
Fotó: Civitas Alapítvány
Szemfüles olvasóink az utóbbi hetekben már láthatták a Székelyhon oldalán azt a reklámot, ami a REL fogalmára hívta fel a figyelmet. A sejtelmes reklámüzenetről most lerántjuk a leplet, és az elkövetkezendő hónapokban teljes cikksorozatot közlünk arról, hogy mit is jelent a rövid élelmiszer-ellátási lánc, és miért életbevágóan fontos, hogy értsük és éljünk vele. Az életbevágó jelző nem túlzás: aki megérti, hogy miért fontos „rövid” úton hozzájutni mindennapi élelmünkhöz, az tovább él.
2023. szeptember 08., 09:002023. szeptember 08., 09:00
2023. szeptember 08., 09:122023. szeptember 08., 09:12
Kezdjük a fogalomtisztázással.
A REL-t nevezhetjük akár rövid élelem-ellátási láncnak, rövid élelmiszer láncnak, de akár rövid ellátási láncnak is, nem hibázunk. A REL lényege ugyanis abban áll, hogy
Fotó: Civitas Alapítvány
Beláthatjuk, hogy bár az összes iparágban van létjogosultsága ennek a törekvésnek, a legnagyobb hozadéka mégis az élelem-ellátásban van, ugyanis
Vegyünk egy példát, mondjuk vásárolunk egy gyümölcsszárítót. Ha közelről szerezzük be, akkor a gyümölcsszárító nem utazik sok kilométert (tehát az árban kevesebb szállítási költség van), ha meghibásodik, akkor a javítási folyamatban is lényegesen kevesebb szállítási költség van – tehát beláthatjuk, hogy
Itt van a második téma, a közvetítők kérdése. Ahány közvetítő van egy ellátási láncban, annyian kell megéljene belőle, tehát a közvetítők számának csökkentése szintén árcsökkentő hatású – újfent beláthatjuk, hogy ugyanaz a minőségű termék esetleg helyben olcsóbb lehet.
Bizonyos iparágakban és termékek esetében a valóság azonban nem ez. Számtalanszor tapasztaljuk, hogy
Így a kínai termék megbírja a sok ezer kilométeres utaztatást, a több rendbeli közvetítőt, és a végén a polcon a termék mégis ugyanolyan áron vagy neadjisten olcsóbban szerepel, mint a helyi. És ennek nem az az oka, hogy a kínai kevesebbet akar nyerészkedni – távolról sem. Könnyen előfordulhat, hogy
Ennek az az oka lehet például, hogy a kínai feleakkora nyersanyag-árakkal, alacsonyabb bérköltségekkel állítja elő a terméket.
Miért lenne mégis okos döntés a közelit megvásárolni, akár picit magasabb áron is?
Erre egyetlen értelmes válasz létezik: mert ezzel fenntartjuk a közeli termelőt, hogy legyen értelme dolgoznia, majd a tőle visszafolyó adólejekből építjük az útjainkat, újítjuk fel az iskoláinkat stb.
Visszatérve a bevezető gondolathoz, még ennél is nagyobb a tét az élelmiszerek esetében. A gyümölcsszárítóval ellentétben az alma nehezen viseli a hosszú utat, a váltakozó hőmérsékletet, színét veszti, fonnyad és romlik. Mindezeket megelőzendő tartósítószereket, hűtőkocsikat, hűtőházakat alkalmazunk. Ezeket mi, fogyasztók egyrészt megfizetjük, másrészt lenyeljük.
De vegyük elő a vitamintartalom kérdését: a messzire utaztatott zöldség-gyümölcs tartósítása érdekében olyan eljárásokat alkalmazunk, amelyek csökkentik a termék vitamintartalmát. A hosszú ideig fennálló vitaminszegény táplálkozás szintén betegségek kialakulásához vezet.
Fotó: Civitas Alapítvány
Az élelmiszeripar manapság bármilyen jó íz elérésére képes aromák, ízfokozók, hozzáadott só és cukor segítségével, tehát finomat előállítani az élelmiszeriparnak már nem kihívás. A fogyasztó szempontjából nem mindegy, ha a „finom” érzet egy természetes ízvilágú termék elfogyasztásával vagy mesterséges anyagok bevitelével lesz elérve.
Ha minél kevesebbet utaztatunk egy terméket vagy minél kevesebb csomagolással vásároljuk, illetve ha minél kevesebb tartósítószer felhasználásával állítjuk elő, akkor ezekkel a döntésekkel egyre jobban óvjuk a környezetet.
A kistermelők nélkül átalakul a székelyföldi táj és megszűnik az a tájhasználat, ami most jellemző ránk. Így már nem lesz vonzó a turizmus szempontjából sem mindamellett, hogy mi is helyi élelem nélkül maradunk.
