Az igazság teljesen más, mint amit az eddigi tapasztalatainkból ismerünk

És az ukránok számára az európai, demokratikus és szuverén jövő akkor lesz lehetséges, ha a lehető legrövidebb időn belül sikerül elérni a tűzszünetet, és sikerült elindítani azt, hogy ne a tábornokok, hanem a diplomaták befolyásolják a folyamatokat. De ehhez hangsúlyoznunk kell, hogy kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett is, még akkor is, ha Ukrajna területi integritása támogatásának és megvalósításának a hogyanját, azt nem kívánjuk mi megmondani.”

Nyilvánvaló, hogy nem érdekünk a blokkosodás. Ugyanakkor, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a blokkosodás csak az egyik folyamat. A másik folyamat, hogy egyre intenzívebb a kínai–amerikai egymásrautaltság és a kínai-amerikai együttműködés is.”

Kiemelte, meg kell találni azt a pillanatot, hogy akár az amerikai, akár a kínai viszonylatból hogyan lehet a legtöbbet kihozni. „Világossá kell tennünk, hogy a keleti nyitás, vagy a kínaiakkal való együttműködés egyáltalán nincs ellentétben a NATO, illetőleg az Európai Unió iránti elkötelezettségünkkel. A kettő egymás mellett nagyon jól megfér.”

A világ nem lesz többet olyan, mint amilyen volt

Szilágyi Zsolt, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi tagja úgy véli, most olyan változásokat élünk meg, ami után nem túlzás azt mondani, hogy a világ nem lesz többet olyan, mint amilyen volt azelőtt. Mint mondta, egy markáns európai akarat nélkül tulajdonképpen a nagyhatalmaknak van kiszolgáltatva Európa is. És egy fegyveres konfliktus esetén bizony rádöbben arra, hogy mennyire „védtelen”.

ami viszont tovább fogja gyengíteni Európa gazdaságát és Európa esélyeit.

Mesterházy Attila: blokkosodás zajlik

Mesterházy Attila, a Szocialisták és Demokraták baloldali párt elnöke visszautalt Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi tusványosi beszédére, amikor is úgy fogalmazott, hogy a politikát három idősíkon érdemes értelmezni: taktikai, stratégiai és történelmi.

Ebben a helyzetben általában az szokott lenni az elvárás, hogy a saját szövetségesi rendszerünk felé húzódunk. Tehát mi elkezdjük segíteni azt a szövetségesi rendszert ebben a konfliktusban, még akkor is, hogyha valóban ez nehézségeket is okozhat Magyarország számára. (…) Szerintem Orbán Viktor nem hasznos idióta, hiszen a hasznos idióta nem tudja, hogy miért csinálja azt, amit csinál. A magyar miniszterelnök tudatosan csinálja azt, amit csinál, és ez egy racionális gondolkodásból téves helyzetértékelés, téves jövőkép. De mégis racionális megfontolás alapján próbálja Magyarországot lehorgonyozni ahhoz a szövetségesi rendszerhez, ahová soha nem akartunk és soha nem is tartoztunk.”

A béke általában rendkívül költséges, a háború kevésbé

Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője három témát érintett beszédében: az orosz–ukrán háborút, a Közel-Keletet és a Távol-Keletet. Mint mondta, az orosz–ukrán háború kapcsán az látható – főként az utóbbi hónapokban –, hogy egy állóháború zajlik. A frontfonalak nem igazán mozognak, és katonai szempontból nem lehet komoly jóslatokba belemenni ebben a pillanatban, hogy mi lesz ennek a háborúnak a kimenetele.

„Ami a béketárgyalásokat és a diplomáciai tárgyalásokat illeti, jelenleg úgy tűnik, hogy az ukrán politikai elit úgy gondolja, hogy ha ezek a tárgyalások beindulnának, tekintve valamennyire a katonai helyzetet is, ez kizárólag az orosz érdekeknek kedvez. (…) De nyilván az egy közhely és egy alapvetés, hogy egy háborúnak végül is bizonyos tárgyalásokon lehet csak véget vetni.”

A Közel-Kelettel kapcsolatban kifejtette, meglátása szerint

Áttérve a harmadik kérdéskörre, Kínára és a Távol-Keletre, kifejtette: „Ami világháborúhoz vezethet, az a Kína és az Egyesült Államok szembenállása. (…) Trump idejében Trump nagyon sok olyan intézkedést hozott, aminek az volt a célja, hogy az Amerikai Egyesült Államok Kínával szemben határozottan lépjen fel, és azt is hozzátenném, hogy Biden, a demokrata adminisztráció viszont nem sokat változtatott ezzel kapcsolatosan. Tehát nekem van egy ilyen hipotézisem, hogy valamennyire létezik egy konszenzus a republikánusok és a demokraták között, hogy hogyan kell Kínához viszonyulni, és itt a kemény vonalat értem a konszenzusnak, ami nem biztos, hogy feltétlenül jó.”

Elmondta, jelenleg Kína és az Egyesült Államok viszonyát három strukturális tényező befolyásolja:

• a gazdasági erő,

• a geopolitikai félelem, ami jellemzi ezt a viszonyt,

• valamint egy nagyon mély strukturális bizalmatlanság a két ország között.

A panelbeszélgetés meghívottjaként jelen volt Mihai Răzvan Ungureanu egyetemi tanár, Románia korábbi miniszterelnöke. Hangsúlyozta, valójában nincsenek válaszok, és meg kell fogalmaznunk válaszokat a kérdéseinkre. „Hajlamosak vagyunk a békéről beszélni. Hajlamosak vagyunk a háború értelméről vitatkozni, miközben az igazság jelen pillanatban teljesen más, mint amit az eddigi tapasztalatainkból ismerünk. (...)

– mutatott rá. Mit jelent a győzelem ebben az esetben? – tette fel a kérdést. „Hajlamosak vagyunk a győzelem klasszikus megnevezését adni: valaki elveszíti és valaki megnyeri a csatát.” A béke általában rendkívül költséges, a háború kevésbé – hangzott el.