„Büszkén nézve a múlt tükrébe” – a szabadságharc hőseire emlékeztek Gyergyószentmiklóson

Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:11

Országos takarítási napot kezdeményez Tánczos Barna szenátor

14:03

Magabiztos malomfalvi siker a Nyikó-menti rangadón

13:56

Majdnem tragikus vége lett a sárkányeregetésnek

13:39

Két udvarhelyszéki településen új polgármesterjelölttel vág neki a kampánynak az RMDSZ

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Csíkszéki református lelkészek sérültek meg a Szentegyházánál bekövetkezett balesetben

Elhunyt a Szentegyházánál történt baleset súlyos sérültje

Összetört autók, három sérült és hosszas útlezárás a Szentegyháza határában bekövetkezett balesetnél

Az Erdélyi Református Egyházkerület is gyászolja a tragikus körülmények között elhunyt lelkészét

Így reagált Borboly Csaba az ötödik tanácselnöki jelöltségének meghiúsítására

Nem tudtak dönteni a Hargita megyei tanács elnöki tisztségéért induló jelöltekről

Máris megvan az RMDSZ-en belül, hogy mivel folytathatja Borboly az elnökség után

Ötven lakás szerepel Csíkszereda magánvagyonában

Bíró Barna Botond lesz az RMDSZ jelöltje a Hargita megyei tanács elnöki tisztségére

Jog a testi autonómiához – így vélekednek ma az abortuszról az EU-ban

„Büszkén nézve a múlt tükrébe” – a szabadságharc hőseire emlékeztek Gyergyószentmiklóson

Minden generáció jelen volt a megemlékezésen, volt, aki kokárdát is viselt az ünnepen

Fotó: Balázs Katalin

„170 évvel ezelőtt szemerkélő esőben indult el Budapest utcáin egy tucatnyi eltökélt fiatal a többszörösen jogfosztottak nevében. Mesébe illő történet. De bármely szemerkélő esős nap alkalmas arra, hogy útnak induljunk, mert újra meg kell védeni a magyar kultúrát, a keresztény hitet” – mondta el ünnepi beszédében Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere a magyar nemzeti ünnep alkalmából.

Balázs Katalin

2018. március 15., 17:402018. március 15., 17:40

2018. március 15., 17:412018. március 15., 17:41

Bár sokan keveselték az ünnepre összegyűlteket, jó volt látni, hogy a Petőfi-szobor köré sok fiatal sereglett.

Az Ipartestület Férfikórusa mellett fellépett a Gyergyószentmiklósi Fúvószenekar és a Salamon Ernő Gimnázium kórusa is, iskoláskorúak voltak a szavalók, és pedagógusok jöttek ünnepelni úgy, hogy mögöttük egy-egy osztályközösség sorakozott.

Politikai pártok országos, megyei és helyi vezetői jelenlétében világi és egyházi elöljárók kaptak szót. A szabadságharc ismertetőjében Erdős Nándor történelemtanár kijelentette:

a mi feladatunk emlékezni a szabadságharcra, a célokra, amelyek mögött közös értékek rejlenek. Cselekedni is kell az emlékezés mellett, felvállalva a közös értékeket a gyermekeinkért, a magyarság jövőjéért.

Fotó: Balázs Katalin

A bátorság ünnepére emlékezik Gyergyószentmiklós ma, amikor csökken a bátorság, megkopik az összetartozás, nem szokás a szemtől szemben kiállás – vélekedett ünnepi beszédében Nagy Zoltán polgármester, hozzátéve:

170 évre a példaadó bátorság napjától szembe kell néznünk magunkkal, és be kell valljuk, sokszor méltatlanok vagyunk elődeink gyermekeinek vallani magunkat.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének üzenetét Soós Viktor, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja tolmácsolta:

Ritka fényjelenség a történelemben az olyan pillanat, amely századok múltán sem veszít tökéletességéből és tisztaságából, 1848. március 15-én az első kokárdáktól a Nemzeti dalon át a Tizenkét pontig minden a magyarság összetartozását és szabadságvágyát hirdette. Azóta ennek a napnak a fénye meghatározza életünket, bevilágította az elszakítottság és a diktatúra legsötétebb évtizedeit is

– szólt a miniszterelnöki üzenet, melynek befejező soraiban Orbán Viktor azt kívánta, „még sok száz évig zengjen Beregszásztól Újvidékig és Dunaszerdahelytől Gyergyószentmiklóson át Csíkszeredáig, hogy éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”

Fotó: Balázs Katalin

„Ma még mindig 48-as szelek fújnak, és arra késztetnek bennünket, hogy legyünk óvatosak, ami a jogainkat, szabadságunkat illeti. Igaz, részben ma is van szabadságunk, hiszen szabad társainkat alaptalanul feljelenteni, szabad bennünket lehallgatni és szabad parancsszóra ünnepelni. De ugyanakkor

nem szabad anyanyelvünk és kultúránk ápolására iskolát létrehozni, nem szabad számunkra kedves szimbólumokat használni, és még mindig baj az, hogyha nem akkor ünnepelünk, amikor mondják, hanem akkor, amikor úgy érezzük, hogy érdemes

– így fogalmazott Bende Sándor parlamenti képviselő a gyergyószentmiklósi ünnepen. Lendületes beszédében feltette a kérdést: „miért van az, hogy Európa a befogadó és elfogadó szerepét játssza, míg saját őshonos kisebbségi polgárait magára hagyja? Miért zavar másokat a mi szabadságunk, hiszen attól, hogy nekünk van, másoknak nem lesz kevesebb belőle.”

Az európai színtérről Gyergyószentmiklósra terelte vissza a figyelmet Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, tudatva, hogy a városban

az első magyar zászlót egy Fleischer nevű szabó készítette az örmény közösség megrendelésére.

Fotó: Balázs Katalin

A nemzetek együttélése, a nemzet összetartozása képezte mondandója alapját, hangsúlyozva: 170 éve őseink bebizonyították, hogy egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. Feltette a kérdést:

Mi ma tudunk-e összefogni? Megértettük-e '48 üzenetét? Mi büszkén nézünk a múlt tükrébe, de vajon ugyanilyen büszkék lesznek ránk a mi utódaink is?

A koszorúzást megelőzően az egyházi elöljárók imádkoztak együtt az ünneplőkkel, és fogalmazták meg útravalójukat. Tőkés-Bencze Zsuzsanna unitárius lelkész a résztvevők eszébe juttatta, amit Mikó Imrétől tanultunk: „a múlt nem mögöttünk, alattunk van. Rajta állunk.” Mátyás István református lelkész Szent Pál szavait idézve osztotta a biztatást: „Ahol az úrnak lelke, ott a szabadság. Bízzuk mennyei Atyánkra múltunkat, jelenünket és jövőnket, éljünk az ő szabadságában!” Korom Imre plébános mintegy zárszóként közölte: az ember görög megfelelője az antropos, amely annyit jelent, hogy égre néző. Abban különbözünk az állatvilágtól, hogy tudjuk, a mi hazánk a mennyben van, és oda tekintünk fel. Ezt tették eleink, és reméljük, ezt fogják tenni utódaink is, ha méltó példát látnak tőlünk.”

Gyergyószentmiklós Március 15.