Fotó: Beliczay László
Az EP-választások, a liberalizmus és a vele szemben álló kereszténydemokrata politika, a magyarság brüsszeli képviselete, illetve annak felvidéki hiánya került középpontba szerdán Tusványoson, a Lőrincz Csaba sátorban.
2019. július 24., 16:112019. július 24., 16:11
2019. július 24., 16:272019. július 24., 16:27
Az Európában négy évtizeden át uralkodó „kemény szélsőliberalizmus” és az azzal szembeni ellenállásról beszélt első felszólalóként Phillip Blond brit filozófus, elemző, David Cameron volt miniszterelnök tanácsadója a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Mint mondta,
A gyakorlatban a „légy olyan, mint mi, vagy viseld a következményeket” elvet követi – tette hozzá –, éppen ezért „rendkívül érdekes az az ellenállás, amit Európában manapság a liberalizmussal szemben tapasztalunk”. Az elemző méltatta többek között Magyarország családtámogatási programját, amely szerinte „követendő példa lenne Nyugaton”, akárcsak a kormány kereszténydemokrata politikája, amely úgy kulturális, mind gazdasági szinten magában hordozza a szolidaritást – és az európaiak épp ezt várják el azokban az országokban is, ahol „a liberalizmus tombol”. Ennek megfelelően – folytatta – a „rossz liberális birodalom” csak „egy jó, keresztény értékekre épülő demokráciával” győzhető le.
– zárta a brit filozófus.
Fotó: Beliczay László
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt kül- és nemzetpolitikai kabinetvezetője, az előadás moderátora emlékeztetett az egy nappal korábban, kedden Székelyudvarhelyen tartott, a romániai magyarokkal szembeni jogsértések elleni tiltakozásra – erre mintegy reagálva, második felszólalóként Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője úgy vélekedett, „még sok úzvölgyi pillanat lehet, ha nem tudunk közösen építkezők, egymásra támaszkodók lenni” a többséggel.
Korodi Attila
Fotó: Beliczay László
Az előadás témájával kapcsolatban kifejtette, „jó, hogy az EP-választások után vagyunk”, mert egy erős, az erdélyi magyarok jövőjére vonatkozó cselekvési tervvel tudtak részt venni a kampányban. Véleménye szerint Nyugat-Európa nem hajlandó Közép-Kelet-Európa megerősítésén dolgozni, megteremtve a békét,
Korodi úgy látja, az EP-választások utáni időszak egyik nagy kihívását az jelenti majd a nemzeti kisebbségeknek, hogy képesek lesznek-e olyan uniós berendezkedést megteremteni, ahol az egymásra figyelés nem a hangzatos igazságszolgáltatás, jogállamiság vonalon fut végig, hanem egyértelműen magába foglalja azt a fajta kisebbségvédelmi rendszert, amely nélkül nem lehet továbblépni.
Radu Carp
Fotó: Beliczay László
Román részről Radu Carp, a Bukaresti Egyetem Politikatudományi Karának tanára kapcsolódott be – mivel magyarul nem beszél, ezért anyanyelve helyett, Phillip Blond iránti tiszteletből angol nyelven – a panelbeszélgetésbe. Mint mesélte, a közelmúltban olvasott egy magyar történelemkönyvet az 1848-49-es szabadságharcról, és akkor döbbent rá, hogy
hiszen „már akkor nagyon hasonlóan gondolkodtunk, de azóta is alig folytatunk párbeszédet” – éppen ezért örömét fejezte ki, hogy Tusványos megteremti ennek is a lehetőségét. Az Európai Parlamentben releváns – Carp szerint korábban mellőzött – párbeszéd hozadékának látta az egyetemi tanár azt is, hogy az Európai Bizottság élére nem a holland szociáldemokrata Frans Timmermanst, hanem Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust választották.