A REL megengedi, hogy egy közvetítő legyen a termelő és a fogyasztó között. Ezzel tulajdonképpen lehetővé teszi, hogy
A közvetítő (fizikai bolt vagy webshop) ellátja az ellenőrző szerepet a folyamatban, kiválogatja a termékeket, megbizonyosodik a termékek bevizsgált/engedélyezett voltáról, levéve az ebbéli terhet a fogyasztó válláról. Ugyanakkor
Fotó: Civitas Alapítvány
Kanyarodjunk tehát vissza a kezdetekhez és vásároljunk tudatosan élelmet a család asztalára. A REL-ből származó élelem megvásárlásával mindamellett, hogy jelentősen rövidítünk az értékesítési láncon, megsegítjük a helyi termelők gyors piacra jutását, ezzel hosszú távon garantálva a fennmaradásukat. Ezzel pedig nem kevesebbet érünk el, minthogy átmentjük a termelőinket és tájjellegű termékeinket a jövő generációja számára.
A nagyvilágban tapasztalható egyre több sikeres példán felbuzdulva a Civitas Alapítvány munkaközössége néhány helyi gazdával karöltve ennek a rövid utas ellátásnak a fontosságára hívja fel a lakosság figyelmét.
Összefoglalva: miért jó nekünk helyi, rövid ellátási láncból származó termékeket fogyasztanunk?
A helyi gazdaság megsegítése mellett a frissesség, a minőség és az autentikus íz is garantált, tartósítószerek és ízfokozók nélkül, amire a mai globalizált láncok kínálatában már sehol sem számíthatunk. A társadalmi és gazdasági előnyök mellett fontos kiemelni ugyanakkor a környezetvédelmi szempontokat is:
Mindezek együttese egy fenntarthatóbb és szebb jövőt tartogat, amely által még jobb lesz szülőföldünkön élni.
Az élelmiszer-ellátásban a REL-ek szerepe Európa különböző országaiban eltérő, ugyanakkor az elmúlt években a termelői piacok egyre inkább központi szerepet töltenek be. Olaszországban például havonta minden második ember legalább egyszer közvetlenül a termelőtől vásárol élelmiszert, de a kontinensen a gazdálkodók 15 százaléka a termésének több mint felét közvetlenül a fogyasztónak adja el. Romániának ilyen tekintetben van hová felzárkóznia, ám a lehetőségek adottak:
Következő cikkeinkben megismerkedhetünk azokkal a gazdákkal, rövid élelmiszer-ellátási láncszakértőkkel és lelkes vásárlókkal, akik ilyen formában szerzik be az élelmiszereket. Érdemes tehát továbbra is figyelni portálunkat, de akár megismerkedhetünk azokkal a termékekkel, amelyek rövid úton, a farmról az asztalra kerülnek Székelyföldön. És akár vásárolhatunk is.
Kövessék a Rádió GaGa interjúsorozatát Székelyföldön, ahol további érdekességeket tudhatnak meg a REL-ről. További infók: helyenvalo.ro/REL
Fotó: Civitas Alapítvány
(X – Fizetett hirdetés)
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy csaknem 16 hónappal ezelőtt egy súlyos pénzügyi és bizalmi válságba került ország vezetését vette át, utódjának azonban már egy olyan országot ad át, amely elindult a kilábalás útján.
Évente 60 ezer tonna szemét keletkezik Kovászna megyében: a megyei hulladékból 10 ezer tonna újrahasznosítható, további 10 ezer tonna pedig lebomló. Sepsiszentgyörgyön havi 24,5 lej, vidéken 14,8 lej a szemétszállítás díja fejenként.
A közösségi oldalak használatát a 14 éven aluli gyermekek számára megtiltó törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentbe a Szociáldemokrata Párt (PSD) két Beszterce-Naszód megyei képviselője, Daniel Suciu és Bogdan Ivan.
Az esővíz-elvezető rendszer kiépítésének látott neki a kivitelező Gyergyószentmiklóson a Kossuth Lajos utcában. Ezt a munkafolyamatot le is zárnák még ebben az évben. A Gyilkos-tó úton pedig már a járdák építését készítik elő.
Hétfőn regisztrálták az idei hárommilliomodik utast a kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtéren, amely immár a negyedik egymást követő évben éri el ezt a küszöböt – közölték a légikikötő képviselői.
A következő költségvetés-kiigazításkor ki kell egészíteni a mezőgazdasági minisztérium költségvetését 1,2-1,5 milliárd lejjel, hogy az év végéig folyósítani lehessen a gazdáknak szánt nyolc támogatási program pénzösszegeit.
Az Európai Bizottság (EB) egyelőre nem szállította le Romániának a kiskérődzők pestise elleni vakcinákat, noha szeptember elején azt ígérte, hogy az oltóanyag rövid időn belül megérkezik – közölte hétfőn Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetői hétfőn bejelentették, hogy frakcióik nem fogják megszavazni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, és nem is vesznek részt a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásán.
Október 25-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) október 19. és november 1. közötti időszakra vonatkozó előrejelzése szerint a következő két hétben változékony, de az évszaknak megfelelő idő várható, helyenként csapadékkal és hőmérséklet-ingadozásokkal.