Balog Zoltán: ragaszkodunk a tordai országgyűlés szelleméhez, és a gyulafehérvári nyilatkozat betűihez
Fotó: Gecse Noémi
Azt szeretnénk, hogy minden olyan szolgáltatás, ami jár egy magyarországi magyarnak, az járjon a nem Magyarországon élő, külhoni magyarnak is – nyilatkozta lapcsaládunknak Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, akit többek között az anyasági támogatásról és az óvodafejlesztési programról kérdeztük.
2017. július 21., 11:042017. július 21., 11:04
2017. július 21., 11:272017. július 21., 11:27
– Budapesti kormányzati illetékesek részéről többször elhangzott már, hogy a magyar kormány kiterjeszti az anyasági támogatást minden magyar állampolgárra, bárhol éljen a világban. Mit jelent majd ez a támogatás konkrétan?
– Alapgondolatunk, hogy
Ez egy egyszeri támogatás, 65 ezer forintnyi összeg. Ugyanakkor jogosult babakötvényre, ami azért érdekes, mert ez egy befektetés a jövőre. Ez egyébként egy 40-50 ezer forint körüli összeg, amit betesznek egy betétkönyvbe, és ez kamatozik. A magyar állam hozzájárul a kamataihoz, tehát ez egy több százezer forintos támogatás tud lenni, amit az érintett 18 éves korában tud kiváltani.
Ennek a támogatásnak tehát van egy szimbolikus és egy gazdasági jelentősége. Továbbá azt szeretnénk, hogy minden olyan szolgáltatás, ami jár egy magyarországi magyarnak, az járjon a nem Magyarországon élő, külhoni magyarnak is. Ez az anyasági támogatás egy jelentős lépés ebben a folyamatban.
– Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot is hirdettek, amelynek célja a magyar kisiskolások számának növelése a környező országokban. Ezzel a projekttel is azt kívánja kifejezni az anyaország, hogy a külhoni magyarok szülőföldön boldogulását támogatja, és nem az elvándorlást?
– A kisebbségi létben élőknek
Ezért ez az óvodafejlesztési program egy 17 milliárd forintos összeg az egész Kárpát-medencében. Ezt a programot elsősorban az egyházakra építjük, mert ők a folytonosságot képviselik.
Egyébként azt látjuk, hogy jelenleg több általános iskola van, mint óvoda.
Fotó: Gecse Noémi
– A magyar kormány stratégiai partnerként tekint a határon túli, történelmi magyar egyházakra, a már említett óvodafejlesztés megvalósítása is rajtuk keresztül történik. Miniszterként, de főleg református lelkészként miként látja, mekkora szerepük van az egyházaknak a külhoni magyar közösségek identitásmegőrző törekvéseinek támogatásában?
– Identitásában két személyes ügye van az embernek: az egyik a saját etnikai hovatartozása, a másik pedig a vallása. Nem véletlen, hogy ezt a két alapjogot különös módon körbebástyázzák jogrendszerrel. Ez a két dolog összetartozik a nyelvben. Amikor az embert a legszemélyesebb ügyeiről kérdezik, például amikor valaki nem tudja eldönteni, hogy magyar vagy más nemzetiségű, mindössze azt kell kérdezni tőle, hogy milyen nyelven imádkozik, és máris kiderül, hogy hova tartozik.
Fotó: Gecse Noémi
– A csíksomlyói búcsú a román kulturális minisztérium gáncsoskodása miatt egyelőre nem kerülhetett fel az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) világörökségi listájára. Milyen eszközei vannak Magyarországnak, hogy támogassa az összmagyar zarándoklatnak a világörökség részévé nyilvánítását?
– Az UNESCO-ban természetesen nekünk is van szavazati jogunk, de nehéz a román politika ellenében elfogadtatni a jelenlegi romániai viszonyok között létező, egyébként több száz éves zarándoklatot, de ezekben az ügyekben azt kell keresni, hogy hol tudunk együtt fellépni.
Ezt nekünk meg kell próbálnunk, hiszen számos ilyen ügyünk van Kárpátalján, Felvidéken és a Vajdaságban is.
– Románia erőteljes lobbit folytat, hogy jövőre az országba látogasson Ferenc pápa. Van-e esély Ön szerint arra, hogy a szentatya felkeresse Csíksomlyót is, ahogyan azt a romániai katolikusok is szorgalmazzák? Másrészt milyen üzenetet hordozna egy ilyen pápalátogatás éppen 2018-ban, amikor Románia ugye az egyesülés centenáriumát ünnepli?
– Jövőre lesz egy másik fontos évforduló – egyébként én úgy tudom, hogy Ferenc pápa nem jön jövőre Romániába –, a tordai országgyűlés 450 éves évfordulója: mint tudjuk, a vallásszabadságot a világon először ott foglalták törvénybe.
A gyulafehérvári nyilatkozatot érdemes elolvasni, abban olyan jogokat kínálnak a Románia területén élő nemzettesteknek, amelyek ha megvalósulnának, akkor a magyar közösség emelt fővel és örömmel tekinthetne a jövőbe. Úgyhogy
Kézdivásárhely önkormányzata húsz év szünet után, 2018-ban döntött a Pro Urbe díjak újbóli odaítélésről. Azóta a város tizenkét jeles személyisége részesült az elismerésben, péntek délután dr. Borcsa János író, irodalomkritikus vehette át a kitüntetést.
Évek óta gond a málló vakolat egy csíkszeredai tömbháznál. A lakószövetség dolgozik azon, hogy orvosolja ideiglenesen a problémát, hosszútávon pedig a hőszigetelési munkálat fogja megoldani a helyzetet. Erre a munkára várnak már hosszú ideje.
Meghalt egy háromgyerekes családanya, aki hiába kért távolságtartási végzést bántalmazó férje ellen, mert az megölte – osztotta meg a megrázó hírt Csép Andrea, parlamenti képviselő a Facebook-oldalán.
Hallucinogén hatású 3-CMC-kristálydroggal kereskedtek Székelyudvarhelyen és környékén, amikor lecsapott rájuk a Hargita megyei rendőrség. Két gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyeztek, egy harmadik ember pedig hatvannapos házi őrizetbe került.
A nyugdíjasoknak a Román Posta fogja kézbesíteni az újraszámolt nyugdíjukról szóló határozatot – közölte pénteken a Facebook-oldalán a munkaügyi minisztérium.
Létszámcsökkentésről és átszervezésről kellett dönteni, e hónap vége volt a kormány által előírt határidő. Júniusi ülését tartotta pénteken Hargita Megye Tanácsa.
Több mint 49 ezer eurónyi összeget foglalt le a Hargita megyei rendőrség a csütörtöki házkutatások során. Uzsora és zsarolás gyanúja miatt büntetőeljárást indítottak több csíkszentgyörgyi, csíkszentmihályi és szépvízi személy ellen.
Rendezettebb arculata lesz a csíkszeredai Fodor Sándor parknak – elfogadták a terület felújításának megvalósíthatósági tanulmányát az önkormányzati képviselők júniusi ülésén, pénteken. Elkértük a látványterveket is, amit megmutatunk olvasóinknak.
Otthonában késelte meg párját egy maroshévízi nő csütörtökön este, az áldozat a kórházban életét vesztette – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Már csak pár nap és startol Erdély legnagyobb magyar fesztiválja, a VIBE. A helyszínen már zajlanak az előkészületek, épül a fesztivál, hogy a július 4-i kezdésre minden a helyére kerüljön.
szóljon hozzá!