Utolsóként Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szólalt fel, felidézve a Fidesz EP-választásokon elért remek eredményét, mint fogalmazott, „a tizenhárom mandátum magáért beszél”. Hozzátette,
– példaként említette a kárpátaljai Bocskor Andreát, aki, miután „Ukrajna a parlamenti választások során mindent megtett azért, hogy megfosszák a magyarságot a kijevi képviselettől”, a Fidesz színeiben EP-mandátumhoz jutott, így legalább Európában nem marad képviselet nélkül a kárpátaljai magyarság. Szomorúnak látta viszont a felvidéki Magyar Közösség Pártja EP-választásokon elért eredményét, a szlovákiai magyarok ugyanis nem tudtak képviselőt juttatni Brüsszelbe. Németh Zsolt az RMDSZ-re térve üdvözölte, hogy a romániai magyarság két képviselővel lehet jelen az Európai Parlamentben.
Az EP-választásoknál maradva a külügyi bizottság elnöke a Phillip Blond által említett „liberális kontra kereszténydemokrata birodalmak” közötti harcra utalva úgy nyilatkozott,
Magyarázatként hozzáfűzte, miután több mint ötven százalékban kicserélődtek az EP-képviselők, azt ugyan még nem tudják, hogy az egyes frakciókon, pártokon belül mekkora változás történt, de mindenképpen biztató, hogy az Európai Bizottság csúcsjelöltje – Timmermans – ugyanúgy megbukott, mint maga a csúcsjelölti rendszer. Kijelentette, hogy a Fidesz továbbra is az Európai Néppárt keretében akar dolgozni.
Közigazgatási reform, nyelv- és szimbólumhasználat, helyi autonómia: e témák kerültek terítékre Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, Tamás Sándor tanácselnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje csütörtök esti pódiumbeszélgetésén.
A pénzügyminisztérium meghosszabbítja december 20-ig azt az időszakot, ameddig az adóamnesztiát igénybe vevők rendezhetik az adótartozásaikat – közölte csütörtökön Marcel Boloş tárcavezető.
Harmincadik alkalommal nyitotta meg kapuit a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár csütörtökön délelőtt. Itt nem csak a legújabb köteteket lehet fellapozni, hiszen gazdag programkínálattal várnak minden korosztályt a Nemzeti Színházba.
Küllők közötti botnak minősítette Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester Ovidiu Butuc prefektus munkáját. A főispán megtámadta a városháza szerkezeti felépítését, így a kincstár újra elzárja a pénzcsapokat, visszatartja a Marosvásárhelynek járó pénzt.
A megyei kórház három épületének energetikai felújításáról, valamint a Felső-Háromszéken áthaladó, 114-es megyei út teljes körű korszerűsítéséről szóló határozattervezeteket is elfogadott csütörtöki ülésén Kovászna Megye Tanácsa.
Egy újabb székelyföldi oktatási intézmény megújulását ünnepelték Szovátán csütörtök délután: a Magyarország Kormánya támogatásával megvalósuló Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében újult meg az erdei iskola.
Minden tanácsülésen a „különfélék” tartogatják a legérdekesebb meglátásokat, hozzászólásokat. Így volt ez a csütörtöki kézdivásárhelyi önkormányzati ülésen is, ahol volt aki jelzőlámpát kért, más pedig a garázdálkodók ellen emelt szót.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvény kihirdetését követően a kormány megteheti „az utolsó lépést” a minimálbér 4050 lejre emelése felé – jelentette ki csütörtökön a miniszterelnök.
Lila színbe öltözik Hargita Megye Tanácsának épülete vasárnap, a koraszülöttek világnapján, ezt megelőzően találkozót és kerekasztal-beszélgetést szerveznek a koraszülött gyermekeket nevelő családok számára.
Megkötötte a hóeltakarításra és téli útkarbantartásra szóló szerződéseket Hargita Megye Tanácsa több szakcéggel is Hargita megye mindhárom térségében – tájékoztat közleményben a megyei önkormányzat.
szóljon hozzá!