
Az állatrendőrök elrendelhetik a bántalmazott, sérült, megkínzott állatok menhelyre szállítását
Fotó: Barabás Ákos
A kutyatulajdonosok által a házőrzőikkel szemben elkövetett bűncselekmények több mint 90 százaléka a házi kedvencek farkának és fülének csonkítására vonatkozik. Mindez egy furcsa hagyományra vezethető vissza, és a törvény értelmében 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
2023. március 07., 10:052023. március 07., 10:05
A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság állatvédelmi osztályának tevékenységi mérlege szerint Baróton, Kovásznán és Bodzaforduló környékén a leggyakoribbak az ilyen jellegű bűncselekmények, ami a pásztorkodás hagyományával köthető össze.
„Évtizedek óta hagyomány, hogy a juhokat vagy teheneket őrző kutyák fülét megcsonkítják, Kovászna megyében az általunk regisztrált bűncselekmények több mint 90 százalékát ezek az esetek teszik ki.
A törvény nem ismerete azonban senkit sem mentesít a felelősség alól. Remélem, az állatorvosi rendelőkben napirenden szerepel a téma, mert az orvosok ismerik a jogszabályokat. A csonkítás bűncselekménynek minősül, és börtönnel büntetendő” – nyilatkozta Albert-Tóth Andrea, az állatrendőrség vezetője.
A megyei állatrendőrség megalakulása óta eltelt 3 év alatt összesen 80 600 lej értékben alkalmaztak pénzbírságot, valamint 54 bűnügyi eljárást kezdeményeztek, és 53 alkalommal tartottak helyszíni ellenőrzést. Ettől a héttől november végéig az állatrendőrség az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatósággal közösen, az állatorvosok bevonásával, valamint a sepsiszentgyörgyi AMY és a kézdivásárhelyi Benji egyesületek támogatásával tájékoztató és figyelemfelhívó kampányba kezd a kutyatulajdonosok kötelezettségeire, illetve ezek elmulasztásával járó büntetésekre vonatkozóan. Elsőként Málnást és a szomszédos falvakat járják be.
„Célunk, hogy november végéig a megye minden települését felkeressük. Előzetesen egyeztetünk a körzeti állatorvosokkal, hogy hol vannak hiányosságok, van-e olyan kutyatulajdonos, aki megtagadja a veszettség elleni oltást; az ilyen eseteket prioritásként kezeljük. A két civilszervezet önkénteseivel közösen tervezzük végigjárni a megyét, célunk, hogy minden településen legalább 50 háztartást felkeressünk. Fontos, hogy az információ minél több emberhez eljusson.
Segítünk nekik abban is, hogy megadjuk azoknak az irodáknak az elérhetőségét, amelyekkel együttműködünk az ingyenes ivartalanításban, így elvileg egy kutyatulajdonos megúszhatja körülbelül 100–150 lejjel, amit a mikrocsipezésért és veszettség elleni védőoltásért kell fizetnie” – részletezte a Kovászna megyei állatrendőrség vezetője.
Szintén szabálysértésnek minősül az állat kötelező ivartalanításának elmulasztása, ezért szintén 5-től 10 ezer lejig terjedő büntetés róható ki. A megfelelő menedéket, élelmet és vizet nem biztosító kutyatartókat pedig 3000–12 000 lejjel büntethetik.
A farok- és fülcsonkításért, valamint a 8 hetesnél fiatalabb kölyökkutyák eladásáért 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak a tulajdonosok. Az állatok szándékos megsebesítése esetén 1-től 5 évig, kínzásáért, leölésért pedig 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztés a büntetés.
A kovásznai állatrendőrség a tavaly 34 riasztást kapott a 112-es sürgősségi segélyhívón (2021-ben 4-et, idén eddig mindössze kettőt). Negyvenkét alkalommal (2021-ben 39-szer, az év eleje óta 3-szor) szóbeli értesítés nyomán szálltak ki ellenőrizni, és 50 petíciót vettek át, vizsgáltak ki (2021-ben 33-at, az év eleje óta 18-at).
A tavalyi 45 átfogó ellenőrzést követően 532 esetben róttak ki pénzbírságot 55 600 lej értékben, 2021-ben 43 alkalommal bírságoltak 8000 lej értékben, idén pedig 175 büntetésnél tartanak 17 000 lej értékben. Míg 2021-ben 9 esetben indítottak nyomozást bűncselekmény gyanújával, tavaly ez a szám 35-re nőtt, az év elejétől 10 alkalommal kellett bűnügyi eljárást indítani.
Furcsa szokás
Hajdanán ez a „műtéti” beavatkozás (házi kedvencek farkának és fülének csonkítása) a kutyák védelmét szolgálta, vadállattámadás esetén így kevesebb volt a „fognivaló” rajta, közelharc során nem tépték le a fülét a ragadozók. A nagytestű patások őrzésére kiképzett kutyák esetében félő volt, hogy rálépnek a hosszú farokra, ezért csonkolták azt a pásztorok.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy csaknem 16 hónappal ezelőtt egy súlyos pénzügyi és bizalmi válságba került ország vezetését vette át, utódjának azonban már egy olyan országot ad át, amely elindult a kilábalás útján.
Évente 60 ezer tonna szemét keletkezik Kovászna megyében: a megyei hulladékból 10 ezer tonna újrahasznosítható, további 10 ezer tonna pedig lebomló. Sepsiszentgyörgyön havi 24,5 lej, vidéken 14,8 lej a szemétszállítás díja fejenként.
A közösségi oldalak használatát a 14 éven aluli gyermekek számára megtiltó törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentbe a Szociáldemokrata Párt (PSD) két Beszterce-Naszód megyei képviselője, Daniel Suciu és Bogdan Ivan.
Az esővíz-elvezető rendszer kiépítésének látott neki a kivitelező Gyergyószentmiklóson a Kossuth Lajos utcában. Ezt a munkafolyamatot le is zárnák még ebben az évben. A Gyilkos-tó úton pedig már a járdák építését készítik elő.
Hétfőn regisztrálták az idei hárommilliomodik utast a kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtéren, amely immár a negyedik egymást követő évben éri el ezt a küszöböt – közölték a légikikötő képviselői.
A következő költségvetés-kiigazításkor ki kell egészíteni a mezőgazdasági minisztérium költségvetését 1,2-1,5 milliárd lejjel, hogy az év végéig folyósítani lehessen a gazdáknak szánt nyolc támogatási program pénzösszegeit.
Az Európai Bizottság (EB) egyelőre nem szállította le Romániának a kiskérődzők pestise elleni vakcinákat, noha szeptember elején azt ígérte, hogy az oltóanyag rövid időn belül megérkezik – közölte hétfőn Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetői hétfőn bejelentették, hogy frakcióik nem fogják megszavazni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, és nem is vesznek részt a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásán.
Október 25-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) október 19. és november 1. közötti időszakra vonatkozó előrejelzése szerint a következő két hétben változékony, de az évszaknak megfelelő idő várható, helyenként csapadékkal és hőmérséklet-ingadozásokkal.
1 hozzászólás