„Megfőttek” a virágok a fákon, azért átlag alatti az idei hársméztermés

Ami érdekes, hogy az ország nyugati felében viszont arra panaszkodtak a méhészek, hogy nem melegedett fel az idő annyira, hogy jól mézeljen a napraforgó. Ezért átlag alatti lesz a méztermés.”

A napraforgóról ő kaptáranként nagyjából 15 kilogramm mézet tud kipergetni idén, és hasonló mennyiségű a hársméze is, ami szintén átlag alatti. A hárson a napraforgó előtt zajlott a nektárgyűjtés, de már akkor gondot okozott a kánikula.

– mondta a méhész.

A havasi méz az egyetlen, ami nem kevés idén – ez volt a hőhullám egyetlen, vitathatatlanul kedvező hatása a méztermésre. A havasi rétek nagyon jól mézeltek, rengeteg volt a harmatméz, ami a méhész szerint a meleg időjárásnak köszönhető.

„Teljesen más volt az idei év”

Nem csak a hőhullám rontotta idén a vándorméhészek esélyeit a jó méztermésre. Amint arról már írtunk, a korai kitavaszodás és az, hogy a szeszélyes időjárás miatt az ország három akácos régiója közül kettőben majdnem egyidőben virágoztak az akácfák, már a szezon elején gondokat okozott.

A kánikula elején viszont – számukra érthetetlenül – az éjszakai hőmérséklet túl alacsony volt a napraforgó jó mézeléséhez.

Ugye a napraforgónak az a jó, amikor az éjszakai hőmérséklet 20-25 fok között van és a nappali 30-35 fok között. De idén eleinte úgy volt, hogy éjszaka szinte hidegek voltak, 18 fok körül volt a hőmérséklet, a hárson olyan is volt, hogy 15 fokra lehűlt. És ez határozza meg mindkét virágnak a mézelését. Nem értettük, hogyha nappal felmelegszik 30-35 fokra, mégis mitől lehet, hogy éjjel annyira lehűl. Később aztán éjszaka is nagy meleg lett. (…) Voltak még évek – ugye a tavaly is – amikor volt egy ilyen fellángolás, de nem tartott olyan hosszú ideig a hőhullám, mint idén” – fogalmazott a kitartó forrósággal kapcsolatban.

Neonikotinoidok és méhpusztulás

Az átlag alatti méztermés által jelentett problémát csak súlyosbítja, hogy a napraforgóföldeken nagy állományveszteséget tapasztaltak a méhészek. Az ő méhállományának mintegy a fele veszett oda, és ez más méhészeknél is hasonlóan alakult.

– magyarázta a szakember.

A méhállomány-csökkenés egyébként természetes módon is megtörténik, ám az augusztusban szokott bekövetkezni, nem júniusban – hangsúlyozta a vándorméhész. Most stimulálniuk kell a méhcsaládokat, hogy serkentsék a szaporítást a beteleltetés előtt. Ezt viszont már csak cukros vízzel tudják elérni, ugyanis a méhek nem találnak táplálékot a természetben.

„A sarjú elszáradt. Csodálkoztam is, amikor hazajöttem, hogy máskor milyen szép zöld és virágos szokott lenni a sarjú ilyenkor, most meg teljesen el van száradva minden. Tavaly például egész júliusban és augusztusban – ha pluszban nem is –, de amennyit fogyasztottak, azt be tudták gyűjteni. Úgyhogy nem tudom, idén mi lesz. De a méheket valahogy életben kell tartani, ők fel kell készüljenek a télre.”

Eltűnnek a méhészek, parlagon maradnak a napraforgótáblák

A kedvezőtlen körülmények – a váratlan időjárási jelenségek, a mezőgazdasági vegyszerhasználat, a méz alacsony felvásárlási ára stb. – miatt csökken a vándorméhészek száma. Sok olyan napraforgótáblát látott, ahol idén már nem volt egy méhész sem, és a hárson is ezt tapasztalata Ádám József. A méz árát illetően elmondta,

Utóbbi alig kerül többe egy liter gázolajnál, és a méhész szerint ilyen áron lassan már nem is éri meg eladni. Különösen ilyen években, amikor kevés méz lesz, ugyanis ilyenkor a költségek szétterülése is rossz, tehát több költség jut egy kilogramm mézre, mint olyan években, amikor jó a termés.

Átmeneti megoldást legfeljebb az jelenthetne, hogy a méhész, ha megengedhetné magának, raktáron tartaná a mézet addig, amíg kedvezőbb lesz az ára. Valójában azonban ez sem járható út, ugyanis

A HMF (hidroxi-metil-furfurol) a méz egyik fő cukrának, a fruktóznak a hő és tárolás hatására létrejövő bomlásterméke. Ez egy minőségi mutató is, de jól használható a tárolási idő meghatározásához, valamint arra, hogy a méz mennyire károsodott a feldolgozása során, például hőkezelés által.