
Az állatrendőrök elrendelhetik a bántalmazott, sérült, megkínzott állatok menhelyre szállítását
Fotó: Barabás Ákos
A kutyatulajdonosok által a házőrzőikkel szemben elkövetett bűncselekmények több mint 90 százaléka a házi kedvencek farkának és fülének csonkítására vonatkozik. Mindez egy furcsa hagyományra vezethető vissza, és a törvény értelmében 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
2023. március 07., 10:052023. március 07., 10:05
A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság állatvédelmi osztályának tevékenységi mérlege szerint Baróton, Kovásznán és Bodzaforduló környékén a leggyakoribbak az ilyen jellegű bűncselekmények, ami a pásztorkodás hagyományával köthető össze.
„Évtizedek óta hagyomány, hogy a juhokat vagy teheneket őrző kutyák fülét megcsonkítják, Kovászna megyében az általunk regisztrált bűncselekmények több mint 90 százalékát ezek az esetek teszik ki.
A törvény nem ismerete azonban senkit sem mentesít a felelősség alól. Remélem, az állatorvosi rendelőkben napirenden szerepel a téma, mert az orvosok ismerik a jogszabályokat. A csonkítás bűncselekménynek minősül, és börtönnel büntetendő” – nyilatkozta Albert-Tóth Andrea, az állatrendőrség vezetője.
A megyei állatrendőrség megalakulása óta eltelt 3 év alatt összesen 80 600 lej értékben alkalmaztak pénzbírságot, valamint 54 bűnügyi eljárást kezdeményeztek, és 53 alkalommal tartottak helyszíni ellenőrzést. Ettől a héttől november végéig az állatrendőrség az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatósággal közösen, az állatorvosok bevonásával, valamint a sepsiszentgyörgyi AMY és a kézdivásárhelyi Benji egyesületek támogatásával tájékoztató és figyelemfelhívó kampányba kezd a kutyatulajdonosok kötelezettségeire, illetve ezek elmulasztásával járó büntetésekre vonatkozóan. Elsőként Málnást és a szomszédos falvakat járják be.
„Célunk, hogy november végéig a megye minden települését felkeressük. Előzetesen egyeztetünk a körzeti állatorvosokkal, hogy hol vannak hiányosságok, van-e olyan kutyatulajdonos, aki megtagadja a veszettség elleni oltást; az ilyen eseteket prioritásként kezeljük. A két civilszervezet önkénteseivel közösen tervezzük végigjárni a megyét, célunk, hogy minden településen legalább 50 háztartást felkeressünk. Fontos, hogy az információ minél több emberhez eljusson.
Segítünk nekik abban is, hogy megadjuk azoknak az irodáknak az elérhetőségét, amelyekkel együttműködünk az ingyenes ivartalanításban, így elvileg egy kutyatulajdonos megúszhatja körülbelül 100–150 lejjel, amit a mikrocsipezésért és veszettség elleni védőoltásért kell fizetnie” – részletezte a Kovászna megyei állatrendőrség vezetője.
Szintén szabálysértésnek minősül az állat kötelező ivartalanításának elmulasztása, ezért szintén 5-től 10 ezer lejig terjedő büntetés róható ki. A megfelelő menedéket, élelmet és vizet nem biztosító kutyatartókat pedig 3000–12 000 lejjel büntethetik.
A farok- és fülcsonkításért, valamint a 8 hetesnél fiatalabb kölyökkutyák eladásáért 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak a tulajdonosok. Az állatok szándékos megsebesítése esetén 1-től 5 évig, kínzásáért, leölésért pedig 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztés a büntetés.
A kovásznai állatrendőrség a tavaly 34 riasztást kapott a 112-es sürgősségi segélyhívón (2021-ben 4-et, idén eddig mindössze kettőt). Negyvenkét alkalommal (2021-ben 39-szer, az év eleje óta 3-szor) szóbeli értesítés nyomán szálltak ki ellenőrizni, és 50 petíciót vettek át, vizsgáltak ki (2021-ben 33-at, az év eleje óta 18-at).
A tavalyi 45 átfogó ellenőrzést követően 532 esetben róttak ki pénzbírságot 55 600 lej értékben, 2021-ben 43 alkalommal bírságoltak 8000 lej értékben, idén pedig 175 büntetésnél tartanak 17 000 lej értékben. Míg 2021-ben 9 esetben indítottak nyomozást bűncselekmény gyanújával, tavaly ez a szám 35-re nőtt, az év elejétől 10 alkalommal kellett bűnügyi eljárást indítani.
Furcsa szokás
Hajdanán ez a „műtéti” beavatkozás (házi kedvencek farkának és fülének csonkítása) a kutyák védelmét szolgálta, vadállattámadás esetén így kevesebb volt a „fognivaló” rajta, közelharc során nem tépték le a fülét a ragadozók. A nagytestű patások őrzésére kiképzett kutyák esetében félő volt, hogy rálépnek a hosszú farokra, ezért csonkolták azt a pásztorok.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
Három helyszínen tartottak házkutatást szerdán egy gyermekpornográfiával kapcsolatos bűnügyben a Maros megyei szervezett bűnözés elleni rendőrök. Négy személyt vettek őrizetbe a Bukarestben, Kolozsváron és Suceava megyébe kiterjedő akcióban.
Siegfried Mureșan szerdán kijelentette, hogy a politikai válság megoldásának legegyszerűbb módja a kormánya beiktatása.
Siegfried Mureșan szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy kormányprogramjában szerepelni fog a közalkalmazotti bérek emelése és a nyugdíjak indexálása is.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat elérhetővé.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy kormányában három miniszterelnök-helyettes lesz, egy-egy az őt hivatalosan támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ részéről.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
A románok közel fele (47 százalék) úgy véli, előre hozott választásokra van szükség, a másik fele (szintén 47 százalék) viszont ellenzi ezt – derül ki a CURS felmérésének szerdán ismertetett eredményeiből.
1 hozzászólás