
Az állatrendőrök elrendelhetik a bántalmazott, sérült, megkínzott állatok menhelyre szállítását
Fotó: Barabás Ákos
A kutyatulajdonosok által a házőrzőikkel szemben elkövetett bűncselekmények több mint 90 százaléka a házi kedvencek farkának és fülének csonkítására vonatkozik. Mindez egy furcsa hagyományra vezethető vissza, és a törvény értelmében 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
2023. március 07., 10:052023. március 07., 10:05
A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság állatvédelmi osztályának tevékenységi mérlege szerint Baróton, Kovásznán és Bodzaforduló környékén a leggyakoribbak az ilyen jellegű bűncselekmények, ami a pásztorkodás hagyományával köthető össze.
„Évtizedek óta hagyomány, hogy a juhokat vagy teheneket őrző kutyák fülét megcsonkítják, Kovászna megyében az általunk regisztrált bűncselekmények több mint 90 százalékát ezek az esetek teszik ki.
A törvény nem ismerete azonban senkit sem mentesít a felelősség alól. Remélem, az állatorvosi rendelőkben napirenden szerepel a téma, mert az orvosok ismerik a jogszabályokat. A csonkítás bűncselekménynek minősül, és börtönnel büntetendő” – nyilatkozta Albert-Tóth Andrea, az állatrendőrség vezetője.
A megyei állatrendőrség megalakulása óta eltelt 3 év alatt összesen 80 600 lej értékben alkalmaztak pénzbírságot, valamint 54 bűnügyi eljárást kezdeményeztek, és 53 alkalommal tartottak helyszíni ellenőrzést. Ettől a héttől november végéig az állatrendőrség az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatósággal közösen, az állatorvosok bevonásával, valamint a sepsiszentgyörgyi AMY és a kézdivásárhelyi Benji egyesületek támogatásával tájékoztató és figyelemfelhívó kampányba kezd a kutyatulajdonosok kötelezettségeire, illetve ezek elmulasztásával járó büntetésekre vonatkozóan. Elsőként Málnást és a szomszédos falvakat járják be.
„Célunk, hogy november végéig a megye minden települését felkeressük. Előzetesen egyeztetünk a körzeti állatorvosokkal, hogy hol vannak hiányosságok, van-e olyan kutyatulajdonos, aki megtagadja a veszettség elleni oltást; az ilyen eseteket prioritásként kezeljük. A két civilszervezet önkénteseivel közösen tervezzük végigjárni a megyét, célunk, hogy minden településen legalább 50 háztartást felkeressünk. Fontos, hogy az információ minél több emberhez eljusson.
Segítünk nekik abban is, hogy megadjuk azoknak az irodáknak az elérhetőségét, amelyekkel együttműködünk az ingyenes ivartalanításban, így elvileg egy kutyatulajdonos megúszhatja körülbelül 100–150 lejjel, amit a mikrocsipezésért és veszettség elleni védőoltásért kell fizetnie” – részletezte a Kovászna megyei állatrendőrség vezetője.
Szintén szabálysértésnek minősül az állat kötelező ivartalanításának elmulasztása, ezért szintén 5-től 10 ezer lejig terjedő büntetés róható ki. A megfelelő menedéket, élelmet és vizet nem biztosító kutyatartókat pedig 3000–12 000 lejjel büntethetik.
A farok- és fülcsonkításért, valamint a 8 hetesnél fiatalabb kölyökkutyák eladásáért 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak a tulajdonosok. Az állatok szándékos megsebesítése esetén 1-től 5 évig, kínzásáért, leölésért pedig 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztés a büntetés.
A kovásznai állatrendőrség a tavaly 34 riasztást kapott a 112-es sürgősségi segélyhívón (2021-ben 4-et, idén eddig mindössze kettőt). Negyvenkét alkalommal (2021-ben 39-szer, az év eleje óta 3-szor) szóbeli értesítés nyomán szálltak ki ellenőrizni, és 50 petíciót vettek át, vizsgáltak ki (2021-ben 33-at, az év eleje óta 18-at).
A tavalyi 45 átfogó ellenőrzést követően 532 esetben róttak ki pénzbírságot 55 600 lej értékben, 2021-ben 43 alkalommal bírságoltak 8000 lej értékben, idén pedig 175 büntetésnél tartanak 17 000 lej értékben. Míg 2021-ben 9 esetben indítottak nyomozást bűncselekmény gyanújával, tavaly ez a szám 35-re nőtt, az év elejétől 10 alkalommal kellett bűnügyi eljárást indítani.
Furcsa szokás
Hajdanán ez a „műtéti” beavatkozás (házi kedvencek farkának és fülének csonkítása) a kutyák védelmét szolgálta, vadállattámadás esetén így kevesebb volt a „fognivaló” rajta, közelharc során nem tépték le a fülét a ragadozók. A nagytestű patások őrzésére kiképzett kutyák esetében félő volt, hogy rálépnek a hosszú farokra, ezért csonkolták azt a pásztorok.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
Szerdán folytatódik az érettségi vizsga szóbeli szakasza a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi kommunikációs készségeinek a felmérésével.
1 hozzászólás