
Január elsejétől a nem biztosítottak is ugyanolyan jogokat élveznek a háziorvosnál, mint a biztosítottak
Fotó: Barabás Ákos
Ingyenessé váltak a háziorvosi szolgáltatások azok számára is, akik nem rendelkeznek egészségbiztosítással. Módosult az egészségügyi rendszer működését szabályozó keretszerződés, az újdonságok a kórházak finanszírozását is érintik.
2023. január 02., 10:002023. január 02., 10:00
Mivel az idei állami költségvetési törvény elfogadására vonatkozó döntéshozatali folyamatot nem sikerült időben lezárni, 2023. márciusának végéig meghosszabbította a kormány az egészségügyi rendszer működését szabályozó éves keretszerződés érvényességét, ám néhány új rendelkezés is bekerült a törvénybe. Ezek már január elsejétől bevezetésre kerültek.
Az említett helyzetben lévők szabadon választhatnak maguknak háziorvost, ha még nincsenek feliratkozva egy háziorvosi pácienslistára sem, és azt követően – akárcsak az egészségbiztosítással rendelkezők – ők is az egészségügyi alapcsomag szolgáltatásaira lesznek jogosultak, nem a minimális csomagéra – tájékoztatta a Székelyhont Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
„Akik nem rendelkeznek biztosítotti státusszal, már január elsejétől ugyanolyan jogokat fognak élvezni a háziorvosnál – hangsúlyozom, csak a háziorvosnál –, mint a biztosított személyek. Ennek érdekében mi szerződésmellékletet fogunk aláírni a háziorvosokkal, és ők ezeket a szolgáltatásokat irányunkba el fogják számolni, de csak a szolgáltatások ellenértékét, a »per capita« (a fejkvóta alapú finanszírozás, amelynek az értéke 10 lej páciensenként) nem jár a nem biztosított személyek után” – fogalmazott a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője.
Hargita megyében több tízezer személyt érinthet kedvezően az egészségügyi kerettörvény új rendelkezése. A megye háziorvosainak a pácienslistáin ugyanis összesen 306 449-en szerepelnek, ám közülük csak 244 483-an rendelkeznek egészségbiztosítással, azaz mintegy 62 ezren nem biztosítottak, akik januártól több ingyenes egészségügyi szolgáltatásra lesznek jogosultak. Az, hogy a valóságban pontosan mennyien lehetnek az új rendelkezés potenciális haszonélvezői, nem tudni pontosan, ugyanis vannak olyan nem biztosított személyek is, akik nincsenek feliratkozva egy háziorvoshoz sem, továbbá olyanok is, akik külföldön élnek, ám semmilyen intézményes csatornán nem tudatták ezt az egészségbiztosítási pénztárral. A rendszerben ők nem biztosított személyként jelennek meg, miközben esetenként már évek óta külföldön élnek és dolgoznak, és ott rendelkeznek egészségbiztosítással. A számok azért sem teljesen pontosak, mert a megyehatárok mentén előfordul az, hogy szomszédos megyékben élők Hargita megyei háziorvoshoz vannak feliratkozva, illetve ennek a fordítottjára is van példa – tudtuk meg Duda Tihamértől.
Háziorvosnál. Hargita megyében több tízezer személyt érinthet kedvezően az egészségügyi kerettörvény új rendelkezése
Fotó: Barabás Ákos
A keretszerződés egy másik újdonsága a kórházak finanszírozását érinti. A koronavírus-járvány kitörése után módosult a kórházak finanszírozása, ugyanis a bevezetett korlátozások miatt kevesebb egészségügyi szolgáltatást tudtak elvégezni, mint korábban, ám a fenntartási költségeik nem csökkentek ennek megfelelően. Az akkori törvénymódosítás lehetőséget adott arra, hogy elszámoltathassák az egészségbiztosítási pénztárral a költségeiket akkor is, ha a megvalósításaik, tehát az elvégzett szolgáltatásokért kapott finanszírozás nem fedezte kiadásaikat. A kórházak által kapott pénz értéke azonban nem haladhatta meg az egészségbiztosítási pénztárral megkötött éves szerződésbe foglalt összeg értékét. Ez a szabályozás azonban csak 2022 végéig maradt érvényben, január elsejétől visszatértek a kórházak a megszokott finanszírozási rendszerbe, azaz a megvalósításaik, az elvégzett szolgáltatások alapján kapják meg a finanszírozást.
– foglalta össze kérdésünkre a kórházakat érintő változások lényegét Duda Tihamér.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos idő miatt.
Hetvennyolc éves korában elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő, a Székelyudvarhelyi városi RMDSZ szervezet alapító tagja.
Egy személy meghalt, kettő megsebesült a szerda reggel az A1-es autópályán, a Hunyad megyei Piski (Simeria) közelében történt közúti balesetben, amelyben egy személygépkocsi és egy nyergesvontató ütközött egymásnak.
Ismét mínusz 21 fok alá csökkent a hőmérséklet szerdára virradóan Székelyföldön: Gyergyóalfaluban tizedre pontosan ugyanakkora fagyot mértek, mint pár nappal korábban, Csíkszeredában pedig picivel még hidegebb is volt, mint a hétvégén.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
szóljon hozzá!