
Balog Zoltán: ragaszkodunk a tordai országgyűlés szelleméhez, és a gyulafehérvári nyilatkozat betűihez
Fotó: Gecse Noémi
Azt szeretnénk, hogy minden olyan szolgáltatás, ami jár egy magyarországi magyarnak, az járjon a nem Magyarországon élő, külhoni magyarnak is – nyilatkozta lapcsaládunknak Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, akit többek között az anyasági támogatásról és az óvodafejlesztési programról kérdeztük.
2017. július 21., 11:042017. július 21., 11:04
2017. július 21., 11:272017. július 21., 11:27
– Budapesti kormányzati illetékesek részéről többször elhangzott már, hogy a magyar kormány kiterjeszti az anyasági támogatást minden magyar állampolgárra, bárhol éljen a világban. Mit jelent majd ez a támogatás konkrétan?
– Alapgondolatunk, hogy
Ez egy egyszeri támogatás, 65 ezer forintnyi összeg. Ugyanakkor jogosult babakötvényre, ami azért érdekes, mert ez egy befektetés a jövőre. Ez egyébként egy 40-50 ezer forint körüli összeg, amit betesznek egy betétkönyvbe, és ez kamatozik. A magyar állam hozzájárul a kamataihoz, tehát ez egy több százezer forintos támogatás tud lenni, amit az érintett 18 éves korában tud kiváltani.
Ennek a támogatásnak tehát van egy szimbolikus és egy gazdasági jelentősége. Továbbá azt szeretnénk, hogy minden olyan szolgáltatás, ami jár egy magyarországi magyarnak, az járjon a nem Magyarországon élő, külhoni magyarnak is. Ez az anyasági támogatás egy jelentős lépés ebben a folyamatban.
– Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot is hirdettek, amelynek célja a magyar kisiskolások számának növelése a környező országokban. Ezzel a projekttel is azt kívánja kifejezni az anyaország, hogy a külhoni magyarok szülőföldön boldogulását támogatja, és nem az elvándorlást?
– A kisebbségi létben élőknek
Ezért ez az óvodafejlesztési program egy 17 milliárd forintos összeg az egész Kárpát-medencében. Ezt a programot elsősorban az egyházakra építjük, mert ők a folytonosságot képviselik.
Egyébként azt látjuk, hogy jelenleg több általános iskola van, mint óvoda.
Fotó: Gecse Noémi
– A magyar kormány stratégiai partnerként tekint a határon túli, történelmi magyar egyházakra, a már említett óvodafejlesztés megvalósítása is rajtuk keresztül történik. Miniszterként, de főleg református lelkészként miként látja, mekkora szerepük van az egyházaknak a külhoni magyar közösségek identitásmegőrző törekvéseinek támogatásában?
– Identitásában két személyes ügye van az embernek: az egyik a saját etnikai hovatartozása, a másik pedig a vallása. Nem véletlen, hogy ezt a két alapjogot különös módon körbebástyázzák jogrendszerrel. Ez a két dolog összetartozik a nyelvben. Amikor az embert a legszemélyesebb ügyeiről kérdezik, például amikor valaki nem tudja eldönteni, hogy magyar vagy más nemzetiségű, mindössze azt kell kérdezni tőle, hogy milyen nyelven imádkozik, és máris kiderül, hogy hova tartozik.
Fotó: Gecse Noémi
– A csíksomlyói búcsú a román kulturális minisztérium gáncsoskodása miatt egyelőre nem kerülhetett fel az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) világörökségi listájára. Milyen eszközei vannak Magyarországnak, hogy támogassa az összmagyar zarándoklatnak a világörökség részévé nyilvánítását?
– Az UNESCO-ban természetesen nekünk is van szavazati jogunk, de nehéz a román politika ellenében elfogadtatni a jelenlegi romániai viszonyok között létező, egyébként több száz éves zarándoklatot, de ezekben az ügyekben azt kell keresni, hogy hol tudunk együtt fellépni.
Ezt nekünk meg kell próbálnunk, hiszen számos ilyen ügyünk van Kárpátalján, Felvidéken és a Vajdaságban is.
– Románia erőteljes lobbit folytat, hogy jövőre az országba látogasson Ferenc pápa. Van-e esély Ön szerint arra, hogy a szentatya felkeresse Csíksomlyót is, ahogyan azt a romániai katolikusok is szorgalmazzák? Másrészt milyen üzenetet hordozna egy ilyen pápalátogatás éppen 2018-ban, amikor Románia ugye az egyesülés centenáriumát ünnepli?
– Jövőre lesz egy másik fontos évforduló – egyébként én úgy tudom, hogy Ferenc pápa nem jön jövőre Romániába –, a tordai országgyűlés 450 éves évfordulója: mint tudjuk, a vallásszabadságot a világon először ott foglalták törvénybe.
A gyulafehérvári nyilatkozatot érdemes elolvasni, abban olyan jogokat kínálnak a Románia területén élő nemzettesteknek, amelyek ha megvalósulnának, akkor a magyar közösség emelt fővel és örömmel tekinthetne a jövőbe. Úgyhogy
Hat megye kilenc településén okozott károkat a rossz idő hétfőn – közölte a belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Főosztálya (DSU).
Országszerte több mint negyven ember szorult orvosi ellátásra hétfőn a kánikula miatt, közülük harmincegyet kórházba szállítottak.
Az elvesztegetett idő miatt most már egy hónap alatt kellene leszállítani a Fenyéd és Székelyudvarhely által közösen megpályázott buszokat, ez pedig nem megvalósítható. Van azonban egy újabb elképzelés a települések közötti járatok indítására.
Az ankarai NATO-csúcs alkalmat teremt arra, hogy a szövetségesek ismét kiemelt figyelmet fordítsanak a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetére, valamint a drónincidensekre – közölte az elnöki hivatal.
A munkaügyi felügyelők ellenőrzik a napokban, hogy a munkáltatók betartják-e a rendkívüli hőség idejére előírt munkavédelmi intézkedéseket, és a jogsértéseket büntetni fogják – közölte hétfőn Mihai Uca, a Munkaügyi Felügyelőség vezetőhelyettese.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A nyári érettségire feliratkozott diákok 98,2 százaléka vett részt hétfőn a román nyelvből és irodalomból tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.
Megjelent hétfőn a Hivatalos Közlönyben az érettségi kötelező tantárgyából tartandó írásbeli vizsga egy nappal történő elhalasztásáról szóló miniszteri rendelet.
12,6 millió lejes kincstári hitel felvételéről döntött Hargita Megye Tanácsa. A kölcsönt három beruházás finanszírozására fordítanák, miközben a korábbi hitelkeretek felhasználását is átcsoportosították, és döntöttek a homoródi területek rendezéséről is.
Két újmisést szenteltek fel hétfőn, Szent Péter és és Szent Pál napján a gyulafehérvári székesegyházban. Az újmisések a megbízólevelüket is megkapták amellyel segédlelkésznek nevezték ki őket.
szóljon hozzá!