, de evakuálásuk nehezen halad, mert az emberek nem akarják elhagyni az otthonukat.
Emberközelben szeretne maradni az RMDSZ, ezért a politikusai Háromszék-szerte is fogadóórákat tartanak, hogy bárki elmondhassa panaszát, meglátását. Az elhangzottak alapján problématérkép készül, amely meghatározza a következő időszak munkájának fókuszát.
Hit, remény és rajzfilm címmel nyílik kiállítás Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendező és grafikusművész munkáiból csütörtökön a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban.
Călin Georgescu hétfőn megjelent a bukaresti ítélőtáblánál annak a büntetőperének az előkészítő ülésén, amelyben Horațiu Potra zsoldosaival együtt alkotmányos rend elleni cselekményekkel vádolják.
Első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház november 17-én, a koraszülöttek világnapján az idő előtt világra jött babák és szüleik találkozóját.
Ilie Bolojan kormányfő hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik.
Ingadozó hőmérsékleti értékekre és szinte minden nap csapadékra lehet számítani a következő két hétben az egész országban – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, november 17–30. időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Sokkoló adatok láttak napvilágot a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján: idén négy nőt ölt meg a saját társa vagy rokona a megyében, miközben a családon belüli erőszak regisztrált áldozatainak száma eléri a 387-et.