
Január elsejétől a nem biztosítottak is ugyanolyan jogokat élveznek a háziorvosnál, mint a biztosítottak
Fotó: Barabás Ákos
Ingyenessé váltak a háziorvosi szolgáltatások azok számára is, akik nem rendelkeznek egészségbiztosítással. Módosult az egészségügyi rendszer működését szabályozó keretszerződés, az újdonságok a kórházak finanszírozását is érintik.
2023. január 02., 10:002023. január 02., 10:00
Mivel az idei állami költségvetési törvény elfogadására vonatkozó döntéshozatali folyamatot nem sikerült időben lezárni, 2023. márciusának végéig meghosszabbította a kormány az egészségügyi rendszer működését szabályozó éves keretszerződés érvényességét, ám néhány új rendelkezés is bekerült a törvénybe. Ezek már január elsejétől bevezetésre kerültek.
Az említett helyzetben lévők szabadon választhatnak maguknak háziorvost, ha még nincsenek feliratkozva egy háziorvosi pácienslistára sem, és azt követően – akárcsak az egészségbiztosítással rendelkezők – ők is az egészségügyi alapcsomag szolgáltatásaira lesznek jogosultak, nem a minimális csomagéra – tájékoztatta a Székelyhont Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
„Akik nem rendelkeznek biztosítotti státusszal, már január elsejétől ugyanolyan jogokat fognak élvezni a háziorvosnál – hangsúlyozom, csak a háziorvosnál –, mint a biztosított személyek. Ennek érdekében mi szerződésmellékletet fogunk aláírni a háziorvosokkal, és ők ezeket a szolgáltatásokat irányunkba el fogják számolni, de csak a szolgáltatások ellenértékét, a »per capita« (a fejkvóta alapú finanszírozás, amelynek az értéke 10 lej páciensenként) nem jár a nem biztosított személyek után” – fogalmazott a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője.
Hargita megyében több tízezer személyt érinthet kedvezően az egészségügyi kerettörvény új rendelkezése. A megye háziorvosainak a pácienslistáin ugyanis összesen 306 449-en szerepelnek, ám közülük csak 244 483-an rendelkeznek egészségbiztosítással, azaz mintegy 62 ezren nem biztosítottak, akik januártól több ingyenes egészségügyi szolgáltatásra lesznek jogosultak. Az, hogy a valóságban pontosan mennyien lehetnek az új rendelkezés potenciális haszonélvezői, nem tudni pontosan, ugyanis vannak olyan nem biztosított személyek is, akik nincsenek feliratkozva egy háziorvoshoz sem, továbbá olyanok is, akik külföldön élnek, ám semmilyen intézményes csatornán nem tudatták ezt az egészségbiztosítási pénztárral. A rendszerben ők nem biztosított személyként jelennek meg, miközben esetenként már évek óta külföldön élnek és dolgoznak, és ott rendelkeznek egészségbiztosítással. A számok azért sem teljesen pontosak, mert a megyehatárok mentén előfordul az, hogy szomszédos megyékben élők Hargita megyei háziorvoshoz vannak feliratkozva, illetve ennek a fordítottjára is van példa – tudtuk meg Duda Tihamértől.
Háziorvosnál. Hargita megyében több tízezer személyt érinthet kedvezően az egészségügyi kerettörvény új rendelkezése
Fotó: Barabás Ákos
A keretszerződés egy másik újdonsága a kórházak finanszírozását érinti. A koronavírus-járvány kitörése után módosult a kórházak finanszírozása, ugyanis a bevezetett korlátozások miatt kevesebb egészségügyi szolgáltatást tudtak elvégezni, mint korábban, ám a fenntartási költségeik nem csökkentek ennek megfelelően. Az akkori törvénymódosítás lehetőséget adott arra, hogy elszámoltathassák az egészségbiztosítási pénztárral a költségeiket akkor is, ha a megvalósításaik, tehát az elvégzett szolgáltatásokért kapott finanszírozás nem fedezte kiadásaikat. A kórházak által kapott pénz értéke azonban nem haladhatta meg az egészségbiztosítási pénztárral megkötött éves szerződésbe foglalt összeg értékét. Ez a szabályozás azonban csak 2022 végéig maradt érvényben, január elsejétől visszatértek a kórházak a megszokott finanszírozási rendszerbe, azaz a megvalósításaik, az elvégzett szolgáltatások alapján kapják meg a finanszírozást.
– foglalta össze kérdésünkre a kórházakat érintő változások lényegét Duda Tihamér.
Csütörtök este megjelent a Hivatalos Közlönyben az alkotmánybíróság február 18-i határozatának indoklása, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földrengés történt csütörtökön 19 óra 21 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt a következő napokban kihirdeti az államfő, így Romániának esélye van megkapni a visszatartott uniós helyreállítási források nagy részét.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtöki orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tisztázta csütörtökön a G4mediának adott interjújában tett nyilatkozatait, hangsúlyozva, hogy félreértették.
Szigorították a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők csütörtökön a tulajdonosi társulások adminisztrátorainak alkalmazását, remélve, hogy így ki tudják szűrni a törvényszegőket.
A drasztikus áremelkedések miatt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kénytelen volt felbontani a szerződéseket két utcafelújítási projektnél, illetve aktualizálni a költségbecslést. Ez azt jelenti, hogy új közbeszerzést kell kiírni a munkálatokra.
Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.
Az alkotmánybíróság csütörtökön közzétette február 18-i határozatának indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Fejér Dávid és Miron Cristea utcák felújításához fogadtak el új dokumentációt, megújították bérleti szerződéseket a Felszegi Óvoda és a Fogarasy Mihály középiskola használatára. Ezek voltak a csütörtöki gyergyószentmiklósi tanácsülés főbb pontjai.
szóljon hozzá!