Január elsejétől a nem biztosítottak is ugyanolyan jogokat élveznek a háziorvosnál, mint a biztosítottak
Fotó: Barabás Ákos
Ingyenessé váltak a háziorvosi szolgáltatások azok számára is, akik nem rendelkeznek egészségbiztosítással. Módosult az egészségügyi rendszer működését szabályozó keretszerződés, az újdonságok a kórházak finanszírozását is érintik.
2023. január 02., 10:002023. január 02., 10:00
Mivel az idei állami költségvetési törvény elfogadására vonatkozó döntéshozatali folyamatot nem sikerült időben lezárni, 2023. márciusának végéig meghosszabbította a kormány az egészségügyi rendszer működését szabályozó éves keretszerződés érvényességét, ám néhány új rendelkezés is bekerült a törvénybe. Ezek már január elsejétől bevezetésre kerültek.
Az említett helyzetben lévők szabadon választhatnak maguknak háziorvost, ha még nincsenek feliratkozva egy háziorvosi pácienslistára sem, és azt követően – akárcsak az egészségbiztosítással rendelkezők – ők is az egészségügyi alapcsomag szolgáltatásaira lesznek jogosultak, nem a minimális csomagéra – tájékoztatta a Székelyhont Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
„Akik nem rendelkeznek biztosítotti státusszal, már január elsejétől ugyanolyan jogokat fognak élvezni a háziorvosnál – hangsúlyozom, csak a háziorvosnál –, mint a biztosított személyek. Ennek érdekében mi szerződésmellékletet fogunk aláírni a háziorvosokkal, és ők ezeket a szolgáltatásokat irányunkba el fogják számolni, de csak a szolgáltatások ellenértékét, a »per capita« (a fejkvóta alapú finanszírozás, amelynek az értéke 10 lej páciensenként) nem jár a nem biztosított személyek után” – fogalmazott a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője.
Hargita megyében több tízezer személyt érinthet kedvezően az egészségügyi kerettörvény új rendelkezése. A megye háziorvosainak a pácienslistáin ugyanis összesen 306 449-en szerepelnek, ám közülük csak 244 483-an rendelkeznek egészségbiztosítással, azaz mintegy 62 ezren nem biztosítottak, akik januártól több ingyenes egészségügyi szolgáltatásra lesznek jogosultak. Az, hogy a valóságban pontosan mennyien lehetnek az új rendelkezés potenciális haszonélvezői, nem tudni pontosan, ugyanis vannak olyan nem biztosított személyek is, akik nincsenek feliratkozva egy háziorvoshoz sem, továbbá olyanok is, akik külföldön élnek, ám semmilyen intézményes csatornán nem tudatták ezt az egészségbiztosítási pénztárral. A rendszerben ők nem biztosított személyként jelennek meg, miközben esetenként már évek óta külföldön élnek és dolgoznak, és ott rendelkeznek egészségbiztosítással. A számok azért sem teljesen pontosak, mert a megyehatárok mentén előfordul az, hogy szomszédos megyékben élők Hargita megyei háziorvoshoz vannak feliratkozva, illetve ennek a fordítottjára is van példa – tudtuk meg Duda Tihamértől.
Háziorvosnál. Hargita megyében több tízezer személyt érinthet kedvezően az egészségügyi kerettörvény új rendelkezése
Fotó: Barabás Ákos
A keretszerződés egy másik újdonsága a kórházak finanszírozását érinti. A koronavírus-járvány kitörése után módosult a kórházak finanszírozása, ugyanis a bevezetett korlátozások miatt kevesebb egészségügyi szolgáltatást tudtak elvégezni, mint korábban, ám a fenntartási költségeik nem csökkentek ennek megfelelően. Az akkori törvénymódosítás lehetőséget adott arra, hogy elszámoltathassák az egészségbiztosítási pénztárral a költségeiket akkor is, ha a megvalósításaik, tehát az elvégzett szolgáltatásokért kapott finanszírozás nem fedezte kiadásaikat. A kórházak által kapott pénz értéke azonban nem haladhatta meg az egészségbiztosítási pénztárral megkötött éves szerződésbe foglalt összeg értékét. Ez a szabályozás azonban csak 2022 végéig maradt érvényben, január elsejétől visszatértek a kórházak a megszokott finanszírozási rendszerbe, azaz a megvalósításaik, az elvégzett szolgáltatások alapján kapják meg a finanszírozást.
– foglalta össze kérdésünkre a kórházakat érintő változások lényegét Duda Tihamér.
Délután kettő és három óra között sehol nem voltak sorok a gyergyószentmiklósi szavazókörzetek előtt, de folyamatosan mennek az emberek szavazni a romániai elnökválasztás második fordulójában.
A 15 órás részvételi adatok szerint már a 40 százalékhoz közelít a részvételi arány Hargita megyében a romániai elnökválasztás második fordulójában, ott ugyanis már a választópolgárok 38,72 százaléka járult az urnák elé.
Nagy a mozgás a csíkszeredai választókörzeteknél, sor azonban a déli órákig nem alakult ki. Sokan a magyar kisebbség érdekeit vették figyelembe a döntésnél.
Nem marad el sokkal az országos átlagtól a székelyföldi választási kedv: a választásra jogosultak egynegyede élt is állampolgári jogával a délelőtti órákban a legfrissebb részvételi adatok szerint.
Ha nem olvasnánk újságot, talán nem is vennénk észre, hogy választás zajlik, annyira csendes a város. Azonban a „fű alatt” csak van mozgás Kézdivásárhelyen is, bár egyelőre kisebb a részvétel az országos átlaghoz képest.
A Központi Választási Iroda (BEC) vasárnap felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazás napján tilos az elnökjelöltek valamelyikének támogatására vagy elutasítására közvetlen vagy közvetett módon buzdító tartalmak online terjesztése.
Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.
Nagy a szavazókedv Székelyföld két megyéjében: Hargita és Kovászna megyében 11 óráig többen mentek el szavazni, mint két héttel ezelőtt délig. Maros megyében egyelőre nincs „meglepetés”.
Ismét közösen szavazott George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje Călin Georgescu volt független elnökjelölttel Mogoșoaia-n.
szóljon hozzá!