
Január elsejétől a nem biztosítottak is ugyanolyan jogokat élveznek a háziorvosnál, mint a biztosítottak
Fotó: Barabás Ákos
Ingyenessé váltak a háziorvosi szolgáltatások azok számára is, akik nem rendelkeznek egészségbiztosítással. Módosult az egészségügyi rendszer működését szabályozó keretszerződés, az újdonságok a kórházak finanszírozását is érintik.
2023. január 02., 10:002023. január 02., 10:00
Mivel az idei állami költségvetési törvény elfogadására vonatkozó döntéshozatali folyamatot nem sikerült időben lezárni, 2023. márciusának végéig meghosszabbította a kormány az egészségügyi rendszer működését szabályozó éves keretszerződés érvényességét, ám néhány új rendelkezés is bekerült a törvénybe. Ezek már január elsejétől bevezetésre kerültek.
Az említett helyzetben lévők szabadon választhatnak maguknak háziorvost, ha még nincsenek feliratkozva egy háziorvosi pácienslistára sem, és azt követően – akárcsak az egészségbiztosítással rendelkezők – ők is az egészségügyi alapcsomag szolgáltatásaira lesznek jogosultak, nem a minimális csomagéra – tájékoztatta a Székelyhont Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
„Akik nem rendelkeznek biztosítotti státusszal, már január elsejétől ugyanolyan jogokat fognak élvezni a háziorvosnál – hangsúlyozom, csak a háziorvosnál –, mint a biztosított személyek. Ennek érdekében mi szerződésmellékletet fogunk aláírni a háziorvosokkal, és ők ezeket a szolgáltatásokat irányunkba el fogják számolni, de csak a szolgáltatások ellenértékét, a »per capita« (a fejkvóta alapú finanszírozás, amelynek az értéke 10 lej páciensenként) nem jár a nem biztosított személyek után” – fogalmazott a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője.
Hargita megyében több tízezer személyt érinthet kedvezően az egészségügyi kerettörvény új rendelkezése. A megye háziorvosainak a pácienslistáin ugyanis összesen 306 449-en szerepelnek, ám közülük csak 244 483-an rendelkeznek egészségbiztosítással, azaz mintegy 62 ezren nem biztosítottak, akik januártól több ingyenes egészségügyi szolgáltatásra lesznek jogosultak. Az, hogy a valóságban pontosan mennyien lehetnek az új rendelkezés potenciális haszonélvezői, nem tudni pontosan, ugyanis vannak olyan nem biztosított személyek is, akik nincsenek feliratkozva egy háziorvoshoz sem, továbbá olyanok is, akik külföldön élnek, ám semmilyen intézményes csatornán nem tudatták ezt az egészségbiztosítási pénztárral. A rendszerben ők nem biztosított személyként jelennek meg, miközben esetenként már évek óta külföldön élnek és dolgoznak, és ott rendelkeznek egészségbiztosítással. A számok azért sem teljesen pontosak, mert a megyehatárok mentén előfordul az, hogy szomszédos megyékben élők Hargita megyei háziorvoshoz vannak feliratkozva, illetve ennek a fordítottjára is van példa – tudtuk meg Duda Tihamértől.
Háziorvosnál. Hargita megyében több tízezer személyt érinthet kedvezően az egészségügyi kerettörvény új rendelkezése
Fotó: Barabás Ákos
A keretszerződés egy másik újdonsága a kórházak finanszírozását érinti. A koronavírus-járvány kitörése után módosult a kórházak finanszírozása, ugyanis a bevezetett korlátozások miatt kevesebb egészségügyi szolgáltatást tudtak elvégezni, mint korábban, ám a fenntartási költségeik nem csökkentek ennek megfelelően. Az akkori törvénymódosítás lehetőséget adott arra, hogy elszámoltathassák az egészségbiztosítási pénztárral a költségeiket akkor is, ha a megvalósításaik, tehát az elvégzett szolgáltatásokért kapott finanszírozás nem fedezte kiadásaikat. A kórházak által kapott pénz értéke azonban nem haladhatta meg az egészségbiztosítási pénztárral megkötött éves szerződésbe foglalt összeg értékét. Ez a szabályozás azonban csak 2022 végéig maradt érvényben, január elsejétől visszatértek a kórházak a megszokott finanszírozási rendszerbe, azaz a megvalósításaik, az elvégzett szolgáltatások alapján kapják meg a finanszírozást.
– foglalta össze kérdésünkre a kórházakat érintő változások lényegét Duda Tihamér.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
szóljon hozzá!